Én Győztem!
Yoongi szemszöge :
Miután Emily elment, kaptam egy hívást. Mégpedig... Hoseok - tól.
Ez nagyon meglepett, de felvettem.
- Szia Yoongi!
- Mit akarsz Hoseok? - kérdeztem bizalmatlanul, abban a pillanatban, csöngettek. Letettem a telefont, majd kinyitottam az ajtót - Hoseok? - döbbentem le.
- Esetleg... bejöhetek?
- Felőlem... - engedtem be.
Ez az egész hirtelen ért.
Hoseok egyik kezében Medison - t, a másikban pedig Emily - t tartotta.
- Mi ez? - utaltam a két lányra.
- Rájöttem hogy a barátságunk sokkal fontosabb, mint egy lány.
- És ezt higyjem is el?
- Higgy, amit akarsz. Engem nem érdekel - vonta meg a vállát.
Hmm... és mi van akkor,ha ez egy csapda?
- Gyülöllek. Azt hittem szeretsz! - rázta a fejét Medison.
Kivételesen ezeket a szavakat, nem nekem szánta, hanem Hoseok - nak.
Nem értem...
- Kuss legyen ribanc! - tömte be Medison száját.
Érdekes...
Ha Hoseok tényleg szeretné, nem mondana neki ilyet.
-Hiszek neked. De ha ez egy csapda... meghalsz!
- Menj már! Miért nem bízol bennem? Egy barátság sokkal fontosabb, mint egy csaj. Szerinted engem jobban érdekel egy ilyen ribanc, mint te? Hiszen bármelyik másik ribancot megkaphatom helyette. Miért pont ő kellene?
- Jól van. Zack!!
- Igen uram?
- Vidd Emily - t a szobájába. Most!
- Igen uram - engedelmeskedett.
Medison - t én vittem a szobájába. Őt senki másra nem bízom. Amint beértünk a szobába, lecsaptam csábító ajkaira. A lány beletúrt a hajamba, majd hátradöntötte fejét, kihasználtam ezt a helyzetet és célba vettem a nyakát. Puszikkal leptem el, majd szívni kezdtem.
Medison felnyögött, ami nagyon felizgatott. Az ágyra löktem, majd kicsatoltam az övemet, éreztem, nem sok kell ahhoz, hogy...
- Öhm... Yoongi! Nem akarok zavarni, csak...
- Csak mi?! - néztem rá dühösen.
- Újabb szállítmány érkezett. És tudod hogy ehhez te is kellesz. Majd később befejezed, amit... elkezdtél.
- Megyek - sóhajtottam - innen folytatjuk cica - vigyorogtam - Jó az időzítésed.
- Sajnálom. De ezzel nem várhatunk.
- Örülök, hogy ilyen komolyan veszed a munkádat. Jó, hogy visszatértél.
- Én végig ezt terveztem. Mindvégig veled voltam.
Ez... megnyugtatott. Mondhatni... már elmúlt az a bizalmatlanság, amit eddig éreztem.
Ahogy végigmértem az újonnan érkezett lányokat az egyiken megakadt a szemem.
Hmm...
Megragadtam a csuklóját, majd futni kezdtem. Berángattam egy random szobába és magunkra zártam az ajtót.
- Mi... mit akarsz tőlem? - kérdezte remegő hangon.
- Amit minden más srác is. Még szűz vagy?
- M...mi...miért kér... kérdezed?
- Mert tudni szeretném. Szóval?
- Erre ne... nem szeretnék válaszolni.
- Akkor máshogy derítem ki - vigyorogtam.
Levettem a pólómat, mire a lánynak tátva maradt a szája.
- Tetszik? - nevettem kicsit arca láttán.
A lány végighúzta ujját a kockás hasamon, aztán rámnézett.
- Igen - harapott ajkába.
Egy gonosz vigyor ült ki az arcomra. Az ölembe vettem, a lány pedig derekam köré fonta lábait, hogy nehogy leesen. Kezemmel lesöpörtem azokat, amik az íróasztalon voltak, majd ráültettem a lányt.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro