A mennyekbe vezető lépcsőn az idő megállt
S a gyermekkor itt végleg végetért.
A város fölé emelkedtek, mint óriások,
Az apró világ gondjaival hangyaként törpült el.
A napfény mint bíbor zúgott alá az égből
Gondjukról árnyékként táncolnak tova.
Mint istenek az égben, s megszűnt a világ,
És a szél fújt fülükbe mennyei dalt.