azt mondták, hogy szép voltál és jólelkű, jószívű, belenyugvó szívű, annyira, hogy férjhez menve vártad, hogy a nálad 25 évvel idősebb férfi előbb haljon meg, mint te, azután ne maradj özvegyi fátyolban, hanem valakibe szerelmesen szeress, valaki elragadjon, olyané légy, akié szívesen leszel. Hagytad, hogy mások megszervezzék az életedet, hogy szidjanak és ócsároljanak, hogy a szeretteid bántsanak, hogy könnyeket hullass a halotti ágyadon - magadért, amiért őt nem láthatod - és ami neked elviselhetetlen volt, az most nekem fáj, mert nem emlékszem, nem emlékszem, csak arra, hogy feléd sétáltam és idővel eltemettek, és volt valahol egy nagy fekete kocsi és vége. Csak egy levél maradt, könnyfoltosan égve .