Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

53.rész - Nem akarlak elveszíteni

Lauren szemszöge:

-Szóval fürdünk? - kérdem vigyorogva.

Elkezdtem mellkasát csókolgatni. Lehunyt szemmel élvezte a csókjaimat. Fejét kissé hátra dönti, mikor a nyaká kezdtem csókolgatni.

-Gyere baby... - invitálom be a kádba és már bele is ültünk

Úgy nézett rám, mint aki menten fel fal a szemével. Annyira aranyos. A hab teljesen eltakarta a testét és azokkal játszadozik kezeivel.

 Elkezdtem combját simogatni, amit idő közben rám rakott. Mélyen szemembe néz és jobban felém csúszik ezzel azt éri le, hogy szinte már fekszik a kádba. Elmosolyodtam és tovább kényeztettem combját.

-Sajnálom az estét. Pedig olyan szépen alakult ez a nap. Én nem akartam elrontani és soha nem akartalak volna megütni se - mondom bűnbánóan.

-Tudom - suttogja és felült. Kissé közelebb ült hozzám és két keze közé fogta arcomat. - Tudom, hogy nem direkt volt. Tudom, hogy soha nem bántanál - nyom egy csókot az ajkaimra és arcomat kezdte cirógatni.

-Annyira jó vagy hozzám - fújom ki hangosan a levegőt.

-Alex teljesen lefárasztott - vált témát és lehunyja a szemét.

-Jobban, mint én szoktalak? - vigyorodok el és kissé feljebb kezdtem simogatni.

-Ezek a Jaureguik - mondja nevetve és rám ült.

Úgy csókolt, mintha az élete múlt volna rajta. Elkezdtem oldalát simogatni, majd hirtelen abba hagytam akár csak a csókot. Tudta, hogy mire megy ki a játék rögtön vissza is vágott.  Nem szólt semmit csak pufogva felállt és háttal nekem vissza ült. Hátát a mellkasomnak támasztja és megint a habbal kezd játszadozni.

-Miért hagytad abba? - kérdi és kínjába felnyög, mire halkan felnevetek.

-Szeretnéd, hogy befejezzem? - suttogom a fülébe.

Mosolyogva oldalra fordítja a fejét, mire csókot lehelek ajkaira. 

-A hülye habfürdőd miatt nem látok semmit - panaszkodok és játékosan elkezdtem el hessegetni a habot Ash teste elől.

Elkezd nevet és ő pedig vissza húzza magára. Tett az állára habot majd egyik szemöldökét felvonta és úgy nézett rám. Hasonlított egy őrült tudóshoz, aki épp most talált fel valami érdekes dolgot.

-Te lüke - mondom vigyorogva és megcsókolom, mire az én arcom is tiszta hab lett. Remélem nem mérgező ez a vacak mert szerintem egy csomót lenyeltem a csók közbe.

-Szeretsz? - kérdi mosolyogva miközben arcáról vízzel törölgetem a habot.

-Szeretlek - újra megcsókoltam.

Elkezdtem combját cirógatni, mire kissé lejjebb csúszott. Finoman bele markoltam, mire hátra hajtotta a fejét és ajkára harap.

-Na mi az? Elment a hangod? - suttogom fülébe.

-Nem vagyok egyedül - mosolyog rám csukott szemmel.

Egyre beljebb haladtam a combját, nagyon lassan, amit nem nagyon bírt. Megragadta a kezemet és a lényeghez vezette. Felkuncogtam és a szabad kezemmel rá csaptam az ő kezére a víz alatt.

-Ne légy türelmetlen baby - elkezdi mélyebben szedni a levegőt. Vissza tértem combja simogatásához, másik kezem pedig végig húztam bordáin, újra és újra. Arcán egy hatalmas mosoly jelent meg és még mindig csukva van a szeme. - Tudod, mivel türelmetlen voltál büntetés jár - suttogom fülébe remélve, hogy nem lépek át egy határt.

-Milyen büntetés? - nézz rám hatalmas kék szemeivel, amelyek szinte ragyogtak.

-Majd kitalálunk valamit - mondom egy sunyi mosollyal.

-Közösen beszéljük meg a büntetésemet? - kezdi el húzni az agyam, mire lehajoltam hozzá és megcsókoltam, majd mikor elhajoltam finoman ajkára haraptam és kissé meghúztam azt, mire felszisszent. Szinte rögtön megragadta a tarkómat és vissza húzott magához még több csókra, hogy csillapítsa fájdalmát. 

Finoman végig húztam nőiességén az ujjamat, mire eltátja a száját és újra lehunyja a szemeit.

....

Kissé előrébb megy a kádba, hogy megtudjon fürdeni. Az egész háta csupasz maradt. Felemeltem a mutató ujjam és a hátára írtam, hogy Ash.

-Ash? - kérdi mosolyogva.

-Pontosan - már kezdtem is az új szót felírni a hátára, ami a kacsa volt.

-Ka...a végét még egyszer - gondolkodik nevetve.

Újra felírtam a hátára és kitalálta. Elgondolkodtam, hogy mi legyen a következő szó.

-Jó akkor ez most nehezebb lesz - mondom és hátára írom, hogy szeretlek.

-Ezt még egyszer - gondolkodik el, mire újra írom. - Fogalmam sincs. Mi volt az? - kérdi és újra mellkasomnak támasztja a hátát.

-Nem számít. Na de én már a sok víztől úgy nézek ki, mint a 60 éves öreg anyám, szóval megvárlak a kanapén - mondom, mire Ash kérdően rám néz.

-A kanapén? Miért nem a szobába?

-Mert azt ma estére oda adtam Camilanak. Remélem már el tudott aludni. Adtam neki pár darabot az altatódból, remélem nem gond. Lent találkozunk, én még gyorsan rá kukkantok - mondom és adok még neki egy gyors csókot ajkaira.

Magamra tekertem a törcsit és bementem a szobába. Sötét volt, így gondoltam Camilanak sikerült elaludnia. Elővettem két bugyit és két pulcsit. Már indultam is az ajtó felé, de hallom, hogy Camz elkezd mozgolódni.

-Lauren, köszönöm - ásít egy hatalmasat és már vissza is fordul a fal felé.

-Erre valók a barátok nem de? - kérdem és egy gyors puszit nyomok homlokára.

Betakargattam és már mentem is ki a szobából. Felkaptam magamra a pólót és a bugyit. A másikat be adtam volna Ashnek, de már nem volt ott. Lementem a nappaliba ahol a zene halkan szólt. Mosolyra húztam a szám és leültem a kanapéra. Egyszer csak ő is megjelent. Ott állt előttem egy száll törölközőbe és lassan elkezdte ringatni a csípőjét a zene ritmusára. Olyant tett, amire nem számítottam. Ledobta az őt takaró anyagot és tovább táncolt. Eltátom a szám. Annyira jó teste van. Nem értem miért szégyenli magát. Most is teljesen vörös az arca. Annyira aranyos és olyan jól néz ki. Feszes mell, nagy segg, lapos has mi kell még? Szőke, kék szemű és még okos is. 

-Most nagyon próbálok diszkrét lenni tekintettel arra, hogy mennyire szégyenlős vagy - mondom és csak a szemébe nézek.

-Nem szeretném, hogy diszkrét légy. Ez mind a tiéd - hangja szinte remegett. Annyira édes volt.

Felálltam a kanapéról, de ő mosolyogva vissza lökött. Rám ült háttal nekem és tovább táncolt. Kezemet derekára tettem, de ő rögtön le szált rólam. Mosolyogva felém fordul és most szemből ült rám. Lassan ringatózott rajtam. Akárhányszor meg akartam érinteni nem hagyta. Kezeimet folyamatosan vissza tette a testem mellé. Eltátja a száját és úgy tesz, mintha meg akarna csókolni, de mikor ott volna a lehetőség mindig elrántja a fejét mosolyogva. Teljesen beindultam rá. Kezét lassan nyakamra vezeti, mire felnevetek, ő pedig megcsókolt. 

Ebből tudtam, hogy véget ért a kis játék és szinte rögtön cselekedtem. Kezemet fenekére vezettem, majd nem túl erősen rá csaptam. A szemébe néztem. Az arca kissé elfehéredett, mire megijedtem. Fél tőlem. Lehajtja a fejét és abba hagyja a ringatózást. Lassan álla alá nyúlok és kényszerítem, hogy szemembe nézzen. Nyomtam egy puszit az orrára, mire felszisszentem.

-Nagyon sajnálom. Tényleg, annyira bűntudatom van - suttogom és össze illesztem homlokunkat.

-Az én hibám is. Nem kellett volna mögéd mennem. Simán hihetted azt, hogy valaki hátulról akar megtámadni.

-Akkor nem haragszol? - kérdem félve.

-Szerinted akkor így ülnék itt az öledbe? - kérdi nevetve és elkezdi nyakam csókolgatni.

-Ne várj!

-Mire baby? - még soha nem mondta ki ezt a szót, de olyan jó volt hallani a szájából. - Talán nem szeretnéd? - néz mélyen a szemembe.

-Te jó ég, hogy a fenébe ne szeretném, de ezt meg kellene beszélnünk.

-Szerintem nincs mit megbeszélni.

-Ash szinte remegsz tőlem.

-Ohh igen és még fogok is - mondja egy huncut mosollyal, mire felnevetek és kezeimet a combjaira teszem.

-Nem szeretném, hogy félj tőlem.

-Csak váratlan volt az előző ennyi - mondja majd közel hajol fülemhez. - De nagyon beindultam tőle - suttogja, majd elkezdi a fülem mögötti részt kényeztetni, mire halkan felnyögök.

Hátra dőltem a kanapén és élveztem a kis kínzását. Hagytam neki, hogy ő irányítson. Lassan elkezdte egyre feljebb tolni a pulcsim, mire felemeltem mindkét kezemet, hogy segítsek neki levenni. Tovább csókolgatta nyakamat közben kezével mellemet kezdte kényeztetni, mire egyre több halk sóhaj hagyja el a számat.

....

-Mit művelsz velem? - kérdem lihegve és szorosan magamhoz húzom.

-Csak nem akarlak elveszíteni - suttogja és szeme bekönyesedet.

-Miért veszítenél el?

-Mert nem is tudom. Nálam sokkal jobbak és szebbek is akarnak téged és talán mert kicsit félek, hogy igazak a pletykák... - suttogja és lehajtja a fejét.

-Először is... nálad szebb és nálad jobb nincs. Másodszor pedig milyen pletyka?

-Nem is tudom. Csak mostanában mindenki olyan fura suliba. Folyton össze súgnak mögöttem, ami nem is volna fura mert eddig is ezt csinálták, de néha meg hallom a te és Cody nevét is. Ami kissé megrémiszt. Nem tudom Lauren valami nem oké. Félek, hogy elveszítelek... - arcán végig folyt pár könnycsepp.

-Nem fogsz elveszíteni - húzom magamhoz szorosan.

-Szeretlek Lauren, teljesen beléd estem... - mondja és kifújja a bent tartott levegőt.

-Elmondhatok egy titkot? - kérdem és elkezdem arcát simogatni. Lehunyta a szemét és lassan bólintott párat. - Annyira beléd zúgtam, hogy ha nem vagy mellettem, akár egy percre teljesen értelmetlennek tartom az életem. Annyira beléd szerettem, hogy ha csak bele nézek azokba a gyönyörű kék szemeidbe egy egész állat kert kell életre a hasamba. Annyira beléd szerettem, hogy miattad megváltoznék. Annyira beléd szerettem, hogy arról álmodozok, hogy lesz egy családunk - az utolsónál kinyissa a szemét, mire kissé megijedek. Lehet elhamarkodtam? Lehet, hogy ő még nem is gondolt ilyenekre. - Ne haragudj ez túl gyors igaz? A fenébe akkora barom vagyok. Megijesztettelek igaz?

-Igazából, mikor Alexxal játszottam arról álmodoztam, hogy nekünk is lehetne egy - suttogja ajkaimra, mire megcsókoltam. 

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro