Soha nem késő változni Lauren - mondja apa mosolyogva.

Csak néztem ki az ablakon. Elképzeltem, hogy Ash a mi gyerekeinkkel játszadozik a kertbe még én palacsintát sütök. Aztán együtt leülünk a tv -hez valami béna mesét nézni, amit Ash és a gyerekek is szeretnek. Az mennyire jó volna már. Csak ő és én, a mi kis családunk.

-És ti hogy vagytok? - kérdem és vissza megyek az asztalhoz.

-Anna terhes... - mondja apa és félve felém nézz.

-Ez...ez remek. Gratulálok - mosolygok a nőre. Lenéztem a hasára és csak most tűnt fel, hogy már milyen kerek. - Lehet tudni a nemét?

Anna letakarta oldalról a száját, majd azt tátogta, hogy lány, mire elmosolyodtam.

-Apád nem szeretné tudni. Azt akarja, hogy meglepetés legyen - válaszolja meg a még fel nem tett kérdést.

Jó volt látni, hogy apa megváltozott és, hogy boldog Anna és Alex mellett. Na meg most jön még egy kis csöppség.

-Lauren szoktam hallani a dalaidat a rádióba. Egyszerűen csodálatos. Ezeket a dalokat te írod? - kérdi mosolyogva a nő és fejét apa vállára hajtja.

-Néha én, néha Ash, néha Camz. Attól függ melyikünknek van ihlete. Bár a legtöbbet fel lehet ismerni. A perverzeket mi írjuk Camzzel, míg Ash inkább a szerelmeseket - magyarázom nevetve.

Elég sokat beszéltünk. Annát nagyon nem így képzeltem el. Azt hittem egy hisztis, elkényeztetett nő, de szerencsére nagyon jó fej nő. Örülök, hogy apa vele van.

Már kezdett sötétedni. Ash és Alex még mindig a kertben játszadoztak. Vagyis gondolom, bár elég nagy volt a csend.

-Na de lassan indulok. Még össze szedem Asht. Tuti már a kocsiba ki fog dőlni. Néha olyan, mint egy hatalmas gyerek, akárcsak én. Nem tudom melyikünk a rosszabb - mondom nevetve és a kertbe indultam.

Ash és Alex épp egy pokrócon ültek és kártyáztak. Mindkettőjük előtt cukorka volt és nagyon koncentráltak. Alexnél már csak egy lap volt, Ashnél pedig kettő. Alex kiölti a nyelvét, majd Ash szemébe néz és mosolyogva húzott egy lapot Ashtől.

-Nyertem - kiáltja vidáman és elveszi Ash cukorkája közül egy zöldet.

-De én is a zöldet szeretem - mondja Ash és durcázva keresztbe fonja mellkasa előtt a kezeit.

-Ha nyersz vissza veheted, de megint nálad maradt a fekete Péter - ölti ki a nyelvét a kis fiú, mire Ash is ugyan ezt teszi.

-Ash, lassan indulnunk kéne - mondom, mire mindketten szomorúan rám néztek.

-Figyu, elteszed az én cukorkáimat is? És majd ha legközelebb jövünk itt folytatjuk jó? De ha megeszed a zöld cukrokat megcsikizlek - fenyegeti meg Ash a fiút.

Alex felállt és elkezdett felém szaladni. Szorosan megölelte a lábaimat ismét, mire elkezdtem hátát simogatni.

-Ha majd jöttök te is játszhatsz velünk. Lehetsz te a kapus, mert Ash szörnyű volt - mondja nevetve.

-Ez nem igaz - kezd el újra pufogni és ő is feláll.

Elköszöntünk mindenkitől majd beültünk a kocsiba. Elindultunk és kezemet Ash combjára tettem, mire egy puszit nyomott az arcomra.

-Már úgy hiányoztál - súgja fülembe.

-Te is nekem - egy gyors csókot nyomok ajkaira és már újra az utat nézem.

Mikor nem tértem be a városba Ash rám nézett felvont szemöldökkel, mire elmosolyodtam.

-Rossz felé megyünk - gondolkodik hangosan.

-Tudom, szeretnék mutatni valamit - össze kulcsoltam ujjainkat és egy puszit nyomtam kéz fejére.

Az erdő előtti parkolóba megálltunk. Kiszálltunk a kocsiból. A kofferból kivettem a piknik kosarat és a pokrócot. Megfogtam Ash kezét, elkezdtem húzni magam után. Egyre feljebb és feljebb haladtunk egy dombon. Mikor felértünk a tetejére Ash eltátotta a száját. A fák itt már ritkábban nőttek, így az egész várost láthattuk ki világítva. A csillagok gyönyörűen ragyogtak és kellemes idő volt. Leterítettem a pokrócot, majd rá feküdtem, ő pedig követte a példámat.

-Nézd, ott a nagy Göncöl - mondja és az égre mutat, de én csak az arcát nézem.

Halkan felnevet és még mindig csodálkozva nézi az eget. Olyan szép volt ez a pillanat, ez az egész Ashhel. Bármit is csinálunk vele tényleg jól érzem magam. Mellette jobb emberré válok.

-Annyira gyönyörű vagy Ash... - suttogom, mire lassan felém néz.

Szeme ragyogott és csak mosolygott rám. Azok a gyönyörű kék szemek. Annyira szerettem őt, a testét, a lelkét, mindenét. Azt akarom, hogy ez soha ne érjen végett.

Nem szólt semmit csak lassan megcsókolt. A pokrócra feküdt és engem a tarkómnál fogva magával húzott, mire elmosolyodtam. Nem siettük el a csókot, csak élveztük, ahogy az ajkaink finoman kényeztetik egymást. Kezemet lassan derekára teszem, mire még jobban próbál magához húzni. Lassan elkezdtem egyre feljebb tolni pólóját és hasa alját simogatam, mire halkan csókunkba nyög.

-Szeretlek - mondom két csók között.

-Szeretlek - suttogja ajkamra.

...

Ash elaludt a karjaim között. Nyomtam fejére egy puszit és lassan felálltam. Meztelen testét eltakartam a pokróccal és felemeltem. Nagy nehezen, de sérülés mentesen leértünk az autóhoz. Annyira aranyos volt és olyan ártatlanul feküdt a karjaim között. Ajkai szét voltak nyílva és hangosan szedi a levegőt. Még mindig nem hiszem el, hogy tud bárhol elaludni és olyan mélyen, hogy észre se vette, hogy lecipeltem egy domb oldalon. Ez valami tehetség nála. Mindig olyan mélyen alszik, hogy semmivel se lehet szinte felkelteni. Imádom. Egy igazi kis angyal bőrbe bújt ördögöcske.

Betettem a hátsó ülésre. Kissé bevertem a fejét mire felszisszentem és reménykedtem, hogy nem kell fel és szerencsére nem is csak valamit morgott álmába. 

Én is beszálltam és elkezdtem haza felé vezetni. A telefonom elkezdett remegni a zsebembe, mire megnéztem ki az. Cody volt. Szem forgatva felvettem.

-Mit akarsz? - suttogom a telefonba.

-Lauren segítened kell. Kicsit össze balhéztunk és úgy néz ki bunyó lesz. Leírom a címet. Gyere minél gyorsabban.

-Ha még egyszer hozzám érsz eltöröm a kezed - hallom meg Camilat a háttérbe.

Cody letette a telefont. Idegesen tárcsáztam Camz számát, de nem vette fel. Gyerünk már mi lesz. Tíz percig csak hívtam megállás nélkül, mikor végre felvette.

-Jól vagy? Mit keresel te ott azokkal? - kérdem és épp most kanyarodok, be a bárhoz.

-Meg...megh..akart...er...erőszakolni - szinte alig hallom amit mond annyira sír.

-Már itt vagyok. Nem lesz semmi baj - mondom és már le is teszem.

Gyorsan leparkoltam és beszaladtam. Már mindenki verekedett. Elkezdtem keresni Camzt és közbe löködtem fére az embereket.

Ash szemszöge:

Az autóba keltem fel, valami bár előtt. Lauren nem volt a kocsiba. Még mindig meztelen voltam. Gyorsan felöltöztem. Kiszálltam, lezártam a kocsit és bizonytalan léptekkel indultam a bár felé. Ahogy beléptem a bárba megcsapott az izzadság, cigi és az alkohol szaga, ami nagyon undorító volt. Látom, hogy mindenki egy nagy kört alkot. Nem láttam mi van ott ezért elkezdtem előre tolakodni. Lauren rugdosott egy földön fekvő srácot.

-Lauren - mondom és a háta mögé szaladtam, magam felé akartam fordítani, mire lendületből megütött én pedig a földre estem. Nagyon égett az arcom és érzem, hogy valami végig folyik az arcomon. Az orromból csak úgy ömlött a vér. Szemem bekönnyesedik. Még soha nem ütött meg. A szeme szinte lángolt. A srác felállt és elkezdett imbolyogva Lauren felé menni. A lány olyan erővel ütötte meg, hogy vért köpött majd a földön maradt. Szinte remegett a dühtől Lauren.

Az arcom teljesen lezsibbadt és úgy fájt. Ez tuti jó pár napig ott fog maradni. Annyira sírtam, hogy homályosan láttam már.

-Ha még egyszer valaki beléjük köt, az megbánja. Hülye, idióta banda - kiáltja mérgesen.

Mikor meglát engem teljesen elcsodálkozik és ijedten arcához kap majd elindult felém. Én a földön csúsztam hátra felé. Leguggolt elém.

-Sajnálom, nem tudtam, hogy te vagy mögöttem. Ne haragudj kérlek Ash - meg akarta simítani az arcomat, de én elfordítottam azt.

Csak nézett rám, én pedig sírtam. Mélyen kifújta a levegőt. Mivel megunta a várakozást egyszerűen csak felkapott a hátára.

-Tegyél le - mondom erőtlenül.

-Hol van Camz? - kérdi kiabálva és össze vissza kezd el forogni.

Mikor meglátta oda mentünk. Camz szörnyen nézett ki. Sminkje el volt mosódva, ruhája széttépve és haja tiszta kóc volt.

-Camila jól vagy? Nem történt semmi? Csak megijedtél ugye? - kérdi a lánytól aggódva.

-Csak...csak elkezdte a ruhámat tépni - mondja lány és szorosan megöleli Laurent.

-Ma nálunk alszol. Gyere menjünk - megfogták egymás kezét és így indultunk ki a bárból.

Én csurom véresen Lauren hátán, Camz széttépet ruhával mellette.

Mikor kiértünk az autóhoz Lauren letett majd mélyen szemembe nézett, de én lehajtottam a fejem és érzem, hogy testem szinte remeg. Megfogta arcomat kicsit erősebben, így kénytelen voltam szemébe nézni.

-Sajnálom, annyira sajnálom. Ülj le és hadd, hogy leápoljalak - néz rám könyörögve és kinyitja a hátsó ajtót.

Leültem, mire ő elém guggolt. Camz oda hoztam az első segély dobozt. Lauren kivett belőle pár vatát és fertőtlenítőt, majd elkezdte arcomról lemosni a vért. Finoman az orromhoz nyúl és elkezdi tapogatni. Kissé nyugodtan fújja ki a levegőt.

-Nincs eltörve - mosolyog rám.

-Baszd meg Jauregui - mondom és középre ülök.

Felállt, fejét lehtajotta és idegesen becsapta az ajtót. Az út csendben telt hazáig. Egyikőnk se szólt semmit.

Mikor megállt a ház előtt, gyorsan felszaladtam a szobába. Magamhoz vettem a törcsim és már mentem is fürdőbe. Levetkőztem, a kádat tele engedtem vízzel. Már épp ültem volna bele, mikor is hallottam, hogy valaki jön a fürdő felé. Gyorsan az ajtóhoz szaladtam és bezártam azt.

-Ash - suttogja Lauren.

Hátamat az ajtónak támasztom és lecsúszok a hideg csempére.

-Még...még soha nem láttalak így és... és te megütöttél - arcomon végig folyik egy könnycsepp.

-Tudom, de a barátomról volt szó. Te se hagynád szó nélkül ha valaki meg akarná erőszakolni Lucyt ugye? - elkerekedett a szemem.

Hát persze, Camz ezt akarta elmondani a bárba, csak én akkora barom voltam, hogy nem is törődtem vele. Csak magammal törődtem senki mással. Ez nagyon önző dolog volt tőlem. Lauren nem akart rosszat, csak meg akarta védeni a barátnőjét.

Felálltam és kinyitottam az ajtót, de úgy hogy csak a fejemet lássa. Lauren egy száll törcsibe volt és reménykedve nézett rám.

-Jöhetek én is? - kérdi és lehajtja a fejét.

Nem szóltam semmit csak behúztam a fürdőbe és megcsókoltam. Gyorsan becsapta az ajtót a lábával. Kezét végig húzza csupasz hátamon, mire jó értelembe kirázott a hideg.