Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

26.rész - Telik az idő

-Ash... - kezdi Lauren, de én inkább kinéztem az ablakon. - Most már hozd helyre - kiált Camilara.

-Ez a múlt Ash, gondolj csak bele. Te vagy az első lány, akivel kavargat. Már lassan egy hete, sőt már az előtt is jóba voltatok és na érted. Azóta nincs senkivel mióta ti így vagytok. Szóval az csak a múlt - természetes ebben is igaza volt Camilanak, de még is rosszul esett a tudat, hogy előttem már kitudja hány emberrel volt.

Én pedig egy tapasztalatlan, szégyenlős lány vagyok, aki nem tud erről semmit. Én nem az ő életébe való vagyok.

Az autó megállt egy garázs előtt, a két lány kiszállt, én pedig követtem őket. Felnyitották a garázst. Egy csomó hangszer volt ott, hangszórók egy mixelő asztal meg egy csomó hasonló dolog.

-Tetszik? - kérdi Lauren, mire megfogom a gitárt és végig húzom rajta az ujjaimat.

-Mutassuk meg neki, mit tudunk. Azt tuti feldobja kicsit - gondolkodik Camz.

Lauren megfogja a kezem és a fotel felé vezet, amibe finoman belelök és combjaimra ül. Camilára néztem, aki gyorsan elfordult és a falat kezdte bámulni, mintha az nagyon érdekes lett volna.

-Nem haragudhatsz rám azért, mert voltam másokkal - mondja fáradtan.

-Tudom. Én csak. Rossz, hogy ilyen tapasztalatlan vagyok - mondom lehajtott fejjel.

Finoman az állam alá nyúl és kényszerít, hogy szemébe nézek. Zöld szemei ragyogtak és ajkán egy hatalmas mosoly volt.

-Én így bírlak, ártatlanul és szüzen - az utolsó szót úgy súgta a fülembe.

-Gyere már hősszerelmes. Énekelj a csajnak - nevet fel Camz, mire Lauren leszállt rólam.

Felkapta a gitárját, akárcsak Camila. Rám nézett mosolyogva majd elgondolkodott. Oda hajolt a lányhoz és súgott neki valamit, mire az bólintott párat. Camila elkezd gitározni, Lauren pedig leteszi majd megköszörüli a torkát.

-*Midnight shadows, when finding love is a battle, but daylight is so close. So don't you worry 'bout a thing. We're gonna be alright - néz rám mosolyogva.

-Baby, don't you know, all o'them tears gon' come and go. Baby you just gotta make up your mind, that every little thing is gonna be alright. Baby, don't you know, all o'them tears gon' come and go. Baby you just gotta make up your mind - csatlakozik hozzá Camila is.

-We decide it. We're gonna be alright - fejezi be Lauren.

...

Eltelt két csodálatos hónap, régen éreztem magam ilyen vidámnak és boldognak. Lauren végig mellettem volt, sokat nevettünk, hülyéskedtünk és ami a legfontosabb éltünk.

Igazából ezalatt a két hónap alatt semmi érdekes nem történt. Igaz, Laurennel elég sokat veszekedtünk, szinte minden második nap, de ezek inkább kis össze zendülések voltak, mintsem veszekedések. Minél többet veszekedtünk annál erősebb lett a kapocs köztünk és ezt nem tudtam, minek köszönhetem, hisz a veszekedés rossz dolog.
Azt hiszem, hogy bele szerettem. Bármennyire is nem akartam, bármennyire is küzdöttem ez ellen, sőt eddig még magamnak se mertem bevallani, de teljesen bele zúgtam. Olyan voltam, mint egy kis kutya, aki arra várt, hogy a gazdája megdicsérje és mikor megkaptam ezt a dicséretet elégedett voltam magammal. Észbe se kaptam és folyton csak róla beszéltem, csak rá gondoltam. Teljesen elvette az eszemet. Folyton vele akartam lenni és ha valami oknál fogva nem lehettem vele, akkor szomorú voltam és üresnek éreztem magam. Magam se érettem miét. Talán ilyen érzés volna szerelmesnek lenni?

Camilaval is elég sok időt töltöttem. Kiderült, hogy igazából jó fej, vicces lány, aki soha nem tudja befogni a száját csak amikor eszik. Camila és Lauren nagyon össze tartóak, szinte testvérként szeretik egymást és bár sokat verekednek, de igazából soha nem bántanák a másikat.

A lányok sok dalt írtak és az összeset előadták nekem. Nagyon ügyesek voltak, de nem merik megmutatni ezt senkinek. Viszont én az össze dalukat, amiket előadtak le videóztam és elküldtem WW-nek, aki titokban felfigyelt rájuk. Már csak el kéne őket csalnom egy maghallgatásra. Nem csak szerintem, de WW szerint is nagyon tehetségesek és akár világhírű énekesek/zeneszerzők is lehetnek.

Ami engem illet, ezalatt a két hónap alatt szorgosan írtam a könyvemet, akárcsak a verseimet és ahogy Laurent megihlettem én, ő úgy engem. Ezért aztán rengeteg új dalom jelent meg, amikhez természetesen nem adtam a nevemet. Szinte minden időmet lefoglalta a munka és Lauren. A suliról szinte meg is feledkeztem, ha ott is voltam akkor is csak testileg és ezt sajnos eléggé lerontotta a mindig tökéletes jegyeimet. Félévkor majdnem mégis buktattak, de szerencsére mégsem.

Most március van, ami azt jelenti, hogy van két és fél hónapom arra, hogy javítsak valahogy.

...

-Ashley maradj óra után - mondja dühösen Miss Roden, mikor egy újabb elégtelent kaptam a dogámra.

Mikor kicsengettek mindenki kirohant. Én pedig csak ültem az első padba és kíváncsian a tanárnőre néztem.

-Nem tudom mi van veled, de szedd össze magad. Te ennél többre vagy képes. Szeretnék veled beszélni tanítás után - felül az asztalomra és rám mosolyog, de most nem az a szép, örömteli mosolya volt. Inkább szomorú volt.

-Elnézést tanárnő, de már programom van - ajkamba haraptam.

-Rendben, de válaszolj egy kérdésemre. Ez Lauren miatt van?

-Mi köze volna ehhez Laurennek? - kissé feszült lettem, amit gondolom ő is észrevett, mert felállt.

-Mióta vele vagy a jegyeid egyre rosszabbak. Fél évkor épp, hogy csak átengedtelek kegyelemből és nem csak az irodalommal jártál így, ha jól tudom - ő is elég idegesnek tűnt.

Miért érdekli, hogy mit teszek? Hisz én is csak egy diákja vagyok. Mást miért nem csesz le, hogy nem tanul? Miért csak engem? Ez igazságtalan.

-Most megyek - felálltam és az ajtó felé indultam.

-Holnap elzárás. Tanítás után szépen maradsz 1 óráig büntibe - mérgesen becsaptam az ajtót.

Lauren ott állt az ajtó mellett, hátát a falnak támasztotta és a telefonját nyomkodta. Mikor meglátott eltette a zsebébe. Megragadtam a kezét mosolyogva és elkezdtem húzni magam után.

Igazából még mindig nem tudom, hogy miért engem választott idézőjelbe. Lauren mindig is nagy nő illetve férfi csábászként volt számon tartva. Viszont mióta mi így vagyunk senki mással nem volt. Vagyis nem tudok róla. 

Igazából nem tudtam eldönteni, hogy mi van közöttünk, mivel nem vagyok a barátnője vagyis nem mondta, hogy az volnék, viszont a barátságnál több van köztünk.

Viszont a szexuális életünk a nulla alatt van. Nem tudom miért. Bármikor, mikor oda került a sor mindig leállt, vagy engem állított le. Folyton azt mondta, hogy nem akarja, hogy valami olyant tegyek, amit később megbánnák.

-Lauren akarlak - suttogom fülébe, mire hallottam, hogy nyelt egy hatalmasat.

-Mi? Most? - idegesen megsimítja saját arcát.

-Igen. Lógjunk el - amint ezt kimondtam, már szaladtunk is a kocsija felé.

Nem tudom mi ütött belém vagy, hogy honnan ez a nagy vágy, de már nagyon akartam őt. Mindennél jobban. Csak rá vágytam, már hosszú ideje, de most nem hagyom, hogy megállítson. Pontosan tudom, hogy mit akarok.

-Anya, Jeff van valaki otthon? - kiáltja el magát hangosan Lauren, mikor haza értünk.

Mivel nem jött válasz, össze kulcsolta ujjainkat és úgy húzott a szoba felé. Még be se értünk szinte a szobába, mikor a hátam az ajtónak nyomta finoman. Kezét nyakamra tette, mire elmosolyodtam. Imádtam mikor ő irányít.

-Biztos? - kérdi egy ártatlan mosollyal.

-Fogd már be - nevetek fel. 

*Ariana Grande - Be alright

Eredeti: https://youtu.be/eBAHqRnSgRw

Magyar felirattal:
https://youtu.be/tL5kVK0uiTI

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro