-A fenébe. Nem lehet - kissé arrébb lök és kisétál mellettem az ajtón.

Utána mentem, vagyis próbáltam, mivel egy idő után eltűnt a látó körömből a sok ember miatt. Valaki a kezembe nyomott egy újabb műanyag pohárt, mire felhúztam. Nem tudom mi volt benne, de ez sokkal jobban marta a torkom, mint a vodka. Ez szinte rögtön a fejembe szállt. Eldobtam az üres poharat és kimentem a házból, friss levegőre volt szükségem. Lauren nem volt sehol. Elkezdtem sétálni, bár gőzöm sincs merre, nem ismerem nagyon ezt a környéket. A földet pásztáztam és neki mentem véletlenül valakinek. Gyorsan felnéztem. Egy vörös hajú lány volt az a szemei zölden ragyogtak. Teljesen megbabonázott. Dölöngélt jobbra-balra, így gondolom ő se volt a legjózanabb.

-Ne haragudj - mondom ki nehezen a szavakat, teljesen össze gabalyodik a nyelvem.

-Szia. Holland Roden vagyok és elég új ezen a környéken - nevet fel kínosan és mélyen szemembe néz.

Lenézett ajkamra és kissé közelebb lépet, viszont a telefonja elkezdett csörögni, mire rögtön felvette.

-Igen...nem tudom. Eltévedtem. Valami házak és egy park. Rendben. Siess - mondja a telefonba és le is teszi.

Talán huszonhárom lehetett max huszonöt, több nem nagyon. Vagy kitudja. Nem nagyon látom az arcát, elég homályos, viszont a szeme, nagyon szép. Újra közeledik felém és végig simít arcomon.

-Hány éves vagy? - kérdi mosolyogva.

-Tizenkilenc - hazudok valami random számot.

Elég volt neki ennyi, szinte rögtön megcsókolt, én pedig viszonoztam ezt. Mi van velem? Hülye alkohol, nem bírok magammal miatta. Ezt holnap tuti megbánom.

-Hey Roden. Gyere te nő csábász - jön mellénk egy ismeretlen lány.

Átkarolta Holland derekát és segített a lánynak nehogy elessen. Rám néz mosolyogva.

-Ne haragudj a viselkedése miatt, csak ünnepeltünk és kicsit sokat ivott - nevet fel és már el is tűntek mindketten.

Nagyon szédültem és a térdem elkezdett remegni. Minden forog. Össze vissza lépkedve elindultam Cody háza felé. Megláttam Laurent. Ott ült a ház előtt, a lépcsőkön és cigizett. Leültem mellé. Pár percig csendben ültünk, de ő megtörte ezt a csendet.

-Utálnod kéne. Folyton bántalak - mélyen bele szív a cigijébe.

-Nem te bántasz. Te csak végig nézed -  mondom nevetve, mire ő is halkan felnevet.

Kivettem kezéből a cigit, mire végre rám néz. Bele szívtam majd szó szerint ki köhögtem a füstöt. Elkezdte hátam simogatni és halkan felnevet.

-Apád megfog ölni engem ha megtudja, hogy megrontalak - nevet tovább.

-Nem kell mindenről tudnia. Viszont nagyon szédülök és azt hiszem, hogy... - nem bírtam végig mondani. Elkezdtem hányni, aztán minden elsötétült.

Reggel, mikor felkeltem a fejem majd szét hasadt. Kinyitottam a szemem, Lauren ágyába feküdtem fehérneműben, viszont Lauren nem volt sehol. Mi a fene történt? Szinte semmire nem emlékszem. Lauren egy tálcával a kezébe jött be az ajtón. Nagyon déjá vu érzésem volt. Azt hiszem erre mondják, hogy fordul a kocka. A szoba kissé forgott és olyan érzésem volt, mintha egy hajón ültem volna, minden ringatózott. Felültem és a hátamat az ágy táblának támasztottam.

-Jó reggelt. Na milyen érzés másnaposnak lenni? - kérdi nevetve és combomra teszi a tálcát.

-Elásom magam szégyenembe. Nagyon gáz voltam? - lehajtottam a fejem.

-Hát elkezdtél vetkőztetni a táncparkett közepén és azt kiabáltad, hogy tegyelek magamévá - mondja, mire felnézek rá.

Arcán egy önelégült mosoly volt, de még is komoly maradt ezzel jelezve, hogy nem viccel.

-Mi? Ugye nem? Mond, hogy csak viccelsz, kérlek - érzem, hogy fejem egyre vörösebb lesz. Hogy lehetek ennyire szerencsétlen? Nem ez tuti nem történt meg, ez lehetetlen. Ennyire eluralkodott volna felettem az alkohol?

-De a legdurvább azt hiszem az volt, mikor te kezdtél el vetkőzni a pult tetején és csak fehérnemű volt rajtad. Amúgy elég dögös vagy. Megmutassam a képeket? - nem bírta tovább és hangosan felnevet.

Hozzá vágtam a párnát, ami telibe eltalálta és hátra esett, de nem hagyta abba a nevetést. Akkora barom. Én meg elhittem neki. Már kezdtem félni, hogy tényleg áshatom a sírom.

-Jaj, látnod kellet volna a fejed - elkezdi nevetve szemeit törölgetni, amiből kifolyt pár könnycsepp.

Lassan felállt, majd befeküdt mellém az ágyba kellő távolságra tőlem. Felém fordul és csak nézett. Mintha elgondolkodott volna.

-Tényleg nem emlékszel semmire? - kérdi miközben bele harapok a szendvicsbe.

A tálcát az éjjeli szekrényre teszem és most már én is felé fordulok.

-Sajnos vagy szerencsére nem. Nem tudom csak pár kép ugrik be, de ezért is kérdeztem tőled, hogy történt -e valami. Olyan, mint mikor álmodsz. Emlékszel pár részletre, de nincs meg az egész sztori. Szóval... Történt valami?

Lauren szemszöge:

-Történt valami? - kérdi és megnyalja alsó ajkát.

-Csak játszottunk, ittunk aztán elkezdtél hányni, én pedig haza hoztalak - nem akartam neki elmondani mi történt, azt akartam, hogy pia nélkül is akarjon.

Lenéztem ajkára, mire elmosolyodik. A nyakán megláttam egy hatalmas lila foltot. Na ne bassz... Ezt nem akartam. Ajkamba haraptam. Ash kissé aggódva néz rám, majd megszólal.

-Baj van?

-Ömm hát olyasmi. Nagyon megharagudnál ha azt mondanám, hogy kiszívtam a nyakad véletlenül? - elkezdtem tarkóm vakargatni.

-Mit csináltál? - kérdi idegesen és telefonjáért nyúl.

Ő is megnézte nyakát, amin a lila folt díszelgett. Fáradtan hátra hajtotta a fejét és lehunyta a szemét. Pár percig így feküdt, én pedig nem tudtam mit tegyek, szóval csak feküdtem ott mellette. Mikor újra felült szemei elkezdtek csillogni és feje egyre vörösebb lett. Gondolom beugrott neki valami a tegnapi napból. Ilyen velem is elég gyakran van, hogy egyik percről a másikra ugranak be a dolgok. Újra rám néz.

-Rád másztam - suttogja inkább magának, mint nekem és feje már olyan piros, mint a pipacs virág.

Nem szóltam semmit, csak csendben vártam, hogy Ash feldolgozza a dolgokat. Mikor a lépcsőn ültünk mesélte, hogy keresett, de nem talált. Nos azért nem, mert miután kimentem a szobából szereztem egy lányt és vele visszamentem. Tudom nem szép dolog, de nem akartam kihasználni Ash állapotát. Viszont már azzal felizgatott, ahogy rám nézett a nagy boci szemeivel és hát muszáj volt levezetnem ezt valahogy. Nem vagyok rá büszke, de ez van.

-És aztán ott volt az a vörös hajú lány - gondolkodik el.

-Hogy mi? Milyen vörös hajú lány? Csináltatok valamit? - hirtelen rám jött a féltékenykedés, bár nekem semmi jogom nem volt, hogy féltékenykedjek, főleg nem azután, amit tegnap tettem.

Nem szólt semmit, de a feje még vörösebb lett az emlék által. Basszus. Nem hiszem el. Tudtam, hogy nem szabadott volna egyedül hagynom őt. Hogy lehetek ekkora barom? Tudtam, hogy most ő áll a vadászat középpontjába.

Hogy mi is a vadászat nálunk? Ha két embernek megtetszik ugyan az az ember, egyszerűen mindenki rá kattan és addig amíg valaki le nem fekszik vele, tart a vadászat.

-Megcsókolt, én pedig... Nos nem ellenkeztem - keresi a szavakat.

-Király - mondom bunkón és kimentem a szobából.

Idegesen elővettem a telóm és felhívtam Camilat.

-Camz, ismersz valami vörös csajt, aki ott volt a buliba, de nem mi sulinkba jár? - kérdem és hátam a falnak támasztom.

-Hmm. Csak a suliból voltak ott emberek szóval nem. Miért? Bejön a csaj? Indulhat egy újabb vadászat? - szinte biztos voltam benne, hogy vigyorog.

-Rá mászott Ashre.

-ÓÓ szóval a nagy Lauren Jauregui féltékeny? - nevet fel.

-Nem vagyok jó kedvembe Camz. Holnap dumálunk csá - kinyomom a hívást.

Láttam, hogy Camz írt egy sms-t, amiben az állt, hogy kideríti, hogy ki az a lány.

Nagy levegőt vettem és visszamentem a szobámba. Ash még mindig a reggelit ette, ami inkább volt már ebéd hisz 14:48 volt már. Elég sokáig bírt aludni. Rám nézett és a tálcát újra az éjjeli szekrényre tette.

-Szeretnék elnézést kérni a tegnapi viselkedésem miatt. Nem viselkedtem túl jól és nem voltam önmagam - mondja szégyenkezve.

-Nekem bejött. Tetszett, hogy vissza kellet tartanom téged, nehogy valami olyant csinálj, amit később megbánnál - a mondat végén bedobtam az ártatlan mosolyomat.

-Hát amint látom te se tudtam magad vissza fogni. Basszus Lauren! Én nem akartam és szerintem te sem, szóval felejtsük el - mondja szem forgatva.

-Én akartam és te is akartad. Még mindig akarom és szerintem te is. Mondhatod, hogy csak a pia miatt volt, de láttam a szemedbe amit láttam. Vágytál rám és ez rendben van.

-Nem számít, hogy mit érzek. Ezt nincs rendben Lauren. Nagyon elbasztuk!

Igazából nem tudtam mit válaszolni, így nem is válaszoltam csak álltam ott. Annyira szép ez a lány és én annyira akarom. Nem tudom. Ha mellettem van megváltozok. Nem is tudom. Ilyenkor nem sóvárgok a rossz dolgok után. Sőt miatta le is szoknák bármiről.

Egész nap kerülte a tekintetem és nagyon beszélgetni se akartam velem. Ha hozzá szóltam csak bólintással válaszolt vagy egy - két szóval. Nem tudtam eldönteni mi a baja. Lehet tényleg megbánta a tegnap estét. De hisz nem is csináltunk semmi rosszat. Csak csók volt és nagyon kevés tipi-tapi.

Annyira összezavar ez a lány. A többi ember már sírva jönne utánam, hogy ismételjük meg a dolgokat, ő viszont nem is tudom. Ő más.

Mivel nem akart velem beszélni gondoltam nem zavarom és lementem a nappaliba, ő pedig a szobába maradt. Valami film kezdődött, amin eléggé bealudtam a kanapén.

Mikor felkeltem a fürdő felé vezetett az utam. Bekopogtam, mivel nem jött válasz gondoltam nincs bent senki, így aztán bementem. Ash a kádba feküdt. A fülébe fülhallgató volt és szemei csukva voltak. Annyira aranyos volt. Nem bírtam mozdulni. A hab kezdett eltünni teste elől, így lassan láthatóvá vált tökéletesen kidolgozott teste. Nyeltem egy nagyot. Minden önuralmamat össze kellet szednem, de végül is sikerült. Megfordultam és kimentem az ajtón.

Mi van ha elaludt a vízbe és megfog fulladni? Ajj most mit csináljak? Ébresszem fel? De akkor lehet azt fogja hinni leskelődtem, de így viszont nagy az esélye, hogy megfog fulladni. Ahh majd kimagyarázom magam.

Visszamentem és finoman megráztam a lány vállát. Rám nézett hatalmas kék szemeivel, mire szívem majd kiugrott a helyéről. Megint úgy csillog a szeme, mint tegnap éjjel. Az én gyomromba pedig újra ott van az a fura érzés, hülye pillangók.

Gyorsan elkapta tekintetét és magához húzta lábait. Kisétáltam a fürdőből, be a szobába. Pár perc múlva ő is bejön a pizsijébe. Én is elkészülődtem és már mentem is aludni.