12.rész - Bízol bennem?
-Nincs kedved ma eljönni velem bulizni? - mosolyogva felém fordul.
-Hogy megint beadjatok valamit? Inkább passzolok, de köszi a meghívást - mondom mire felnevet.
A telóm megállás nélkül remeg és már az idegeimre megy. Megfogtam. Codytól jött vagy tíz üzenet, de nem érdekelt. Lenémítottam és visszadobtam az ágyra.
-Nem értelek Ash. A suli legmenőbb emberei hívnak, írnak neked, hogy gyere bulizni és téged ez hideg hagy. Más ki ugrana a bőréből ha elhívnánk őket. Amúgy Cody üzeni, hogy vissza írhatnál neki - mondja és ahogy kimondja a nevet ideges lesz.
Lehet nincs jóba Codyval? Ezt nem hinném, hisz ő is ugyan úgy nyomul vele, mint Camila és Ally. Akkor meg mégis mi volt ez a gúnyos hang.
Megnéztem az üzeneteimet.
Ezzel le is zártam az egész buli témát. Unottan feküdtem az matracon. Lauren elment fürdeni. Elkezdtem zenét hallgatni.
Vagy egy órája egyedül vagyok már a szobába és majd bepisilek. Már tuti végzett és lent pletyizik az anyukájával a konyhába vagy valami. Elindultam a fürdő felé. Az ajtó mindig csukva van, akárcsak most. Bekopogok.
-Ki az?
-Ash...
-Gyere csak - kiált ki.
Benyitottam. A tükör előtt állt úgy, ahogy Isten megteremtette. Gyorsan elfordulok. Már mennék is ki az ajtón, de azt Lauren becsapja előttem. Megint ugyan olyan helyzetben állunk itt. Én az ajtóval szembe próbálok szabadulni, ő pedig mögöttem áll és nem hagyja ezt, csak most ő meztelen.
-Azt hittem be akarsz jönni. Akkor most hová mennél ilyen gyorsan? - suttogja fülembe.
Testem teljesen libabőrös lesz és kellemesen megborzongok. Mi van velem? Miért van rám és a testemre ilyen hatással ez a lány? Teljesen elvesztem a kontrolt mellette.
-Én...nem tudtam, hogy nincs rajtad semmi - dadogom össze-vissza.
Ő megint jól szórakozik rajtam. Halkan felnevet. Érzem meleg leheletét a nyakamon. Túl közel állt hozzám.
-Van rajtam törölköző - mondja és vállamnál fogva maga felé fordít, hogy bebizonyítsa ezt az állítását.
Végig néz rajtam majd elmosolyodik, de nem szól semmit. A tekintetével elég sok ideig elidőzik mellkasomon, ami már kezdett elég zavaró lenni, így zavaromba elkezdtem nyakam simogatni.
-Szóval mit szeretnél? - kérdi türelmesen.
-Csak pisilni, de majd később visszajövök.
-Ne zavartasd magad. Csak tessék, nyugodtan - kacsint egyet.
-De így nem megy ha bent vagy - mélyen szemébe nézek ő pedig felnevet.
-Tudod te egyáltalán mit szeretnél? - kérdi és olyan közel hajol, hogy miközben kimondta ezt a pár szót ajka végig érintette az én ajkam.
-Nem... - suttogom és lehunyom a szemem.
Azt hittem megfog csókolni, de egyszerűen arrébb lökött és kisétált mellettem az ajtón. Ez mi a fene volt? Most tényleg hagytam volna neki, hogy megcsókoljon? Annyira fura ez a lány és én annyira fura dolgokat érzek iránta, amiket nem szabadna.
Gyorsan pisiltem majd visszamentem a szobába. Lauren épp a haját vasalja az asztalnál. Rám néz a tükörből, majd elmosolyodik. Úgy tettem, mintha ezt nem is láttam volna. Leültem a matracomra és elkezdtem írni a könyvem.
Lauren fél órát töltött csak a haja elkészítésével, aztán jött a sminkje, ami szintén fél óra volt minimum. Miért sminkeli ki magát? Hisz az nélkül is gyönyörű.
Mikorra elkészült teljesen máshogy nézett ki. Olyan volt, mint egy húszas évben járó nő pedig még csak tizenhét. Valamin elkezd gondolkodni, majd egy szál törcsibe rohangál fel-alá a szobába. A szekrényéből elkezdi kifelé dobálni a ruhákat. Végül egy rikító rózsaszín melltartót vett fel, erre rá pedig egy hó fehér, mély kivágású haspólót és fekete miniszoknyát, ami épp csak eltakarta fenekét. Most komolyan így akar menni bulizni? Úgy néz ki, mint egy utcalány. Tuti hétfőre meglesz az új pletyka, hogy a mostani buliba kivel volt együtt. Mindegy ő dolga.
-Nos hogy nézek ki? - kérdi és végig mutat magán.
Idő közben átültem az ablakba, mivel már kezdtem elzsibbadni a fekvésbe és egy könyvet olvasgattam. Felnéztem a könyvből.
-Elég kihívóan - mondom ki őszintén, mire mérgesen elindul felém.
Kissé megijedtem. Sajnos a szám gyorsabb volt, mint az agyam. Előbb beszéltem és utána gondolkodtam. A fenébe. Mikor elém ért kezét a nyakamra tette és felhúzott az ablakból. A könyv a földre esett engem pedig a falnak lök nem túl erősen.
-Szóval ribisen? - gondolkodik el és végig néz magán.
-Nem ezt mondtam...ömm azt akartam mondani, hogy kicsit hanyag - próbálok javítani a helyzeten valahogy.
-Szerinted ezzel el lehet csábítani bárkit? - kérdi bájosan és másik kezét a derekamra teszi.
-Az tuti - suttogom és összes izmom megfeszül érintése hatására.
Ajkába harap és elmosolyodik majd mélyen szemembe néz.
-Imádom. Olyan kis ártatlan vagy. Ez elég cuki. Már csupán egy érintésemtől is kiráz a hideg. Ez tetszik - végig simít arcomon majd ellép tőlem.
Már este kilenc volt mikor Lauren elindult a buliba. Annyira intenzíven hatott rám a ma történtek, hogy mikor befeküdtem az ágyba csak Laurenre tudtam gondolni. A meztelen testére, a puha érintésére, az ajkára, a nevetésére. Teljesen begerjedtem tőle. Benyúltam az alsóneműm alá. Teljesen benedvesedtem.
Tudom, hogy nem helyes amit csinálok, de most annyira akartam ezt az egészet, hogy nem fogtam vissza magam. Elkezdtem magam kényesztetni és közben ajkaimat harapdáltam nehogy kiadjak valami hangosabb hangot.
...
Az éjszaka közepén arra keltem, hogy valami fura hangokat hallok a konyhából. Mivel nagyon félek a sötétbe egy ideig hezitáltam, hogy mit is kéne, hogy tegyek. Végül bátorságot vettem magamon, mondván, hogy ez egy nagyon jó környék és Claranak egy csomó biztonsági szerkezete van állítólag. Szóval megfogtam a telómat, bekapcsoltam a vakut és lassan elindultam lefelé. Minden lépést egyre nehezebben tettem meg. A zajok egyre hangosabbak voltak, mikor leértem a lépcsőről.
Szerencsére csak Lauren volt az. Elég részeg volt, hisz minden egyes lépésénél valaminek neki ütközött. Nem szóltam semmit csak mellé léptem.
-Karolj belém. Segítek - engedelmesen belém kapaszkodik és hagyja, hogy segítsek neki.
Mikor a lépcső előtt voltunk el gondolkodtam. Tuti, hogy itt még belém kapaszkodva se fog tudni felmenni, viszont azt nem akarom, hogy vissza rántson magával, ha esetleg dőlni készülne.
-Bízol bennem? - kérdem gondolkodva és mélyen szemébe nézek.
-Mindennél jobban - vigyorog rám.
Felemeltem őt menyasszony pózba. Térdeim kissé megremegtek, de miután hozzá szoktam Lauren súlyához elindultam felfelé. Halkan felkuncog. Lenéztem rá, ő folyamatosan arcom nézte és elkezdett mozogni, mire csúnyán rá néztem. Nem akartam leejteni, de ha így folytatja lefogom.
Végre felértünk. Letettem őt és kinyitottam neki az ajtót. A matracom felé indultam, de ekkor meghallottam a zár kattanását. Rögtön Lauren felé fordultam. Az ajtó előtt állt. A hold épp rá világított, így láttam azt a hatalmas mosolyt az arcán.
-Miért zártad be? - kérdem kissé hunyorogva, hogy lássam éppen mit csinál.
A fal előtt álltam, ő pedig egyre közelebb jött. Hirtelen kezét nyakamra teszi, mire eltátom a szám, de nem szólok semmit. Még ilyen állapotba is hatalmas az ereje, bár igaz nem okoz fájdalmat, sőt inkább élvezem, mivel lassan elkezdi cirógatni nyakam.
-Meghálálom, hogy segítettél - suttogja és még közelebb hajol.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro