A kanapén Jack vállának döntöttem a fejem. Ő unottan kapcsolgatta a tévét, átsuhanva a csatornák felett.

- Ú, az jó volt! Miért nem hagytad?- vidáman mutattam a tévére, ahol valami jót véltem felfedezni.

- Kizárt, hogy a "Mondj igent a ruhára" marhaságot nézzük- rázta a fejét, nekem viszont felcsillant a szemem, és feltérdeltem.

- Tudod, mennyire imádom. Na, adjad csak.

Átnyúltam előtte, Jack viszont kinyújtotta a kezét, így esélyem sem volt elérni. Küzdöttem egy ideig ellene, végül szinte feladtam, amikor hirtelen megcsörrent Jack mobilja.

- Szerencséd- pillantott rám, majd felállt, hogy a telefonjáért menjen, és közben az ölembe ejtette a távirányítót.

Boldogan helyezkedtem el, majd visszakapcsoltam szeretett műsoromra.

- Ki vagy?- vette fel unottan. Közben a hosztesz éppen ruhákat hordott a szőke csajnak, aki mindegyikre húzta a száját.- Na, szia. Mi újság, Mike? Aha. Persze, ráérek. Hogy Hope?- rám nézett, én pedig kíváncsian pislogtam felé, lenémítva a tévét.- Szerintem ő is.

- Mi?- felálltam és Jack-hez sétáltam.

- Hope, na már- Jack félrelökte a fejem, mire a vonal másik végén Mike felröhögött.- Mi? Ja, aha.

- Miről van szó?- vinnyogtam.

- Hope, hallgass már- nevette el magát Jack, és megint Mike-nak szentelte minden figyelmét.- Ma? Szerintem aha. Mennyien leszünk? És ez nálatok lesz? Oké, vágom. Rendben. Kösz, hogy szóltál, tesó. Jaja. Na, akkor majd megyünk. Oké, jól van. Na csá.

Miután letette, rám vigyorgott, én pedig felvontam a szemöldököm.

- Mi volt?

- Ma bulizunk- kacsintott rám, én pedig elvigyorodtam.

- Mikor? Hányan lesznek? Hol lesz? Mondd már- kérleltem. Jack visszatolt a nappaliba és lenyomott a kanapéra.

- Nyugodj meg. Szóval.

- Nyugodt vagyok- szakítottam félbe, mire rám meredt, én pedig felnevettem.- Jó, na, mondd.

- Mike-nál lesz a buli, nyolckor kezdődik és egészen "kidőlésig" tart- nyuszifüleket rajzolt a levegőbe.- Mike azt mondta, durván 20-an vagy 30-an leszünk.

- Hű- vidultam ezerrel.- Már olyan régen voltam bulizni...

- Soha nem voltál- vonta össze a szemöldökét Jack, mire megforgattam a szememet.

- Dehogynem.

- Már ne is haragudj, te partiállat, de az nem számít bulinak, hogy 10 évesen elmentél a pub előtt.

- Te is tudod, hogy nem csak akkor mentem el a pub előtt!- kértem ki magamnak. Jack bólogatva elvigyorodott, én pedig ellöktem a fejét, mire elterült a kanapén.- Nem is arra gondoltam.

- Hanem?- felpislogott rám.

- Tudod, amikor az egyik barátnőm tartott egy bulit a házában, akkor én maradtam legtovább- büszkén kihúztam magam. Jack megragadta a kezem, hatalmas lendülettel magára rántott és elkezdte az oldalamat csikizni. Vinnyogva húzódtam el előle, és a hirtelen ficánkolástól véletlen belekönyököltem az oldalába.

- Az anyád kiskésit- reccsent fel és legördült velem az ágyról. Kinyomva belőlem a szuszt, rám ült, és addig csikizett, amíg bírtam nevetni. Utána már azt visongtam, hogy kell pisilnem, hagyjon már, mire röhögve leszállt rólam, és besétált a konyhába. Feltápászkodtam, és bementem Jack után.

- Nincs mit felvennem- közöltem, és elvettem egy szelet pizzát a tálról.

- Az baj- nézett rám, és ő is beleharapott egybe.- Én tökéletesen fogok kinézni, te pedig nem teheted meg, hogy nem nézel ki jól.

- Ez baromi egoistán hangzott, remélem tudod.

- Inkább úgy mondanám, hogy remekül tudok magamról beszélni- javított ki, mire elnevettem magam, és tovább rágcsáltam a pizzám.

- Haza kéne mennem- töprengtem.- Gyere velem.

- Muszáj?- húzta el a száját, én pedig már léptem is, hogy felrángassam az asztaltól.- Tudod, tökéletesítenem kéne a megjelenésem a bulira.

- Jack!- meredtem rá, és a karját megragadva felhúztam.- Addig még vagy 5 óra van.

- Hát és?- vonta fel a szemöldökét.- Tudod, az ilyen csoda- magára mutatott.- Nem fél óra alatt készül el.

- JACK!- visítottam fel.- Már nem azért, de, mint a legjobb barátom, kötelességed kísérgetned, ha éppen azt szeretném.

- Ezt honnan veszed?- vonta össze a szemöldökét, mire megragadom a kezét, és magam után húzva az előszobába vezetem.

Mikor felvettem a cipőmet, valószínűleg ő is belátta, hogy esélye sincs ellenem, így megadóan bújt a lábbelijébe, én pedig büszkén vettem a vállamra a táskámat. Miután kiléptünk a házból, Jack bezárt, én pedig a járdán topogva vártam rá. Mikor mellém ért, a karját nyújtotta, én vidáman belé karoltam és így sétáltunk. 

- Na, itt szaladt belém a helyes srác- mutattam neki büszkén, ő pedig a fejét rázva tovább rángatott.

- Nem voltam rá kíváncsi, de köszi.

- Most hé!- nevettem fel. Jack magához húzva nyomott egy puszit a fejemre, miközben én tovább magyaráztam.- Lehet, hogy évek múlva ez egy nagyon fontos találkozásnak fog számítani. Vagy lehet, hogy évek múlva összekötjük az életünket, és minden ezen az egy találkozáson fog múlni. Na, akkor mit szólnál?

- Megkérdezném, hogy lehetek-e a násznagy- vágta rá.- És segítenék kiválasztani, milyen legyen a torta, mert, ahogy téged ismerlek, saját magad akarnád megsütni, az pedig kizárt.

- Már miért is?- háborodtam fel egy pillanat alatt, totálisan elfelejtve, hogy mekkora a valószínűsége annak, amin most vitatkozunk. 

- Mert egy esküvőn alap a drága torta, amit egymás arcába nyomtok- magyarázta, esküvői katalógusokat böngésző lányokat megszégyenítő tudálékossággal. 

- És, ha addigra lesz barátnőd, elhozhatod őt is az esküvőre- ajánlottam nagylelkűen.

- De lehet, hogy szakítanánk is aznap, mert annyira berúgnék, hogy elmondanám neki; valójában nem szeretem. 

- Szerinted ennek mennyi az esélye?- összevontam a szemöldököm. 

- Hát jó nagy- bólintott, mire felnevettem. 

Időközben elérkeztünk a házunkig. Gyorsan kinyitottam az ajtót, majd, miután beléptünk, leültettem Jack-et a nappaliba, én pedig random kirángattam a szekrényemből "bulis cuccokat" és kivonultam velük a fiúhoz.

- A szekrényt nem akartad hozni?- nézett fel rám, a tömérdek ruhára célozva, ami alig fért el a kezemben.

- Jó, csend már, inkább segíts- ledobtam a cuccokat mellé a bútorra, és lehuppantam a kupac szélére.- Melyiket zárjuk ki, és melyiket próbáljam fel?

- Ugye tudod, hogy ez csak egy házibuli lesz?

- Jack. De ugye tudod, hogy ott lehetnek helyes srácok is?- tettem fel a költői kérdést, és felmutattam egy haspólót.- Próba vagy kuka?

- Akkor sem hiszem, hogy ez alapozná meg a jövődet- mondta.- Próba. 

- Oké- a színes mintákkal díszített haspólót félretettem, és előrántottam egy flitteres felsőt.- Ez?

- Kuka. 

Mikor megalakult a "kuka" és a "próba" kupac, elkezdtem sorra felpróbálgatni a szetteket. Első körben a színes haspólót vettem fel, magas derekú rövidnadrággal.

- Na?- fordultam körbe Jack előtt, aki összevont szemöldökkel méregetett.

- Kizárt.

- Mi? Miért?- esett le az állam, és vetettem egy pillantást magamra. Kivételesen tetszettek magamon a ruhadarabok, így jogosan nem értettem, mi baja van vele.

- Túl jól néz ki- adta a választ, én pedig azt hittem, lehidalok.- Sajnálom Hope, de nem engedhetem, hogy így parádézz egy házibulin. 

- Jack!- csaptam a combomra, ami kissé be is pirosodott a mozdulattól.- Nem lehetsz ilyen. Én hordom, nem pedig te, úgyhogy ahhoz tartsd magad.

- Ez igaz, viszont én látom, mikor jó.

- Azt mondtad, ez túl jó.

- Vagyis nem jó- vigyorodott el, én pedig összeszorítottam a fogaimat.- Na, kövi.

- Kibírhatatlan vagy- dörmögtem, és visszabaktattam a szobámba, hogy előkeressek egy másik szettet. A választásom végül egy szoknyára, és szintén egy haspólóra esett. A szoknya fekete volt, a haspóló viszont fehér, a közepén egy fekete felirattal. Kicsit depressziósan néztem ki, de tulajdonképpen menő volt.

- Inkább az előző- közölte Jack, éppen hogy beléptem a nappaliba. 

- Akkor az előző lesz- vigyorogtam boldogan. Oké, őszinte leszek: csak és kizárólag Jack bosszantására öltöztem át, mivel én már az elején tudtam, hogy a legelső szett lesz a nyerő. Lenge, vagány, szexi és fiatalos ruhára volt szükségem, és abban mindez benne volt. 

Miután visszaöltöztem, magamra dobtam egy gyors sminket (szemhéjtus, szempillaspirál, halvány rúzs) és leszaladtam Jack-hez, aki időközben halálra unta magát.

- Szerinted- megálltam előtte.- Le engedve legyen a hajam, vagy kössem össze?

Jack, mintha csak kifárasztotta volna a "kemény meló" végigfeküdt a kanapén, és onnan pislogott fel rám.

- Kiengedve- mondta, majd visszahajtotta a fejét.

- Te nem készülsz?- leültem a lábához és szórakozottan rácsaptam a sípcsontjára.- Már csak 2 óra van a buli kezdetéig. 

- Én így megyek- jelentette ki, mire megvontam a vállam.- Így is tökéletes vagyok.

- És szerény- tettem hozzá, a szemeimet forgatva, mire Jack felnevetett, és meglökött a lábával.