Jm

-Felkelni!-jött egy hang a cella ajtó előtt.A fiú pedig ijedten nyitotta ki szemeit,és az "ágyon"hátrébb csúszott,egészen annak sarkáig.

-Most velem jössz!-mondta a férfi,majd a cella ajtaját kinyitotta.A fiú vékony csuklójára fogott.Úgy kezdte el maga után húzni.Míg egy számára ismeretlen helyhez nem értek.Egy tölgyfából készült,kétszárnyas ajtóhoz.

Azon túloldalán,több folyosó is, vezetett több különböző irányba.Ők egyenesen előre mentek,egy szintén kétszárnyas ajtóhoz.Majd az ő csuklóját fogó férfira nézett,aki az ajtón bekopogott.-Szabad!-jött a válasz az ajtó túloldaláról.A férfi kinyitotta az ajtót,majd Jimint belökte azon.

A fiú térdre esett.

-Kérem ne bántson!-mondta, Jimin összébb húzva magát a padlón,mikor érzékelte,hogy valaki fölé magasodik és legugol egyenesen elé.

-Nem foglak,ne aggódj-simított gyöngéden Jeonguk a fiú fejére,majd fölállt-azt szeretném,ha el mennél fürödni,aztán beszélgetnénk néhány dologról egy kiadós vacsora mellett!-mondta a férfi,majd szavainak nyomatékosításaként hangját megemelte.A fiú a földön,még jobban össze húzta magát,majd egy apró és halk igennel felelt.

**

Jimin épp beleült a habosított,illatos vízzel teli kádba.Fejét a kád végére hajtotta,és behunyta a szemét. Jeonguk csendben kinyitotta az ajtót,és belépett. Halkan osont a fiú mellé,majd egyetlen mozdulattal benntermett a lábainál.-Jézusom!-sikoltott fel Jimin ijedten,aki szinte már-már majdnem elaludt a kellemes vízben.-Mit akar?!-kérdezte Jimin,egy oktávval magasabb hangon,mint a megszokott.

-Téged-felelte a férfi túlfűtött hangon,és a megszeppent fiú derekára fogott.Két lábát nyakába lódította.-Nem bírom ki vacsora utánig!Most azonnal akarlak!Érezni akarom, a kis vézna tested közelségégét.Testem azóta a napóta kíván, mikor először tapasztalhattam meg,illatodat közelről.Egyszerűen nem bírok magammal,mikor itt vagy karnyújtásnyira-vállaira símitott és onnan le egészen férfiasságához.

-Kérem ne!-tiltakozott azonnal a fiú,de ez nem hatotta meg Jeongukot. Lábait szét feszítette,és nyakára hajolt.Először finoman és gyengéden,azután egyre durvábban csókolta és harapta bőrét.A fiú gyengén tiltakozott.Gyűlölte ezt a helyzetet.Talán még a Party Peoplenél is jobban.

Szemei megteltek könnyel.

Némán csendben sírt.

Hangját vissza tartotta.

Arca el-el torzult néhány durvább mozzanatra.

De mind ezt élvezte...ami pedig belülről felemésztette...

Jeonguk pedig boldog volt a kialakult helyzettöl.Gyöngéden érintette a fiú testének minden egyes pontját.Nem volt vad,durva,erőszakos.És ő maga sem értette miért.Szíve nagyokat dobbant,mikor a fiú nem bírta vissza fogni magát,egy egy gyöngébb pillanatnál.Ajkait pedig szelíd mosolyra húzta, Jeonguk. Hisz még sohasem látott ennél édesebb dolgot,mint az alatta vonagló fiú.Tudta azt,hogy most talán éreztetheti vele azt,hogy ő nem akar semmi rosszat,hogy ő megbánt minden ellene elkövetett bűnt.Életében talán először és útóljára.