11.
Jw
Jiwoo fáradtan lépkedett be a már jól ismert kórházba.Szíve,mint minden egyes alkalomkor mikor ide kell jönnie,hatalmasat lódul.De nem, sohasem a jó értelemben.Ha arra gondol,hogy kisebbik unokája idebenn fekszik magatehetetlenül,és fájdalmak között,sírhatnéka támad.De nem csak ilyenkor,hanem akkor is ha másik unokájára,Jiminre gondol.
A fiú éjt nappallá,nappalt éjszakává téve dolgozik,hogy eltudja tartani a családot.Míg ő maga,és kisebbik unokája betegeskedik.Számtalan alkalomkor okolta már magát azért,hogy unokájával szembe nem tud szállni.És azt kívánta bár ne lenne ilyen,ilyen magatehetetlen vén öreglány.Hiába tudta azt,hogy már vészesen eljárt fölötte az idő,és hiába tudta azt is,nem tehet imádságon kívül semmit unokáiért.De ő mégis,megpróbálta levenni róluk a világ összes fájdalmát és megprobáltatását,mint egy igazi anya.(Öhh....why?Jó szar megfogalmazás mit ne mondjak,kérem szépen 👏.)
A kórházba beérve, szinte már rögtön észrevette azt,hogy valahogy minden egészen más,mint eddig.Ahogy csendesen sétált a folyosón,két ballonkabátos,kalapos férfit pillantott meg a recepciós pult előtt,ahová ő maga is tartott.
-Jó napot,Ms Jiwoo!-köszönt rá,Leila az egyik recepciós lány,a pult mögül.-Örülök,hogy újra látom Önt.Már rég találkoztunk!-mondta a lány derűs hangon.
-Igen,már rég volt kedveském!Mesélj mi újság,hogy van édesanyád?Rég láttam már,legutóljára ő is itt volt,a másodikon.
-Igen,már jobban van,sokat javult az állapota azóta!-felelte a lány.
****
Jiwoo a kórházi látogatás után, rögtön hazafelé vette az irányt.Majd a házba beérve cipőjét,és minden feleslegessé vált holmiát letette az előszobai szekrényre.-Megjöttem kicsikém!-kiáltotta el magát a nő,a konyha felé menet.De válasz nem jött.-Itthon vagy fiam?-kérdezte az asszony,de válasz ismét nem jött.
Szemöldökeit kissé össze ráncolta,majd a konyhában lévő órára nézett.Az óra 11:45-öt mutatott,ami azt jelezte,hogy már Jiminnek rég itthon kellene lennie.De nem volt itthon.Így ezt annak tudta be,hogy unokája ismét túlórázik.
Eközben a rádióban:
In every breath there's life
Between my teeth a knife
Pronounced us man and wife
For evermore...
Megszakítjuk adásunkat!Rend kívüli eset történt a Rév kikötőtől nem mesze,egy férfit hazafelé menet 3-szor is megszúrtak!A férfit még időben kórházba tudták szállítani,de az állapota egyenlőre kritikus.Az esetet a rendőrök vizsgálják,a férfi áldozat neve Jung Hoseok. Az elkövetők még ismeretlenek.
Jiwoo eddigi minden cselekedetében megállt.Kezéből a mosatlan tányér visszaesett a habos vízbe,ajkai kissé elnyiltak,és csak sokkoltan tudott egy helyben állni.Fejében a gondolatok csak úgy ide-oda cikáztak,hirtelen még fel sem tudta fogni a történteket,míg az ajtón nem kopogtak.
-Jó napot, asszonyom!Ön Park Jiwoon,ugye?-lépett befelé a rendőr,a másikkal együtt,amint az asszony beengedte őket az ajtóból.
-Igen,tessenek bejönni!Miben lehetek segítségükre?
-Jung Hoseok ügyében jöttünk nyomozni,eddig két szomszédot sikerült kihallgatni,mint lehetséges szemtanút.Megengedné,hogy feltegyünk néhány kérdést?
-Igen,persze!Foglaljanak addig helyet-mutatott a nő,a kanapéra.Miután a biztosurak leültek,addig ő maga letelepedett kedvenc foteljében.
-Esetleg az úrnak voltak rosszakarói,ellenségei?Esetleg egy rokon akivel a minap nagyon összeveszett?
-Nem,nem uram. Hoseokot mindenki szereti a környéken,ott segít ahol csak tud az embereknek-felelte az asszony.
-Értem.
*****
-Ha esetleg bármi eszébe jut itt a névjegykártyám,kérem hívjon fel4
-Úgy lesz,biztosúr!Viszlát!
-Viszlát!
Miután a rendőrök távoztak,Jiwoo halószobájába indult,hogy egy kicsit letudjon pihenni.Ez a mai nap túl sok volt a számára.
Beérve a hálószobájába,egy levelet pillant meg éjjeli szekrényén.Nem tudta mikor kerülhetett oda,hisz még az ott reggel nem volt.
Leült az ágy szélére,és kezébe vette a borítékból a levelet.
Olvasni kezdte.
"Nagyi!
Bocsáss meg,hogy nem vagyok otthon,és,hogy nem szóltam neked.De telefonon többször is hívtalak,nem voltál elérhető!Nagyon megijesztettél..De mind egy is,ha ezt a levelet olvasod,akkor a közeli napokban nem leszek otthon.Megismerkedtem valakivel,akit majd beszeretnék neked mutatni.És hidd el annyi minden mondani valóm van,a számodra!Most azonban sietek,nem tudom mikor jövök haza!De azt azonban szeretném,ha tudnád szeretlek!
Millió csók,a te
Jimined"
-
-
-
-
-
-
Ehh..ezt egy ilyen külön kiadásnak szántam,hogy tudjátok a nagyi miken megy keresztül Jia-val,de ez nem úgy sült el ahogyan szerettem volna.Ebben a részben most nem vagyok annyira biztos...szerintetek,hogy sikerült?Min kéne javítanom esetleg?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro