*Karl*

Már egy ideje csak sírok a takaró alatt, próbáltam elaludni hátha jobb lesz de nem bírtam nagyon hiányzott. Nem bírtam csak ülni és várni szóval gyors felvettem a cipőmet és elindultam megkeresni.

*Sapnap*

Mikor megláttam hogy Quackity megcsókólta Karlt összetörtem belülről és el futottam onnan, csak futottam és futottam be az erdőbe elbujtam egy bokor mögé. Láttam ahogy Karl kirohan és el kezd futni valamerre és a nevemet ordítja, nem akartam hogy megtaláljanak ezért beljebb mentem az erdőben, már nagyon bent lehettem, hideg és ijesztő volt de akkor az engem nem érdekelt, egyszer csak láttam egy kis házikót égett bent a villany be is kopogtam de senki nem nyitott ajtót, nem is értettem, szép lassan benyitottam de senki nem volt otthon, úgy döntöttem hogy egy ideig itt fogok maradni, itt biztos nem találnak meg le is ültem az ágyra utána már feküdtem és végül bealudtam.

*Még egyenlőre idegen*

El mentem a kis házikómból persze a villanyt égve hagytam de nem volt kedvem vissza menni szóval mentem tovább, mivel este szeretek ki jönni csak úgy sétálni imádok itt élni olyan nyugodt és eldugott kis hely, senki sem találhatja meg, vagyis remélem ha igen akkor az pórul fog járni, bár ez attól is függ hogy ki találja meg. Szereztem egy kis kaját is, egy megszokott kis útvonalon szoktam menni amin simán bejutok a városba is egy olyan fél óra vagy több mint fél óra szokott lenni ez attól függ hogy sietek-e vagy nem. Szóval be is mentem a városba egy kicsit. Mikor be értem meg láttam a többieket kint szóval meg is kérdeztem hogy mit keresnek ilyenkor kint ennyien.

Még mindig idegen: Ti mit kerestek kint ilyenkor?

Wilbur: Ohh szia Techno, hát Sapnapet keressük...

Techno: Mert? Eltűnt?

Wilbur: Hát igen, történt egy kis baleset, nem láttad esetleg valahol?

Techno: Nem, de majd szétnézek én is hátha az erdőbe futott.

Wilbur: Okés, ha meg van akkor egyből szólj, mert Karl nagyon ki van, mondtuk neki hogy menjen haza mi majd keressük pihenjen egy kicsit, de szerintem nem fogja sokáig bírni, főleg hogy már nappalodik.

Techno: Hát igen, akkor én is szétnézek majd jelzek ha van valami.

Wilbur: Rendben, mi is keressük őt tovább.

Vissza is indultam az erdőbe haza közben néztem az erdőt hátha meglátom, de nem láttam semmit, meg úgye hát úgy hagytam a villanyt szóval az se lenne jó ha kiégne vagy ilyenek és cserélni keljen. Nem láttam egezs úton senkit viszont mikor haza értem a villanyt le volt csukva, be is mentem mikor megláttam hogy valaki fekszik az ágyamon, közelebb mentem szép lassan és megláttam hogy Sapnap feküdt az ágyamon, nem akartam még felkelteni, de még nem szólok Wilburnak szeretném tudni mi is történt pontosan. Szóval megvártam míg felkel. Egy olyan egy óra múlva már fel is kelt.

*Sapnap*

Mikor felkeltem egy alak állt előttem nem tudtam hirtelen ki az, de valamiért éreztem hogy nem kell félnem. Mikor kicsit jobban kitisztult a kép akkor láttam hogy ez Techno.

Sapnap: Techno?

Techno: Jó reggelt! Álom szuszék...

Sapnap: Öhmm... Most gondolom szeretnéd tudni hogy miért is vagyok itt ugye?

Techno: Igen, de mindent mesélj el, mert ha nem akkor egyből szólok Wilburnak..

Sapnap: Jó jó..... Hát igazából ugye Dream rendezett egy bulit és elmentünk Karlal, és elkezdtünk felelsz vagy merszezni és Quackity-t kérdezték hogy tetszik-e neki valaki, és hogy ott van-e közülünk, és az utolsó az volt hogy mindenki becsukja a szemét és ő majd megcsókólja..... É-é-és az Karl volt... És most jöhet hogy miért zavar engem, hát azért mert mi együtt vagyunk... Szörnyű volt ezt látni, ezért inkább kirohantam be rohantam az erdőbe és cska bolyongtam és megtaláltam ezt a kis házikót égett a villany kopogtam senki nem nyitott ajtót, ezért szép lassan benyitottam senki nem volt itt, ezért egy kicsit lepihentem... És most itt tartunk... - kicsit el is kezdtem könnyezni..

Techno: Ohhh... Ez durva... De figyelj az se jó ha cska úgy elfutsz, jobb lett volna megbeszélni ezt, Karl nagyon ki van, szinte már sírt, mondták neki a többiek hogy menjen haza és pihenjen egy kicsit még hát hátha vissza mész és akkor legyen itt valaki. Szóval nem fogok szólni Wilburnak csak annyit írok hogy ne keressenek téged, semmi többet és majd mindent megbeszéltek de most irány Karlhoz. - nyújtotta ki a kezét hogy fogadjam el és menjünk.

Nem volt más választásom és Karlt se akarom elvesziteni szóval megfogtam a kezét és fel húzott.

Techno: Na gyere, úgy megyünk hogy ne vegyenek észre minket, de előtte írok Wilburnak.

*Techno*

Techno: Ne keressétek Sapnapet, majd mindent elmesélek.

Wilbur: Huu, oké, de meg van?

Techno: Meg, de nem mondok többet.

Wilbur: Ohh nagy megkönnyebbülés, jó.

El is vezettem Sapnapet úgy hogy tényleg ne vegyen észre senki ebben úgyis nagyon jó vagyok. Ott voltunk Karl házánál be is kopogtunk, de nem nyitott senki se ajtót.

Techno: Ezek szerint nem bírta ki és elindult megkeresni, akkor betörünk a lényeg hogy te bent legyél.

Sapnap: Mi? Csak úgy nem törhetünk be!!

Techno: De most szabad, vegülis nem ismeretlen akár betörni.

Sapnap: De csak most az egyszer!

Techno: Jó nyugi... Bent is vagyunk.

Sapnap: Jó gyors volt.

Techno: Tudom, na de most menjél be, addig megkeresem Karlt.

Sapnap: Jó...

*Sapnap*

Fel is mentem a szobájába, és befeküdtem az ágyba és vártam. Nem is tudtam hogy Techno is tud zárat feltörni, bár hasonlítanak egy kicsit Dreamel, csak ő egy kicsit gyorsabb, de mindegy mit fogok majd mondani Karlnak ezt még át kell gondolnom...

*Techno*

Elindultam megkeresni Karlt, könnyű dolgom lezs én nagyon jól tudok embereket megtalálni, profi vagyok ebben. Egy olyan 10 perc alatt meg is találtam.

Techno: Hé Karl!!

Karl: Igen? - a szemei olyan pirosak voltak mint egy paradicsom.

Techno: Gyere velem.

Karl: Nem érek rá Sapnapet keresem.

Techno: Pont emiatt gyere velem.

Karl: Megtaláltad?

Techno: Csak gyere velem.

Karl: Jó..

Vissza mentünk Karl házához, mondtam neki hogy menjen be de előtte még megölelt és meg köszönte, mert út közben elmondtam neki hogy nála van. Ezek után el is indultam Wilburékhoz, mindenki Dream-nyél volt. Be mentem az ajtón és mindenki engem nézett és mindenki akart kérdezi de át adtak Wilburnak a szót.

Wilbur: Nah? Hol volt?

Techno: Nálam, véletlen keveredett oda.

Wilbur: Hála az égnek hogy meg van, és most hol van?

Techno: El vittem Karlhoz, de persze Karl nem volt otthon szóval még őt is meg kellett találnom es haza vezettem. És most ott vannak mind a ketten.

Wilbur: Huuu, szuper.

*Karl*

Mikor megtudtam hogy Sapnap meg van és hogy nálam van, azonnal siettünk vissza hozzám, nagyon örülök hogy Techno megtalálta, mikor be mentem a bejárati ajtón rohantam föl egyből a szobámba viszont mikor be értem Sapnap hirtelen a nyakamba ugrott.

Sapnap: Sajnálom... - a szemei pirosak voltak.

Karl: Figyelj semmi baj. - nyugtattam.

Karl: Inkább feküdjünk be az ágyba és csak bújunk össze, jó?

Sapnap: Jó.- itt egy kicsit már nyugodtabb volt a hangja.

Be feküdtünk mind a ketten és csak öleltük egymást...