Amint az ajtó becsukódott mögöttük, azonnal egymás ajkainak estek. Mindketten erre a pillanatra vágytak már oly régóta, de végre megkapták. Egy forró és szenvedélyes éjszaka után másnap lassan ébredeztek. Harrynek ruha gyanánt csupán Perselus egyik inge szolgált, amely leért egészen a combja közepéig. A férfi már teljes öltözékben virított, mikor Harry felébredt. Azonban nem a szokásos ruhái voltak rajta, hanem egy fekete inget és elegáns szövetnadrágot hordott. A fiú eltátotta száját döbbenetében, majd arcára őszinte, boldog mosoly kúszott.

- Jó reggelt! - csókolt szerelme ajkaira.

- Neked is, kedvesem.

Perselus kezet nyújtott a fiúnak, majd kisegítette az ágyból. Kézfejére apró csókot hintett, s továbbvezette Harryt, be egészen a nappaliig. Ott pedig a fiúnak a tüdejében rekedt minden levegő a káprázatos látványtól. A leginkább szembeötlő az óriási karácsonyfa volt, amely száz meg száz dísszel állt a helyiség sarkában. Az arany és vörös dominált rajta, Harryt ezzel a Griffendél ház zászlajára emlékeztetve. A fenyőt apró csizmák, cukrok, aranyló fénysorok és girlandok borították, megbabonázva ezzel a griffendélest. Alatta pedig ott sorakoztak az ajándékcsomagok, mind más-más színben, és nagyságban.

Harry minden fáradtsága elillant, szíve tájékán pedig kellemes forróság vert tanyát, ahogy végignézett a szobán. A kávézóasztalon három tál foglalt helyet tele süteménnyel, várva, hogy elfogyasszák őket, mellettük két bögrével társítva, mindkettőben gőzölgő forrócsokival. A kandallóban játékosan pattogott a tűz, amely felmelegítette az éjszaka során kihűlt szobát. Harry helyet foglalt a kanapén, mellette Perselus is leült, majd átkarolta a fiú vállát. Harry azonnal nekidőlt a férfinak, aki gyengéd csókot nyomott Harry kócos buksijára.

- Remélem tetszik - törte meg a meghitt csendet Perselus.

- Hihetetlenül imádom! A díszek, az ételek, a forrócsoki, a fa és te, egyszerűen annyira tökéletes minden! Csak azt sajnálom, hogy én még ilyen ruhában vagyok, mikor te a legjobb formádat hozod.

- Örülök, hogy elnyerte a tetszésed, de az ajándékokat még ki sem bontottad. És, csakhogy tudd, te mindenhogyan gyönyörű vagy drágám, és nálad szebb dolgot nem láttam még.

Harry arcára pír kúszott, bőre felvette háza zászlajának a színét, arcán pedig a mosoly még inkább kiszélesedett. Gyengéden Perselus puha ajkaira hajolt, aki ugyanolyan finomsággal viszonozta a meghatott csókot.

- Annyira tökéletesen megszervezted mindezt. Én nem vettem semmit - hajtotta le a fejét Harry.

- Nem is tudhattál róla, én is csak azután találtam ki, hogy felmentem. Veheted úgy, hogy ez a jutalmad azért, mert az életet választottad. Meg persze az ajándékok. Mert nekem nem kell semmi, hiszen te vagy a legszebb karácsonyi ajándék, amit valaha kaptam.

- Jaj, de Perselus! - pironkodott Harry. - Hogy is tudnék ellenállni, ha ilyen édesen viselkedsz?

- Nem kell ellenállnod - duruzsolta. - De előtte még igyuk meg ezeket - nyújtotta oda az egyik gőzölgő bögrét Harrynek, majd ő maga belekortyolt a másikba, mellé pedig elrágcsált egy csokoládédarabkás kekszet. - Boldog karácsonyt!

- Boldog karácsonyt! Ez életem legszebb napja!

- Még az ajándékok hátra vannak. Remélem azoknak is fogsz örülni.

- Bárcsak visszaadhatnám mindezt.

- Ma egész nap megteheted - susogta Perselus hangjában különös csilingeléssel.

Miután kellemesen beszélgetve elfogyasztott forrócsokoládéjukat, a pár helyet foglalt a fa tövénél, Harry izgatottan mocorgott ültében. Az ajándékokon a címkéket elolvasva kereste a nevét, azonban úgy látszott, hogy minden az övé foglalt helyet. Izgatottan nyúlt az első csomag után, de habozott a kibontásával. Smaragdjaival Perselusra nézett, mire a férfi kezét Harry vállára helyezte, és megpaskolta azt.

- Mire vársz, nyisd ki!

Harrynek nem is kellett több, azonnal bontogatni kezdte a dobozon átkötött szalagot, ügyelve rá, nehogy kárt tegyen a csomagolás bármely részében is. Mikor sikerült levennie, finoman leemelte a csomagolópapírral bevont doboz fedelét, majd szeme elé tárult az első ajándéka. A fiú kíváncsian emelt ki onnan egy takarót, amely nem is igazán az volt.

- Takaró, de pulóver is egyben, hogy melegen tartson, miután felkeltél. Próbáld csak fel! Az ingemnél mindenképpen jobb - mosolygott Perselus.

- Azt mondod, hogy vegyem le az inget is?

- Azt.

- Itt?

- Hiszen rajtam kívül úgysem lát senki.

- Igen, de...

- Én már tegnap úgyis láttalak - felelte biztatón, azonban az arcára fagyott ragadozómosoly nem éppen erről árulkodott.

- De úgy konkrétan még nem néztél meg! - akadékoskodott Harry.

- Látod? Itt a tökéletes alkalom!

- Perselus... én nem is tudom...

- Nem tetszik az ajándékom?

- Félreérted! - rázta meg a fejét Harry aggodalmasan. - Csak én nem akarok itt, előtted...

- Harry... hiszen lefeküdtem veled!

- Tudom, és annyira sajnálom!

- Mit rontottam el? - kérdezte komoran Perselus, majd két keze közé fogta Harry arcát.

- Te? Semmit! Egyszerűen tökéletes volt az éjszaka és ez is az! Én csak... félek, hogyha jobban megnézel, akkor nem fogok neked tetszeni. Mert te idáig csak adtál , de én még semmit sem cserébe - szipogott a fiú, a szemei pedig megteltek könnyel.

- Harry, hogy mondhatsz ilyen hülyeséget? Szerintem gyönyörű vagy, és megmondtam, hogy nem kérek cserébe semmit sem! Évek óta nem kaptam karácsonyra semmit, egy kedves szót sem, most megkaptalak téged, nekem pedig több, mint tökéletes vagy!

- Ha ilyeneket mondasz, hogy bírom ki sírás nélkül? - felelt a fiú meghatódva, majd arcát Perselus vállába fúrta egy pillanatra. - Le-levennéd ezt nekem?

- Nagyon szívesen! - válaszolt Perselus immár mosolyogva, majd Harry mögé lépett.

A kölcsönadott ingjét megfogta Harry derekánál, majd felhúzta, ameddig csak tudta. Alóla előbukkant a fiú márványszín feneke, majd a háta, és a válla is. A griffendéles kihúzta karjait a ruhadarabból, aztán ezt követte a feje is. Immár teljes meztelen valójában állt a férfi előtt, aki elégedetten mérte végig őt. Jobb kezének mutatóujját végigvezette Harry gerince mentén, mire érezte, ahogy a fiú kellemesen megborzong. Közben elvette Harry kezéből az idáig abban szorongatott ajándékot, és feltartott karjaira és fejére is ráhúzta, és hiába mozdult volna a ruhadarab magától is, Perselus egészen addig engedte a kezét, ameddig a pulóver ért. A piros, elülső oldalán karácsonyi cukorrúddal telített karácsonyfával díszített puha, takarószerű felső egészen Harry térde alá ért, és olyan bő volt, hogy Perselus is simán beférne még alá.

 Jöhet a következő ajándék? - csókolt tanára a Harry füle mögötti érzékeny területre. Kérdését hallva pedig Harry vadul bólogatni kezdett.

- Merlinre, ez annyira meleg és puha!

- Ezek szerint tetszik?

- Igen, nagyon imádom!

- De ez még nem minden! - nyomott a kezébe Perselus egy újabb ajándékcsomagot.

A hosszúkás doboz ugyanolyan szögletes volt, mint a korábbi kocka alakú. Harry a korábbihoz hasonlóan ismét teljes gonddal bontotta le róla a szalagot, és a másik mellé helyezte azt. Meglepetésében pedig egy apró nyikkanás hagyta el az ajkait, kezeit pedig szája elé kapta.