Véletlen
Esküszöm hogy csak véletlen volt.
Véletlenül jártam arra amerre te.
Véletlenül nem néztem oda hová lépek.
Véletlenül mentem csak neked és estem el.
Te véletlenül nyújtottad a kezed hogy felsegíts.
Én csak véletlenül pirultam el.
Majd csak véletlenül mentél el én pedig álltam ott egyedül.
Véletlenül vártam arra hogy ismét találkozzunk.
Véletlenül nem tudtam aznap este aludnk, mert rád gondoltam.
Majd ismét véletlenül futottunk újra össze másnap.
Te csak a véletlen miatt árultad el a neved én pedig az enyémet.
Akkor véletlenül lettem beléd szerelmes.
Ezt követően csak véletlenül lettünk barátok.
Majd a véletlenek miatt lett annyi jó sztorink.
Te is a véletlen miatt szerettél belém.
Majd ugyanúgy a véletlen miatt hagytál ott.
És a véletlen miatt jöttem rá hogy nem vagyok képes nélküled élni.
Véletlenül te mégis vissza jöttél.
Véletlenül pont miattam.
És véletlenül fekszek melletted az ágyban, és örülök hogy egészséges gyermekeink vannak a véletlennek köszönhetően.
Te a véletlen miatt csöppentél az életembe és én ennek az életem végéig kisérő véletlennek köszönöm hogy vagy nekem.
Minden csupa véletlen.
Kellemes ünnepeket.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro