Rohadt késő este van és még nincs kész a holnapra kellő házidolgozatom, de megjött az ihlet, tehát élvezzétek a részt, ez már nem napló szerűen van írva:

Csodálatosan korán van. Miután felkeltettem a többieket este, mert izgultam, vagy hajnali háromig beszélgettünk. Most van reggel hat óra, tehát össz három óra alvással indulunk neki a napnak. Gyors reggeli, átöltözés és rohanás a vonatállomásra.  A gólya táborba mindenki úgy megy el ahogy tud, nem közösen megy az osztály, mondván ne egy buszban ülve kelljen megismerkedjünk, ahol nem tudunk csak a mellettünk ülővel kommunikálni. Elég hülye érv, de így legalább Liza is elkísérhet minket. Anya is jön velünk. 

A vonaton a jegyeink úgy szólnak, hogy hárman egymás mellett és ketten kicsit arrébb kell üljünk. Először úgy volt, hogy én anya és Liz ülünk a hármas helyre és az ikrek arrébb, de Radónak más ötlete támadt:

-Kamilla gyere ülj mellém!

-Miért?-kérdem én

-He?-mondja Celi -Nem úgy volt, hogy egymás mellé ülünk?

-De, de akarok beszélni Kamillával valamiről.

-Mondhatod most is, még van pár perc indulásig, valamit ellenőríznek a vonaton.

-Ez inkább négy szem közt téma lenne-mondja. Kicsit idegesnek tűnik, nem értem miről lehet szó.

-Felőlem-mondom

-Óóóóó, csak nem szerelmet akarsz vallani Kaminak?-kérdi Liza. Franc ez eszembe se jutott, remélem nem ilyesmiről akar beszélni, nehéz lenne visszautasítani anélkül, hogy megsérteném vagy coming outolnék.

-Mi? Nem, dehogy is.-mondja gyorsan- Egyáltalán nem érzek semmit iránta, Kamilla nem az esetem. Már nem sértésnek. -néz felém

-De akkor miről van szó?-érdeklődik Liz

-Semmi különösről tényleg.

-Persze, persze. Nyugodtan elmondhatod, szerintem aranyos pár lennétek. Neked is bejön Rado, igaz Kami?-eh, mindjárt összeboronál minket.

-Nem.-vágtam rá gyorsan, hezitálás nélkül.

-Tényleg nem érdekel Kamilla, de ez a hezitálás nélküli hidegség fájt.-kapott a szívéhez drámaian

-Bocs, nem úgy értettem. Kedvellek, de csak barátként. -Lizihez fordulok- Tényleg csak barátként kedvelem, tehát ne boronálj össze minket, Rado egyáltalán nem az esetem.-elég kényelmetlen ez a téma, bárcsak kimondhatnám, hogy hagyjon ezzel, mert engem rohadtul nem érdekelnek a fiúk. 

-Oké, oké, elhiszem- mondja úgy mint aki nem hiszi el, ez a helyzet egyre kínosabb- Gyere Celi üljünk Kami anyukája mellé hagyjuk a szerelmes madarakat.-mindjárt kiesek a szekrényből komolyan mondom

-Nem vagyunk szerelmes madarak-vágjuk rá egyszerre

-Miről van szó? Ki szerelmes? -néz fel anya összezavarodva, aki az egész beszélgetésről lemaradt, mert elkezdett valamit olvasni

-Senki se szerelmes, csak Liza túlreagálja, hogy Radóval egymás mellé ülünk.

-Rendben, de tudd én elfogadom bárki tetszik neked, nyugodtan elmondhatod ha együtt vagytok Radóval.

-Nem vagyunk együtt-mondja Rado még mielőtt én mondhatnám ki- Üljünk végre le és váltsunk témát.- Celi odament a testvéréhez és a fülébe súgott valamit amiből semmit sem halottam, mire Rado is mondott valamit, majd mindketten leültek, elég különös tőlük ez a fajta titkolózás

Odamegyek Rado mellé és leülök, majd egyikünk se szól semmit. Már vagy egy perce ülünk, némaságban. A vonat végre elindult.

-A jegyeiket kérném-mondja a jegyszedő.

-A jegyek igen... ömm...-forgolódok

-Itt vannak nálam- jön ide gyorsan anya- elfelejtettem odaadni, de itt vannak- adja oda gyorsan a kalauznak.

-Rendben köszönöm- megy tovább

-Szóóóóóval. Miről is akartál beszélni?-fordulok a mellettem ülő felé.

-Hát, izé arról, hogy...-mondja habogva, elég idegesnek tűnik, nagyon remélem, hogy tényleg nem szerelmet vallani készül.

-Figyelj, ha tényleg szerelmet akarsz vallani, akkor bocs, de én tényleg nem érzek ilyesmit irántad és nem is fogok-mondom kínosan, félek attól, hogy ez most szétszakíthatja a barátságunkat. Ő tényleg az egyik legjobb barátom és nem akarom emiatt elveszíteni, de nem tudnám viszonozni az érzéseit, mert ugyebár a lányokat szeretem

És most ezt itt félbehagyom mert rohadt fáradt vagyok és, mert gonosz vagyok és így kicseszek veletek.

Muhahahahahahahahahahahahaha

2:26 van, és hétkor kelek, jeeeeeeeeeeeeeeeeej

Most már 2:27