Félelmeid a történettel kapcsolatban

Elsősorban az, hogy be tudom-e fejezni. Nagyon sokszor előfordult már, hogy volt egy jónak tűnő ötletem, azonnal nekikezdtem, majd elfogyott a lendület, és abbamaradt az írás. Nem szeretnék megint így járni. Azért sem sietem el a publikálást. Előbb nagyjából szeretnék a történet végére érni.

Aztán persze nem hagy békén az az érzés sem, hogy lesznek-e olyanok, akik szeretni fogják a Túlélni Cecilt. Hozzám kifejezetten közel áll, talán a legközelebb minden eddigi ötletem és próbálkozásom közül, és sokat jelentene a pozitív visszajelzés.

Mivel rengeteg mozzanatot Victorie leveleiből ismerünk meg, fontos, hogy ezeket jól sikerüljön megírnom. Az ezekben található információk fontosak, hogy megérthessük Victorie jellemfejlődését, viszont kifejezetten nehéznek tartom a levelek megfogalmazását. Válasz nem érkezik rájuk, tehát egyoldalú, múltba visszatekintő monológok, és az olvasóknak nincs annyi háttérinformációjuk, mint nekem. Nem könnyű eltalálni a megfelelő arányokat, hogy mi is az, amit muszáj, mi az, amit ajánlatos, és mi az, amit fölösleges megosztani, mert csak nekem fontos, hogy a szereplőket élethűebben tudjam ábrázolni.