Fáradtan gurultam le az ágyamról szószerint. Igen..van aki a kávévval, van aki egy reggeli zuhannyal ébred fel. Én inkább legurulok az ágyamról. Ilyenkor csak nyögök egyet majd felpattanok. A szekrényem mélyéről előhalászok egy fekete, szaggatott nadrágot, egy fekete-piros kockás ingszerűséget amit a hasamnál megkötök így nem lóg rajtam az ing. Az ing alá felvettem egy szürke haspólót is. Nagy nehezen befonom a hajamat majd beteszem a kontaktlencsémet is. Sminket nem nagyon használok, mert inkább jobban szeretem a természetes szépséget. Plusz így is szép vagyok nem véletlenül lettem model. Kiváló testalkat, gyönyörű pofi. Igazán szerencsésnek mondhatom magamat. Sietek le a földszintre. Összedobok magamnak valami finomat és elteszem a táskámba, becsomagolva. Felkapom a fehér sneakerem és sietek be az ügynökséghez. Amikor beérek egyből megyek a menedzseremhez mivel tegnap este felhívott és elmesélte, hogy lenne egy ajánlata. Igazából nem izgulok nagyon, mert már jól ismerem oppát. Szinte olyan, mintha a bátyjám lenne. Csak 3 év van köztünk. Az ajtót kinyitva érkezek meg a kis terembe. Egyből megtorpanok. 13 fiú van bent és a menedzserem.
-Mi a.....-ennyi telik tőlem. Nagyon lesokkol amikor felfogom végre, hogy ezek a fiúk a Seventeen tagjai.
-Hali.-köszönnek SZÓSZERINT egyszerre.
-Hanna. Na végre, hogy itt vagy.-ér oda hozzám Yoong oppa.
-Igen..ismersz oppa, hogy milyen nehezen kelek.-mondom kuncogva.
-Nos, Hanna..7 év alatt könnyen kiismertelek-válaszol nevetve Yoong.-Viszont az ajánlátra figyeljünk mostmár.-mosolyog kedvesen. Bólintok majd leülök az asztalhoz Jun mellé.
-Szióka-köszönk Junnak.
-Szia-int egyet boldogan. Lassan menedzser oppa is leül.
-Szóval Hanna! Az ajánlat annyi lenne, hogy a fiúk legújabb klippjében szerepelj, mint egy fontosabb szereplő.-elmondja, hogy mi lesz a klippben és, hogy miről szól a dal.-Na? Mit mondasz csajszi?
-Hát..hogy őszintek legyek nagyon tetszik ez az egész. Szóval elfogadom. Nem hagynám ki, hisz a Seventeen az egyik kedvenc bandám-nézek mosolyogva a fiúkra.
-Uhh. Király. Köszi.-feleli Vernon. Felállunk és Mingyu kitalálja, hogy menjünk el együtt ebédelni, hogy jobban megismerjenek engem. Boldogan fogadom el az ajánlatukat. Egy közeli kis kajáldába megyünk. Nagyon jól telik ez a délután kivéve egy dolgot, Jeonghan eddig egy szót sem szólt hozzám csak bámul engem folyamatosan. Próbálom ignorálni azt, hogy feltűnően bámul engem biasom, de nagyon nehezen megy. Egyszercsak arra leszek figyelmes, hogy Jeonghan és Joshua elkezdenek súgdolózni, meghallom a nevemet is. Most engem beszélnek ki? Talán Jeonghan nem bír engem?
-Hey, Hanna ideadod kérlek a sót?-zökkent ki Seokmin a gondolataimból.
-Persze-nyújtom át neki egy kedves mosollyal.
-Szóval hány éves is vagy?-kérdi Wonwoo.
-24 múltam áprilisban.-felelem.
-Ohh..akkor korban pont összeilletek Jeonghannal-szólal meg Joshua vigyorogva. Én csak elpirulok. Az említett fiú tarkón vágja a mellette ülőt. Elkezdenek veszekedni. A többiek csak esznek tovább. Seungcheol megunja, sóhajt egy nagyot majd evőeszközeit letéve sétál oda a veszekedő fiúk mögé. A fejükre csap egy nagyot.
-Álljatok le most azonnal-neveli meg őket majd visszaül helyére. A fiúk leállnak.
-Na és ki a biasod?-teszi fel a kérdést Dino.
-Öhmm..Jeonghan-mondom ki nagy nehezen.
-Hát ezt buktad tesó-Dino hátba veri Hoshit aki leeszi magát erre a maknae hangos nevetésben tör ki. Én is kuncogok. Hoshi csak egy ilyen "Really?" fejet vág amin Woozi elkezd nevetni, de félrenyel és fulldokolni kezd. Seungkwan rohan megmenteni szegény fiút. Nagy nehezen lenyugszik Woozi. Ezen mindenki nevet. Egyedül Minghao az aki csak a fejét rázza. Egy pillanatra találkozik Jeonghan és az én tekintetem, szinte lehet érezni a szikrákat közöttünk. Egy ideig tartjuk a szemkontaktust, de egy cukika Jun megzavar minket.
-Mondcsak Hanna..volt már barátod?-teszi fel a kérdést.
-Öhmm..igen. már volt 2-mutatom az ujjaimmal. Gyorsan eltelik ez a nap. Végül besötétedéskor hagyjuk el a kajáldát. Elbúcsúzok a fiúktòl majd elindulok haza. Ilyenkor azért ijesztőek tudnak lenni Szöul utcái. Sok a részeg ember ilyenkor. És persze, hogy pont nekem kell kifognom a legerőszakosabbat is.
-Hali cica van már gazdid?-fogja meg a csuklómat. Nem lehet nálam sokkal idősebb...sőt szerintem velem egykorú. Magához húz és elkezd tapogatni. Én próbálok elszökni, de túl erősen fogja a kezemet. Egyszercsak valaki sikeresen kiránt a támadóm karjai közül és megüti így a srác elterül a földön.
-Jeonghan?-nézek a fiúra. Megfogjam a kezemet és elhúz onnan. Egy picit messzebb megállunk.
-Jól vagy Hanna?-kérdi aggódva.
-Igen..hála neked. Te vagy az én őrangyalom..egy igazi angyal.-mosolygok rá. Viszonozza a gesztust.-Honnan tudtad, hogy..?
-Tudtam, hogy nem leszel egyedül biztonságban. Így megmondtam a fiúknak, hogy követlek.
-Köszönöm oppa-megölelem gyorsan. Visszaölel jó szorosan.
-Gyere. Haza kísérlek.-mosolyog rám. Elengedjük egymást majd hazáig kísér. Megállunk a házam előtt.
-Nos, köszönök mindent. Nem is merek belegondolni, hogy mi lett volna, ha...
-Figyelj. Az a lényeg, hogy nem volt semmi. Felejtsd el. Oké?-mosolyog rám. Közelebb hajol majd egy apró csókot nyom az ajkaimra. Én csak elpirulok.-Szép álmokat Hanna. Holnap találkozunk a forgatáson.-búcsúzik el. Elmegy. Én csak visongva futok be a házba. Boldogan öltözök át és fekszek le aludni. Már nagyon várom a holnapi napot.

Nos, XxhannaxX2005 remélem tetszett. Ha nem, azt nyugodtan mond a pofámba xdd. Egész nap azon agyaltam, hogy miről írjak. Dehát csak ezt sikerült megszülnöm.