Nati volt az a lány aki egész életében utazott egyik országból a másikba. Ennek köszönhetően rengeteg nyelven tud. Természetesen Magyarország lesz a hazája mindig is. Szülei Dél Koreában, pontosabban Daeguban kaptak munkát. Így minél hamarabb odaköltöztek. Szegény lány azt se tudta, hogy hova menjen, hogy mit egyen. Hogy éljen. Szerencsére kiskorában kezdte tanulni a koreai nyelvet így rendesen érti. Szülei meg Angolul beszélnek ez elég a munkájukhoz. Nati könnyen beilleszkedett ösz-visz fél év alatt. 18 éves így utolsó évét járja iskolájában. Hamar szerzett barátokat, igaz, megbízható barátokat akikben soha nem csalódott eddig. Nagyon megszerette ezt az életet. Bár különös képen nincs miért maradnia. Nem sok minden van ami idekötné. Talán a barátok. De minden országban így volt. Szóval inkább nem lesz se szerelmes, se nagyon barátságos. Végül mégis összeszedett pár barátot.... De ez így nem jó. Miért én mesélem el? Hallgassuk meg inkább Nati szemszögét.

Nati szemszöge

Unalmas reggel. Unalmas nap. Unalmas élet. Igen így kelek ki az ágyból minden reggel.
-Kincsem kelj, mert hétfő van. Nehogy elkéss a suliból.-kopog be anya.
-Oké. Már fent vagyok-szólok ki. Kikelek az ágyból majd keresek egy ruhát. Valami egyszerűt akarok ma felvenni. Miután felöltöztem mentem kifésültem a hajamat és fogat is mostam.

Lementem megreggelizni aztán irány a suli. Amikor beértem az iskolába barátnőm tárt karokkal fogadott. Amíg be nem csengettek addig beszélgettünk. SungHyo z akiben teljesen megbízom. Bementünk a terembe és én mentem volna a helyemre, de valaki elfoglalta.

-Bocsi. Ideengednél a helyemre?-kérdeztem nyugodtan.

-Rajta van a neved?-kérdezte flegmán.

-Tessék? Nem tudom, hogy ki vagy, de a mi sulinkban van egy ültetési rend. És én itt ülök. Szóval emeld fel szépen a kerek seggedet és ülj át máshova.-Akadtam ki. A fiú csak elmosolyodott. Istenem, de édes ez a mosoly..vagy mi? Na klafa. Őszinte leszek. Nagyon aranyos a srác. Arca sima, mosolya gyönyörű, szemei csillognak, haja rendezett. Egyszerűen nem találok rajta hibát. De nem, nem szerethetek bele.

-Jól van tündérem. Tessék itt a helyed.-feláll és odamegy a tanári asztalhoz. Csal ámulok utána majd amikor bejön a tanár leülök a helyemre.

-Jó reggelt diákok. A mai nap egy új osztálytársat köszönthettek. Kim Taehyung-ot. Kérlek szépen ülj le oda Nati mellé.-mosolyog a tanár. Én csak sóhajtok amikor meglátom Tae arcán azt a győztes vigyort. Csak nem tudom mire van ennyire oda. Az óra unalmasan telt.-Na akkor holnap témazáró készüljetek rá rendesen. Ma még találkozunk a negyedik órán addig is viszontlátásra.-mindenki kiszalad a teremből. Én ráérősen pakoltam össze a cuccaimat majd mentem a következő órára. Rajz. Imádok rajzolni, sőt még tehetségem is van hozzá. Amikor becsöngettek elkezdődött az óra. Maga nap unalmasan telt. Eddig a szent percig. Amikor mentem haza fele nagyon elgondolkoztam így nem figyeltem magam elé és elestem. Vagyis, Csak majdnem, mert egy izmos, erős kar megfogott. Felnéztem megmentőmre.

-Szívesen.-kacsintott Taehyung. Segített megállni rendesen a lábamon.

-Köszönöm.- Elpirultam. Remélem nem látszik nagyon. Elakartam indulni, de megfogta a kezemet.

-Meghívhatlak egy üdítőre?-kérdezi gyermeki mosollyal melynek nem tudok ellenállni. Bólintok egyet erre ő elkezd húzni valamerre. Az egész délutánt együtt töltöttük. Sok mindent megtudtam róla. Sokat nevettem. Sőt azt is elmondhatom, hogy soha nem nevettem eddigi életem során ennyit. Csak egy gond van. Beleszerettem. Nem szabadna, de beleszerettem.

-Nagyon jól éreztem ma magamat.-mosolygott rám.

-Igen. Én is.-most jött az a nagy csönd. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy Taehyung arca felém közeledik. Nem ellenkeztem. Végül megszüntettem a köztünk levő távolságot. TaeTae ajkai elkezdtek mozogni az enyémeken. Olyan finom. Lágy, érzelmes, lassú csók. A legjobb volt. Végül én elváltam tőle majd egy bocsánatot kinyögtem és hazáig rohantam. Biztos megbántottam. De nem lehetek szerelmes. Nem. Otthon álomba sírtam magam. Anya többször is kopogott, hogy van egy jó híre, de én nem engedtem meg, hogy bejöjjön. Álmomban Tae és én együtt voltunk boldogak.

Nos. remélem tetszik. Ez volt az első amit kérésre készítettem. 602 szavas lett maga a sztori. Ha tetszik akkor várom jelzésed, ha nem, várom a kritikát. Kérések jöhetnek még mindig.