Figyelem 18+! Csak saját felelősségre!

Az első év forduló, mindenkinek egy fontos dolog. Minden pár életében egy forduló pont, és ezzel ti sem vagytok másképp.

Zűrös életed van főleg egy Idollal az oldaladon. Amellett, hogy kevés időt töltötök együtt, még te is dolgozol, így az a kevés idő, hatalmas kincs számotokra, és minden egyes pillanatot megragadtok arra, hogy együtt legyetek. Legyen szó egy közös kajálásról, vagy egy villám randiról.

Sok mindenen átmentetek az elmúlt egy évben, és rájöttetek, hogy bármennyire is legyetek olykor távol egymástól, nem tudnátok már létezni a másik nélkül. Közösen tervezitek a jövőt, bár még sok döntést kell ahhoz meghoznotok, hogy minden a lehető legjobban alakuljon.

Hamar elrepült ez az egy év, és hirtelen, már az évfordulótok napján találod magad. Álmosan kászálódsz ki az ágyból, és elgondolkodsz a mai napodon. De mielőtt nagyon bele merülnél a gondolataidba, a telefonod rezgése közbe szól, tudatván veled, hogy üzeneted érkezett.

"Jó reggelt kicsim! Boldog évfordulót! Sajnos ma bent kell maradnom, mert baj van az én részemmel az egyik, számhoz, de sietek. Addig is küldtem érted felmentő sereget. Érezd jól magad.

Szeretlek! Min*"

-Remek. - mondod ki hangosan gondolataid, és ezzel el is lett rontva a kedved. Pedig már eltervezted, hogy megleped Mingit valamivel, de ez így sajnos halasztásra került. Már csak egy dolgon gondolkoztál, mit is jelenthet az, hogy küldött felmentő sereget?

-Megjöttünk! - és meg is megkaptad a választ, mikor meghallottad a bejárati ajtó csapódását, és drága San üvöltését.

-Mi az isten?! - mész a nappaliba, ahol, három delikvens várja érkezésed.

-Jó reggelt. Jöttünk boldogítani téged. - néz rád San.

-Jajj, de jó lesz nekem. - mondod iróniától csöpögő "izgatott" hangon. - De tényleg mi a fenét kerestek itt? - nézel rájuk.

-Hát tulajdon képpen elakarunk rabolni. - néz rád Wooyoung.

-Tessék? - húzod fel a szemöldököd. - De most komolyan.

-Egy játékra viszünk, téged, ahol a célba érve a herceged vár. - mondja teljes természetességgel a kanapén ülő Maknae.

-Öhm... Melyikőtök találta ki ezt a hülyeséget? - nézel még mindig hitetlenül rájuk.

-Nem mi, hanem Mingi. - válaszol San. - Tudta, hogy nem tud veled lenni napközben, ezért programot szervezett neked, és meg kért, hogy boldogítsunk, úgyhogy kapkodd magad, és induljunk.

Még egyszer végig néztél rajtuk, de amint láttad, hogy hajthatatlanok, csak beletörődően sóhajtottál egyet, és elindultál készülődni.

Mindjárt dél volt, mire a fiúknak sikerült ki rángatniuk a házból. Így kénytelen voltál, még is neki vágni ennek a hosszúnak ígérkező napnak. Mivel elég későn indultatok el, így az első megálló egy étterem volt, hogy ebédelhessetek, mert a fiúk kis híján, már épp éhen akartak halni miattad, és az unszolásod miatt.

Amennyire borzalmasnak ígérkezett ez a nap nem is volt annyira vészes. Elég hamar el telt az idő, főleg a fiúk folyamatos idétlenkedése végett. Már délután fél öt körül járt az idő, és "reggel" óta, már jártatok fodrásztól elkezdve a plázán keresztül mindenhol. És most épp egy jó pár megpakolt szatyor társaságában pihentek egy kávézó teraszán, mikor Jongho egy borítékot nyújt feléd.

-Tessék, bontsd ki. - mondja, te meg elvéve a kezéből, már nyitod is ki. Egy levél lapul benne.

"Szia szerelmem! Sajnálom, hogy nem tudtuk együtt tölteni a mai napot, de nem véletlenül. Ne haragudj rám, és ígérem hamarosan mindent meg tudsz, de előtte egy játékra invitállak téged. A lényege, hogy egy meglepetés vár a célban, de el kell jutnod odáig. A többit a fiúk elmondják. Remélem ügyes leszel. Hamarosan találkozunk.

Szeretlek! Min*"

Nem is tudod hirtelen hogyan reagálj erre az egészre, majd a srácokra néztél, akik csak mindent tudóan vigyorogtak.

-Ti, mindenről tudtok igaz? - erre csak bólogattak. - És ugye esélyem sincs kiszedni előletek.

-Nincs, így hát ne is próbálkozz. - mondta Jongho. - Viszont akkor ismertetném is a feladatod. A lényege annyi, hogy menny arra a helyre, ahol először vettél ruhát, mikor az első randitokra készültél. - mondta, téged meg le vert hideg veríték, hogy Mingi honnan tudhatja, hogy honnan van az a ruha. De aztán rájöttél, hogy az a kedvenc ruhája, így tuti le leste a címkéről. - Viszont innen már egyedül kell tovább menned. A cuccaid meg add csak ide, mi elvisszük hozzád. - gyanúsan szemlélted őket, de nem volt más választásod, így a kezükbe nyomtad a szatyrokat, és tőlük elköszönve, indultál el a már csak egy szem táskányira csökkent holmidal a bolt felé.

A bolthoz érve egy kedves nő fogadott, és miután bementetek a boltba, a kezedbe adott egy dobozt, amin a neved volt, és egy újabb boríték. Amit készségesen fel is bontottál, és egy kulcs esett ki belőle a levéllel együtt.

"Remélem nem volt nehéz dolgod ide találni. Innen már a célhoz jutsz el, de előtte vedd fel a ruhát amit én magam választottam neked, utána egy taxi fog várni a bolt előtt, hogy elvigyen a célhoz ahova azzal a kulccsal jutsz majd be.

Jó utat kicsim."

Letéve a levelet, a doboz tetejéért nyúltál, ami eddig az öledben pihent. Egy gyönyörű ruha volt benne. Könnybe lábadtak a szemeid, hisz a kedvenc fazonod volt, és Mingi a színt is eltalálta. Hamar felkaptad a ruhát, majd megköszönve a segítséget a hölgynek, a bolt előtt rád váró taxihoz igyekeztél. Le sem kellett diktálnod a címet, a taxis már indult is.

Közel egy jó fél óra autó út után, a kertvárosban találtad magad, ahol édes kis házak sorakoztak előtted. Egy nem túl nagy, de nagyon helyes ház előtt állt meg a taxi, és ebből gondoltad, hogy ez lesz az. Félhomályban érkeztél, de még tökéletesen láttad a virágzó cseresznye fát a ház udvarán.

Lassan a bejárat felé igyekeztél, majd odaérve remegő kezekkel helyezted a zárba a kulcsot. Kár lenne tagadni, hogy amennyire azt hitted, hogy szar nap lesz a mai, most már igen is izgulsz. Így hát elfordítottad a zárban a kulcsot, és lassan benyitottál.

Egy kis folyosón találtad magad, de két-három lépés után, egy tágas nappaliba értél, ahol az étkező is volt, és az asztal két főre meg volt terítve. Gyertyák voltak mindenütt, te meg a meghatottság/lepettségtől a szád elé kaptad a kezed, és úgy szemlélted a helyet. Majd hirtelen két kar fonódott hátulról köréd, és Mingi kellemes parfümje kúszott az orrodba, mikor fejét a válladra tette. Igen, Miniginek van egy ilyen romantikus oldala is.

-Tetszik? - kérdezte.

-Nagyon. - tetted a kezed az övére.

-Hát akkor üdv itthon. - mondta, te meg lefagytál.

-Tessék? - fordultál felé, ragyogó szemekkel.

-Beszéltünk egyszer az össze költözésről, és arról, hogy így többet lehetnénk együtt. Így egy hónapja beszéltem a menedzserrel, és engedélyt kaptam tőle, hogy elköltözhessek, és amikor megláttam ezt a házat, egyből eszembe jutottál, bár a berendezéshez kellett volna a jó ízlésed, de remélem tetszik. Így hát, T/N. Megtisztelnél azzal, hogy első évfordulónk alkalmából, ide költözöl velem? - tette fel a költői kérdést.

-Annyira szeretlek. - borultál a nyakába, és nem tudtad tovább vissza tartani könnyeid sem. Ez egy új jövő kezdete, és tudtad, hogy ennél jobb nem is lehetne.

-Ma még be kellett fejezni ezt azt a házon, ezért nem tudtam veled lenni, de azt akarta, hogy tökéletes legyen, mire jössz. - mondta bocsánat kérően, miután leültetek vacsorázni, és megegyeztetek, hogy utána megmutatja a házat.

-Tudtam én, hogy nem véletlenül szabadítottad rám, azt a három degeneráltat. - nevettél, mire ő is csatlakozott.

-Sajnálom, többé nem fordul elő. - mondta még mindig félig nevetve.

-Remélem is, a gyerek nevelés még várhat. - nevettetek tovább.

Jó ízűen elfogyasztottátok a vacsorát, és útnak indultatok, hogy Mingi megmutassa az új otthonotokat. Csodaszép ház volt, bár Min jó ízlése hagy némi kivetni valót, de nem piszkáltad érte, mert ez is nagy ajándék, és bizonyítás, hogy veled szeretne lenni.

-És végül, ez itt a hálónk. - nyitja ki az utolsó ajtót is az emeletre érve. Belépve egy nagy tükrös szekrény fogad, és egy hatalmas francia ágy. Közelebb sétálsz, majd leülsz, és végig simítod a takarót.

Körbe szemlélsz a szobában, és elgondolkozol, hogy hogy lehetsz ekkora mázlista. Mingi eközben az ablakhoz sétál, és behúzza függönyt, majd óvatosan mögéd mászik. Finoman elhúzza a hajad a nyakad elől, és apró puszikkal lepi el. Te meg csak becsukod a szemed, és gyorsuló szívvel várod a vég kifejletet.

Ugyan már egy éve együtt vagytok, de a kevés együtt töltött minőségi idő miatt, még nem jutottatok el odáig, hogy netán lefeküdjetek. Nyilván volt róla szó, de most úgy éreztétek, hogy ennek ilyen spontán kell megtörténnie.

-Nincs kedved felavatni az új ágyunkat? - duruzsolta füledbe, kéjjel teli hangon.

Válaszolni nem igen tudtál, így csak bólintottál, és amit zöld lámpát adtál, Mingi azonnal ruhád cipzárja után nyúlt. Lassan lehúzva azt, apró puszikat hagyott a bőrödön, majd mikor érezted, hogy leért, felálltál az ágyról, felé fordultál, és hagytad, hogy a ruha a földre hulljon. Így, már csak fehér nemű fedte testtel álltál álltál Mingi előtt. Végig vezette rajtad éhesen csillogó tekintetét, majd térdre emelkedve levette magáról a pólót. Mára már egész látványos izmok rajzolódtak ki rajta, amiket, most neked is alkalmad nyílt megcsodálni. Mingi csak elvigyorodott, majd a derekadat megfogva rántott le az ágyra, megtámaszkodva fölötted.

Egy kis ideig, csak néztetek egymás szemébe, majd Min mohón kapott ajkaid után. Észveszejtően szenvedélyes csókot váltottatok, majd abból elszakadva, elindult lefele a nyakadon. Egy darabig, csak apró puszikat adott, majd finoman megszívta bőröd, mire te felsóhajtottál, és már érezted, hogy ennek nyoma marad. Lassan halad lefele. Két melled között, le egészen a bugyid korcáig, majd szép lassan vissza. De neked sem kellett több, mikor újra elindult fölfele, csak megfogtad arcát, felültél, és magadhoz vontad egy csókra. Ő meg kapva az alkalmon, hátra nyúlva kikapcsolta melltartódat, majd elhajította valamilyen irányba, majd te is leindultál, és farmerja cipzárjával kezdtél bíbelődni.

Elválva tőled, lemászott az ágyról, és levette nadrágját, te addig vissza dőltél az ágyra, majd lassan vissza mászva hozzád, végig csókolta alhasad, és két ujját a bugyidba akasztotta, majd kínzó lassúsággal levette rólad. Fölötted térdelve, csak végig nézett rajtad, te meg egy szempillantás alatt pirultál bele tekintetébe.

Majd hirtelen megéreztél valamit, még pedig Mingi első ujját magadban. A hirtelen érzésre aprót nyögtél, és felemelted a fejed de vissza is ejtetted. Nem húzta sokáig az agyad, bevetette második ujját is a játékba, te meg csak egyre szaporább lélegzet vétellel, és hangosodó nyögésekkel díjaztad tetteit. Ez neki is nagyon tetszett, ezt tudtad a megjelent hatalmas dudorból az alsóján.

Érezted, ahogy egyre épül benned az orgazmus, de ahogy láttad, ezt Mingi is észre vette, ugyan is hirtelen tüntette el belőled ujjait, te meg egy türelmetlen sóhajjal fejezted ki nemtetszésed. Ledőlt melléd, majd megemelve magát, egy mozdulattal varázsolta le magáról, az utolsó őt takaró ruha darabot., így eléd tárult mérete, ami, már igen csak arra késztetett, hogy egy hatalmasat nyelj, ugyan is egy hatalmas darabról beszélünk.

Oldalra fordult, és az ágy melletti ki komódból elő halászott egy óvszert, majd feltérdelt, és feltépve a tasakot, felgörgette magára, majd óvatosan széthúzva lábaid, közéjük térdelt.

-Látom készültél. - jegyezted meg, de ugyan akkor el is gondolkodtál, hogy hova fog benned elférni.

-Naná. - kacsintott mosolyogva, majd kezével lábad közé nyúlt, ezzel vissza is tért a komoly vággyal teli hangulat. Mindkettőtök, vágyott már a másikra, de nem siettetek.

Lassan bejáratodhoz vezette magát, majd egy pillanatra meg állt.

-Olyan gyönyörű vagy. - mondta, és amint a mondat végére ért, lassan betolta magát.

A jólesőérzésre mind ketten felnyögtetek, majd Mingi várt egy kicsit, hogy megszokd méretét, ami meg kell hagyni, piszkosul feszített. Lassan lehajolt, és egy csókba vonva kezdett egy lassú tempóra, amitől belenyögtél a csókba, Mingi meg csak egy halk morgással fejezte ki tetszését.

Ahogy éreztétek, hogy már nincs sok hátra, Mingi nagyobb fokozatra kapcsolt, amit néhol már mindketten, de főleg te igen csak hangos nyögéssel fejeztél ki, és reménykedtél, hogy jól szigetelt a ház, mert nem akarjátok kapni a szomszédoktól az ívet.

Őrjítő volt a tempó. A levegő izzott körülöttetek. Most már nem bírtad nyögések nélkül. Mingi mérete, és gyorsasága mellett ezt senki nem bírná csöndben. Már nem volt sok hátra egyikőtöknek sem, így Mingit magadhoz ölelted, és ő ezzel még mélyebbre került benned, ami egy kisebb sikítást váltott ki belőled. Hol a haját, hol a hátát tépted, vagy csak a fejed dobáltad a párnán. Min lökései erőteljesebben érkeztek, és egyszer csak tökéletes pontban talált el, ezzel a csúcsra juttatva téged, amit egy hatalmas nyögéssel jeleztél. Hátad ívbe feszült, kezeid a lepedőbe markolva pihentek. Minginek sem kellett sok. Párat lökött, és ő is követett téged. Karjai felmondták a szolgálatot, és rád borulva pihegett tovább.

Kis pihenő után, felemelkedett, majd egy csókot adott, és ezt követően kihúzódott belőled, amit mindketten egy-egy apró nyögéssel nyugtáztatok. Levette az óvszert, majd csomót kötve rá, a kukába dobta, és vissza mászott melléd, majd hátulról magához ölelt.

-Boldog évfordulót Kicsim. - suttogta a füledbe.

-Boldog évfordulót. - fordítottad felé a fejed, és egy csókot adtál neki.

Mingi a takaróért nyúlt, majd betakarva mindkettőtöket, összegabalyodva aludtatok el. És abban a pillanatban tudtátok, hogy történjen bármi, titeket nem választhat el semmi.

Öhm... hello mindenki. Remélem kellően gáz lett éltem első 18+-a.

Esküszöm nektek, hogy igyekeztem. Remélem, azért valamilyen szinten olvasható lett.
A kommenteket szívesen fogadom.
És hát akkor folytassuk az Ateez szériát.

A kövi részben tali, addig is anyeong!