Ha újonnan kerülnél az Entertainmenthez és tetszel nekik!

JR:

Új vagy. Ráadásul külföldi, és még trainee is. Ennél erősebb kombót aligha lehetne találni. De szerencsére van neked egy védőangyalod Jonghyun személyében, aki segít neked mindenben. És észre sem veszitek, de szép lassan egyre közelebb kerültetek egymáshoz, ami egy szétgyakorolt éjszakán ki is mutatkozik.

-Nem így, a másik lábad! - néz rád JR a táncterem padlóján ülve.

-Áh nekem ez nem megy. Jong egy fél napja itt gubbasztunk, ez már nem lesz jobb. - nézel rá, majd lehajtod a fejed, mire ő eléd lép, és fejedet felemelve néz a szemed, majd egy puszit ad a szád sarkába téged ezzel nem kicsit meglepve.

-Ha sikerül, kapsz egy rendes csókot is. - néz rád mosolyogva, és mondanom sem kell, hogy hibátlanul sikerült megcsinálnod.

Aron:

Izgatott vagy. Hát már hogyne lennél az, mikor te vagy a friss hús, egy koreai kiadónál európaiként. Nem segít az sem, hogy nagyon kedvesek veled, hisz addig a többi gyakornok, ellenségként tekint rád. De vannak kivételek, és igaz, hogy már nem gyakornokok, de óvnak téged mindentől, különösen a Nu'Est legidősebb tagja, akiben egy ideje, már nem csak a bátyust látod.

-Megint piszkáltak ugye? - lépsz be kissé kisírt szemekkel a stúdióba ahol Aron már várt rád, hogy gyakoroljatok, mire te csak bólintasz egyet. Neki nem tudsz hazudni. - Itt lett elegem. Az összes kis libát kirúgatom! Nem bánthatják azt a lányt akit szeretek. - mondja, majd le fagy, mikor észbe kap, hogy elárulta magát.

-Mi? - kérdezel rá hitetlenül, de ő csak hirtelen a karjaiba zár.

-Igazat mondtam. - mondja, majd ellépsz tőle, és apró puszit ad a szádra, mire te elmosolyodsz ezzel tudtára adva, hogy te sem vagy vele másképp.

Baekho:

Szerintem mind nagyon jól tudjuk, hogy Dongho olykor mekkora csibész tud lenni, és már mikor először beléptél a kiadó ajtaján és meglátott a folyosón azóta nemképes leszállni rólad. Persze mind ezt hihetetlenül édes, és bolond módon teszi. Segít neked amiben csak tud, legyen szó táncról, vagy éneklésről, és elég nyíltan adja a tudtodra, hogy bejössz neki.

-Szeretlek löki! - ölelget meg, miután valamin szétnevettétek az agyatokat a táncteremben.

-Kérlek. Mondj valami újat. - nézel rá kihívóan vigyorogva, mire hirtelen megcsókol téged ezzel totálisan lesokkolva.

-Ez kellően új? - dönti a homlokát a tiednek, mikor elváltok, és mosolyogva nézi, ahogy teljes sok alatt rendezed a fejedben a gondolataid, és végül elmosolyodsz.

-Asszem' mostantól szeretem az újdonságokat. - nézel rá vigyorogva, majd újra megcsókol.

Ren:

Lássuk be, Ren egy nagyon szép ember, és ármennyire is igyekszik odafigyelni az ember, néha tényleg elég lányos kinézete van, így esett meg a dolog, hogy mikor az entertainmenthez kerültél mivel előtte nem ismerted a srácokat szegény Ren-t lánynak nézted, ami elég rosszul esett neki. És később mikor neked a füledbe jutott, hogy Ren másként érez irántad, mint kéne te is nagyon rosszul érezted magad, és inkább kerülted a fiút.

-Most meg vagy! - ragadja meg a karod valaki, és ránt be a táncterembe, mire te csak sikítasz egyet. 

-Choi Minki a frászt hozod rám! Mire volt ez jó? - nézel rá rémülten, de mikor szemeibe nézel, valahogy megnyugszol.

-Arra, hogy kiderítsem miért kerülsz. Tudtommal, már tudod, amit érzek irántad. - mondja, majd nemes egyszerűséggel az ajkadra hajol, ezzel letudottnak tekintve a kis vitátokat.

Minhyun:

Tisztázzuk. Minhyun egy igazi herceg, és veled is úgy viselkedik,mint egy hercegnővel, már a legelejétől fogva. Amilyen kis figyelmetlen vagy, észre sem vetted, hogy közeledik feléd. Az apró gesztusok, a megsokszorozódó érintések, az ölelések hosszúsága, úgy nagy átlagban minden. Még egy színházi fellépésére is elhívott, majd a darab után elvitt vacsorázni is ahol megtört a jég, mert a darab közben rá jöttél mindenre, mikor a legszerelmesebb számot, nem a partnerére nézve énekelte, hanem rád nézve.  

-Min? - néztél rá, mikor már a hazafele sétáltatok, majd mikor ő is rád nézett újra érdekesebb volt a lábad. - Azt a dalt. Nekem szántad? - kérdeztél rá félve, bár elég egyértelmű volt.

-Soha nem tudtam volna másnak énekelni. - fogta meg a kezed, majd ezzel megállítva maga felé fordított, és egy lágy csókot nyomott a szádra. -  És soha nem is fogom.

Sziasztok.... Öhm tudom szánalmas vagyok, hogy ilyen ritkán vannak részek és mindig van rá kifogásom, így csak annyit mondok, hogy nem voltam olyan egészségügyi állapotban, hogy ment volna az írás a múlthéten. De itt vagyok egy új résszel ami remélem tetszik nektek, és egy új könyvel is... Tudom írni nincs időm, de új könyvet kirakni van, ne kérdezzétek. K-pop Moodboards néven fut a könyv, ha érdekel lessetek bele.

A kövi részben tali, addig is anyeong!