AB6IX
Mikor hamis tetoválással állítanak haza!
Youngmin:
Békésen pihensz a kanapén, mikor hallod a bejárati ajtó csukódását, ami egyet jelent, hogy Young haza ért. Repülsz is karjai közé,de mikor megfogod a karját, felszisszen.
-Mi az? - nézel aggódva barátodra.
-Öhm... mutatnom kell valamit. - vigyorog rád érdekesen, majd lehúzza a kabát ujját, és meglátod, hogy le van fóliázva a keze, és valami minta is van rajta.
-Te csináltattál egy tetkót? - kerekednek ki a szemeid, de abban a pillanatban esik is le a fólia, és kenődik el a minta, mire te csak elkezdesz nevetni. - Azért jó próbálkozás volt. Szeretlek. - adtál nevetve egy puszit a szájára.
Jeonwoong:
Nincs is szebb pillanat annál, mikor békésen mész haza egy egész normálisnak mondható nap után, és mikor belépsz a lakása Jeonwoong lefóliázott lábával találod szembe magad, amin kissé ki buksz.
-Jeonwoong gyere csak vissza! - kiáltasz utána.
-Valami baj van? - néz rád ártatlanul, mintha nem tudná mi lenne a helyzet.
-Az ott mi? - vonod kérdőre. Nem mintha elleneznéd, csak nem volt róla szó, és ez így meglepett.
-Egy tetoválás? - mondja magas hangon és el kezd nevetni ezzel gyanússá téve a szitut.
-Ahhaaa... És a víz sem szedi le mi? -nevetsz mert elárulta magát, de adsz neki egy puszit cserébe.
Donghyun:
Egy nagyon szerény srác, így soha életedben nem gondoltad volna róla, hogy varrana valamit magára, így kissé kitértél a hitedből, mikor megmutatta, hogy mit művelt a karjára, ami a monogramod volt.
-Melyik idióta ötlete volt ez? Vagy milyen fogadást vesztettél el? - tudtad, hogy önszántából nem tenne ilyet.
-Az én ötletem volt, és semmilyen fogadást nem vesztettem el. - nézett rád.
-Akkor, hogy lett az oda? - kérdezted.
-Igazából... - kezdte el felkaparni a fóliát. - Nem igazi. - kente el a filcet a kezén. - Csak kíváncsi voltam a reakciódra. - mondta, te meg meg is nyugodtál, de ugyanúgy hihetetlenül néztél rá.
Woojin:
Épp teljes nyugalomban fetrengtél otthon a kanapén, mikor furcsán korán, hallottad, hogy kattan a zár, és nem sokára megjelent előtted Woojin.
-Hogy hogy ilyen korán? - kérdezted egy puszi után.
-Mutatni akartam valamit. - nézett rád, te meg meglepve, de kíváncsian, néztél rá. Levette a pulcsiját, és megpillantottad a pólója alól kilógó mintát. Ne kissé lepődtél meg, hisz soha nem mondta, hogy szeretne tetoválást.
-Ugye nem igazi? - kérdezted vigyorogva, mert láttad, hogy elvan kenődve a teteje.
-Ne már. Téged sosem lehet átverni. - fonta össze a karjait maga előtt durcásan.
-Majdnem elhittem. - súgtad a fülébe majd elnevetted magad.
Daehwi:
A világ egyik legártatlanabb élőlényéről beszélünk. Így legmerészebb álmodban sem gondoltad volna soha, hogy mikor egy randitok közepén nyögi ki, hogy van egy tetoválása.
-Tessék? - nézel rá elképedve.
-Van egy tetoválásom. - mondja még egyszer.
-Ezt annyira elszeretném hinni, de valahogy nem megy. - nézel rá egy hitetlen mosollyal.
-Jó akkor tényleg ne hidd el. A hyungok ötlete volt, de többet nem csinálom, már viszket a kezem a fóliától. - tépi le magáról azt, te meg csak nevetve nézed végig.
Hello-hello! Itt is lennék a következő résszel nektek, és remélem nem lett olyan gáz, mert még nem igazán ismerem ezt a bandát, de nagyon igyekeztem, teljesteni a kérést.
A kövi részben tali, addig is anyeong!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro