Kimerült voltam és csak néztem az ablakból ki a hideg Londoni utcára.
A hó esni kezdett,gyönyörű.
Az ablakonál ki van alakítva mintha egy kanapé lenne itt,mondjuk olyasmi.
Shawn már rég aludt.
Persze én a laptopommal az ölembe néztem ki a fejemből.
De jött egy facebook értesítés.Üzenet Harrytől.

Harry:Mi van veled?Más voltál...
Én:Hát...csak fáradt voltam.
Harry:Moon...😐
Én:Harry miért titkolosz előttem valamit?
Harry:Mi?
Én:Szeretsz?Vagy szerettél?
Harry:Persze,hogy szeretlek!
Én:Hogy?
Harry:Hogy szeretnélek?
Én:Szerelmes vagy....?
Harry:Ne kérdezz ilyen baromságokat!Aludnod kéne!
Én:Nem vagy az apám!Válaszolj!!
Harry:Igen Szerettelek!!Örülsz?
Én:És most?
Harry:Az lényegtelen.
Én:Nem az.
Harry:Moon...emlékszel ránk,igaz?
Én:Nem volt olyan,hogy mi,Jó éjt Harry!
Shawnre néztem aki nagyban aludt.Hozzá bújtam és próbáltam aludni.
Ami nem ment.
Harry:Találkozzunk most!
Én:Hol?
Vissza írtam neki...és egy Hotelba hívott.

A szoba felé közeledtem,bekopogtam és szinte azonnal nyílt az ajtó.
-Szia.-suttogtam.
-Gyere be.-tárta kijebb az ajtót.
Leültem az ágyra ahova ő követett.
-Moon emlékszel igaz?
-Igen....-felállt és csak ide-oda járkált.
-Nem mondtad!Harry nem voltál mellettem!Ha ott lettél volna és együtt vészeljük át,nekem rád lett volna szükségem.-kezdek sírni.
-Sajnálom....nem bírtam úgy,hogy velem vagy és az apádnak hiszel.-fakadt ki ő is.
-De Harry nem érdekelt volna semmi.-álltam fel és azonnal átöleltem.
-Szeretlek.-néz rám majd hirtelen csókol meg.
Hát azon az éjszakán nem mentem haza....
Kérlek komizz!❤️❤️❤️❤️