Reggel a saját szobámban ébredtem egyedül.
Felöltöztem és leballagtam a konyhába.Elég vad éjszaka volt...nem csodálom,hogy tele vagyok lila foltokkal.És ezt onnan tudom,hogy csak éppen a tükör előtt libbentem el.
Harry az étkezőben reggelizik.
-Szia...-ülök le mellé.
-Szia.-húzza a száját.-Moon sajnálom...nem aakrtam úgy neked esni...nem tudom mi ütött belém,megkívántalak ennyi...-suttogja miközben vállat ránt.
-Ja...értem!-bólintok.-Rendben!Kösz....mindegy jövő héten leszek 18...
-Tudom...gyorsan eltelt ez az egy év...
-Nagyon!-helyeselek.
-Csak azt akarom mondani,hogy számíthatsz rám,bármiben!-fogja meg a kezemet.
-Sziasztok!-halljuk meg Sandra nevetgélő hangját.
-Szia...-mondom nem túl örömmel,mindig bezavar.
-Van hírem!-mosolyog Harryre.
-Na!-csapja össze kezeit Harry kiváncsian.
-Harry kapaszkodj meg!-Harryvel egymásra néztünk majd a lányra.-Terhes vagyok!Babánk lesz!!!-ujjong.-Lesz egy amolyan tesó féléd!-néz rám.Harryre nézek aki sokkoltan mered maga elé.
-Bocsánat!-állok fel és a szobámba veszem az irányt.
Hangosan sírni kezdek.Én tényleg nem fogtam fel,hogy elveszítettem őt!
-Moon....-jön be Harry majd mellém ül a földre és magához ölel.-Sajnálom kincsem!-puszil a hajamba...
-Miért teszed ezt velem????Szeretlek!Neked ez ennyit jelent?
-Moon...miért nem szóltál előbb?Sandrával jól érzem magam és boldogak vagyunk!Most meg lesz egy gyerekünk nem hagyhatom el!
-Istenem!A mi gyerekünk az meg semmit sem jelentett neked!
-Dehogynem!
-Shawnhez megyek...-morgom és pakolni kezdek.
-Mi?
-Jövő héten már nem számítasz a gyámomnak!Vége!Mindennek...Soha többé nem akarlak látni Harry,számomra már nem létezel!-mondom ki nehezen majd mikor összepakoltam egy Taxit hívok ami szerencsére a közelben volt és szinte azonnal itt volt.
-Moon ne kérlek!-jön utánam Harry.
-Ez lesz a legjobb!Dominó dolog...én beléd...te másba!-sírom el magam a nap folyamán sokadaszorra....beszállok a taxiba és nézem az egyre messzebb lévő Harryt.
Én naiv buta kislány hittem neki....megint.
Kérlek komizz!❤️❤️