Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

First

Az eredeti könyv Lovsii profilján tekinthető meg angolul~

Thanxx for your permission and kindness Lovsii 💛

Jó olvasást mindenkinek, és legyen szép napotok/estétek♡

•● Heart rate ●•

- Egy...kettő...három... - számolt Felix a gondolataiban, miközben gyakorolta a Scars koreográfiáját már vagy körübelül ezredszerre.

Legalább hét óra telhetett el azóta, hogy Felix megérkezett a táncterembe gyakorolni az énekórái után.
Ezidáig csak egyetlen egy szünetet tartott. Az utóbbi pár alkalommal már több erőt vitt mozdulataiba és nagyobb erővel próbálta hajszolni magát a végeredmény érdekében.

- Elég - szólt neki egy hang a háta mögül, mikor még egyszer nekiugrott a dal lejátszásának.

Felix belenézett a tükörbe, hogy lássa a személyt, aki félbeszakította.

- Pihenned kell. Mindjárt itt van hajnali három és még "ebédelned" vagy vacsoráznod is kéne - mondta Chan.

Felix felsóhajtott és duzzogni kezdett.

Bepróbálkozott azzal, hogy a leaderje több időt engedjen meg neki gyakorolni, bár a teste lassacskán már-már megadja magát a pihenés és az étkezés hiányában.

- Rakd félre ezt az arckifejezést, te is tudod, hogy igazam van - mondta Chan a fiatalabbnak.

- De Chan~ hyung, én csak gyakorolni szeretnék még egy kicsit - nyafogott Lix.

- Azóta itt vagy mióta vége lett az éneknek, s annak már majdnem nyolc órája! Most pedig menjünk vissza a dormba, egyél és pihenj le - vázolta fel Chan ellentmondást nem tűrő hangnemben, majd egy sóhajt kieresztve próbálta nyugtázni a makacs fiatalabbik viselkedését.

Felix erőt vett magán és úgy döntött, hogy nem vitatkozik tovább Channel. Nem akarta úgy végezni, mint Jisung, mikor Minho arcába dobott egy banánt, és a végén a fürdőszobában kellett ügyeletet kialakítani.

Ahogy Felix sétált a cuccai felé, a teste elgyengült és a lábai összerogytak alatta.

- Jaj.. - motyogta.

Chan fáradtan kapott fejéhez.

- Látod, ezért tartunk szüneteket.

Végül Channek kellett vissza cipelnie Felixet a dormba, ami szerencsére nem volt annyira messze az ügynökségtől.

- Visszajöttetek srácok! - mosolygott Jisung, amikor meglátta két barátját benyitni a dorm ajtaján.

- Igen, úgy tűnik, Felix nem ismeri a szünetek jelentését, így muszáj volt cipelnem őt ideáig - tette le a fiút a kanapéra Chan.

- Hé! Te mondod, miközben te se tudsz szünetet tartani! - nyafogott továbbra is a szeplős.

- Igen, a legtöbb dologhoz, amit csinálok nem kell szünetet tartanom. Egy huzamban közel nyolc órán keresztül táncolni, az bizony szüneteket igényel - vágott vissza Chan. Felix duzzogva ismerte el, hogy az idősebbnek igaza van.

- Maradjatok már csendben! Aludni akarok! - kiáltott fel Minho, s ezáltal az egész dormban hangos nevetés tört ki a ház különböző pontjairól.

- Van ennivaló Lix számára a mikróban. Én bebújok az ágyba, hogy megpróbáljak egy kicsit aludni, mert még ma délben egy csoportos Vliveot kell indítanunk - jelentette ki Jisung, majd a Hyunjinnal és Felixel közös szobájukba ment.

Pár perc múlva a szeplős felállt és kivette az ételt az említett elektromos berendezésből.

Chant elhesegette aludni, hiszen mindenki tudja, hogy a vezetőnek nagy szüksége van a pihenésre, ha nem is sokat, de legalább pár órát tudjon aludni.
Pár óra is már több, mint a semmi..

Miután felmelegítette az ételt leült az asztalhoz és elkezdett enni, miközben olvasott valamit a telefonján.

Az készülék bámulásából valakinek a mozgolódása a konyhában térítette magához. Oda kapva tekintetét villantott egy apró mosolyt, mikor meglátta Hyunjint.

- Mit csinálsz ilyen későn? - kérdezte Felix.

- A fürdőszobába mentem először, most meg szomjas vagyok - mosolyogva ült le a fiatalabbhoz. Észre vette, hogy a szőke elhúzza a telefonját és kikapcsolja azt.

- Későn értél vissza - jegyezte meg Hyunjin.

- Igen, sok ideig bent voltam gyakorolni, végül Channek kellett haza hoznia - mondta Felix az idősebbnek.

Hyunjin egy kicsit mocorogni kezdett a mondatot emésztgetve.

- Vissza kellett hoznia téged?

Felix bólintott.

- Túlterheltem magamat és a lábaim már nem akartak együttműködni velem.

Hyunjin hümmögött egyet, majd felállt.

- Ne maradj túl sokáig legközelebb - paskolta meg a szőkeség fejét, majd tovább állt a szobájuk felé.

Felix mély, s hosszas levegőket vett, így próbálta rendezni kissé magasra törő pulzusát.

Amit teszel velem, Hwang Hyunjin..

2022.04.24.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro