Furcsa érzés
Ma reggel indulunk a küldetésre. Remélem
Nezuko is ki aludta magát mert hosszú út áll elöttünk. Mondjuk neki nem kell sétálnia, de ha megtörténne az hogy talán elkellene a segítség, akkor számítok rá.
- Akkor indulhatunk, ugye?
- mh-hm. -motyogta és bólintott egyszerre.
Elindultunk és ahogy tellik az idő egyre jobban ilyen fura érzésem van. Az ég elkezdett sötétbe búrkolózni és mintha közeledne egy vihar.
- Figyelj Nezuko, ha esetleg leszakadna az ég akkor muszáj lesz valahol megállnunk egy szárazabb helyen, ugyanis nem szeretnék megázni.
Fél óra eltelte után beértünk egy eléggé sötét, de egyben világos pusztára, amit én sem értek, de eléggé megkavaró. Érdekes, de nem érzek démon szagot.
- Menjünk tovább.
'Time skip'
Egy bő 2 óra múlva sem maradt el ez a furcsa érzésem. De semmi vihar vagy eső. Egy kisebb pusztára értünk ki.
- Várjunk... az ott micsoda?
Két ember mozdulatlanul a földön és nagyon fáj a fejem. Mintha valaki magas alapú frekvenciát használna.
- Uramisten ezeknek mi bajuk lehet? Nem használ ez a gyógyszer, amit még Tamayo- sama adott nekem. Csak fekszenek mintha meghaltak volna, de közbe lélegeznek.
- Most nem tudok rajtatok segíteni, de megígérem visszajövök.
Körül kell néznem, mert erre fele nagyon érzek valamilyen démon szagot. Elég erős a szag. De nem tudom merre lehet a démon. Minden honnan érzem ezt a különös szagot.
- Áhh.. au- au. - egy nagyon éles hangot éreztem és egyből összeestem, elsötétült lassan minden.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A földön fekve ébredtem fel ahogy Nezuko figyel engem, hogy mikor ébredek fel. Egyből felülök hogy kiderítsem, hogy mi történt, de csak annyit láttam hogy többen is beszélgetnek és ijedten vagy meredve figyelnek egy hordozó ágyra. A fejem már nem fáj, de mintha nagyon fáradt lennék.
- Elnézést, megkérhetem hogy bejönne velünk egy kivizsgálásra a közeli laborhelyiségbe?- kérdezte egy nő.
- A magasabb alapú frekvencia nem tesz jót a hallásnak vagy az agy működésének éppen ,és azt mesélte az egyik fiatalember, hogy elájult.
- Persze, de kérem meséljék el hogy mi történt.
- Sajnos én nem mondhatok el magának semmit, de kérem álljon fel mert hamarosan indulunk a laborba.
Nahát, meglett a második rész is és remélem tetszik nektek. Harmadik részt majd hozom!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro