~6 évvel ezelőtt~
Vigyorogva indultam meg a szomszéd ház felé Jacobhoz. Alig vártam, hogy ma is játszhassunk. - Jacob az utóbbi napokban elég szűkszavú volt velem, és letörtnek tűnt, de nem tudom hogy miért. - Mikor a házhoz értem, kopogtam, de nem jött a válasz. Pár perc múlva bepillantottam az ablakon, és az üres nappalit láttam. Mi történt itt? Vajon elköltöztek? Ezért volt ilyen Jacob? A gondolatmenetem anya szakította félbe.
- Valami gond van, édesem? - kérdezte, azonban a hangja elcsuklott, mikor betekintett az ablakon. Ő sem tudott róla? Pedig a szüleink is nagyon jó barátságban voltak. Olyan volt ez a két család, mint egy kis közösség. Sosem találkozom újra Vele? Sejtésem sem volt. A legjobb barátom volt, és még most is az. Legalábbis így gondolom. De az életem  nem tudom elképzelni nélküle. Apu főzött, így gyanítom hogy ő sem tud róla. Nem értem ezt az egészet. Ezernyi kérdés futott át az agyamon, ami mind megválaszolatlan volt.  Egészen..