Az előző részből nem tudom értettétek-e, hogy Jacob barátnőjének a neve Dominica, mert a szereplős részbe Katherine ként van feltüntetve, de Jacobnak folyton új barátnői vannak/lesznek.

Már egy idelye bolyongtan a fővárosi utcán, aztán feladtam. Azt sem tudtam hol vagyok, csak lerogytam a földre, és a könnyeim újból utat törtek maguknak. Nem érdekelt senki és semmi. Már nem. Nem tudom mennyi idő telhetett el, de a nap már lemenőben volt, és kezdett sötétedni. A távolból fiú alakokat véltem felfedezni, de már ez sem érdekelt. Amint közelebb értem, felismertem őket. Brandon ès Johnny.

- Kate! - szaladt ide hozzám Brandon, és szorosan magàhoz húzott. Vigyorogva tolt el magától, hogy a szemembe nézhessen. De ahogy meglátta könnyáztatta arcomat, rögtön lehervadt arcáról a mosoly. Intett Johnnynak, aki arra felé kezdett el sétálni, amerről én jöttem. Biztos Hacobhoz tartottak.

- Mi történt? - kérdezte suttogva, én pedig már kínomban felnevettem.

- Ogh, csak megint hülye voltam, és adtam Jacobnak egy esélyt. Megint. És mit csinált? Eljátszotta. Ezt is. - ilyenkor a könnyeim folyni kezdtek. Brandon nyomott egy puszit az arcomra, és megölelt. Szorosan húztam magamhoz. Nem akartam elengedni.

- Szeretnéd, ha hazakisérnélek? - kérdezte félmosolyt húzva arcára, amiért még mindig odáig voltam. Válaszul csak hevesen bólogatni kezdtem, egyrészt azért, mert azt sem tudtam hol a francban vagyunk, másrészt pedig jó volt vele. A kezét nyújtotta, amit megfogtam. Ujjait rákulcsolta enyémekre, és így indultunk hazafelé. Útközben elmeséltem neki, hogy mi történt. Erre már ő sem tudott mit mondani, csendben hallgatta a mondókámat.

A házunk elé érve nyomtam egy puszit az arcára, mire elmosolyodott. Ő elindult vissza, amerről jöttünk, én pedig előhalásztam a zsebemből a kulcsot, és óvatosan elforgattam a zárban. Nem tudtam, hogy mennyi az idő, és azt sem tudtam, hogy anya alszik-e. Csendben levettem a cipőmet, és felosontam a szobámba. A kistáskámat ledobtam az ágyamra, és a fürdőbe siettem. Gyorsan megmostam a fogamat, és benéztem anyu szobájába. Nyomtam egy puszit az arcára, de nem ébredt fel. A szobámban felhúztam magamra a pizsamámat, és befeküdtem az ágyamba. A kistáskámból előhalásztam a telefonomat. Egy tucatnyi hívásom, és üzenetem volt, persze Jacobtól. Az összeset figyelmen kívül hagyva leraktam a telefonomat az éjjeliszekrényre, én pedig álomba szenderültem.

~Másnap~
Reggel kipihenten ébredtem fel. A mamuszomba belebújva, kezemben a telefonommal lecammogtam a lépcsőn. Lent egy dühös anyuval találtam szembe magam. Húúúhaa.

- Kislányom! Mégis hol a retkes francban voltál tegnap éjjel?! 11 óráig vártam rád!

- Anya.. Jacobnál voltam. - úgy láttam, anya egy kicsit megenyhült a hallottak alapján.

- Ohh, rendben. Rendes az a Jacob gyerek, ott nem lehet bajod. De máskor hamarabb gyere haza! - mondta szigort tettetve és magához húzott. Nem tudja mi történt.

- Valamit el kell mondanom. Jacob.. Jacob megcsalt engem. - mondtam a könnyeimmel küszködve, miközben anya lefagyva állt előttem.

- Jajj, kincsem úgy sajnálom! - puszilt meg, én pedig megráztam a fejem.

- Mi a reggeli? - kérdeztem lelkesen, mert nem tudott elszomorítani Jacob. Már nem. Anyu elém csúsztatott egy tányér gofrit, ami mellesleg a kedvenc reggelim. Légpuszit küldtem anya felé, aki elnevette magát. Üzenetem jött. Brandon. Mosolyogva nyitottam meg az üzenetet.

Szia! Ma délután a parkban? Elmehetnénk mozizni, vagy ilyesmik.

- Anyu! - nem mondhatom el neki, hogy Brandonnal találkozom. - Elmehetek ma Carollal vásárolni? - improvizáltam, szerintem elég jól. Tényleg! Carollal is kéne beszélnem. Persze nem osztom meg ezeket a negatív élményeimet vele, mert tudom, hogy mennyire segítőkész, és rögtön rámakaszkodna, hogy segítsen. Pedig nem kell.

- Persze, kicsim! Bárhová mész, legkésőbb 7-re legyél itthon! - felszaladtam a lépcsőn, és előhúztam a fekete, szaggatott shortomat. Hozzá egy fehér galléros felső társult, meg persze az elmaradhatatlan Vans cipőm. Felkentem magamnak egy kis tust, meg szempillaspirált, és leszaladtam a lépcsőn, mivel már 13:27 volt. Tárcsáztam Brandont.

- Szia! Akkor mondjuk most a parkban? - kérdeztem lelkesen.

- Igen, nekem jó! 10 perc múlva ott vagyok! Szia. - mondta, és lerakta a telefont. A parkba érve még nem láttam Brandont. Egy padra ültem addig, ott vártam Brandont. Pár perc elteltével két kéz tapadt a szememre, én pedig felnevettem.

- Brandon! - öleltem meg mosolyogva, ő pedig adott egy homlokpuszit.

- Gyere, induljunk el a mozi felé. Esetleg egy fagyi? - kérdezte én pedig válaszul bólintottam. Ő két gombózot kért, én pedig egyet. Természetesenô fizetett. Kézenfogva indultunk el a mozi felé. Belépve a nagy épületbe, vettünk két jegyet a Deadpoolra, és elindultunk a vetítő felé.

A film nagyon jó volt. Brandonnal hazafelé tartottunk, de ő behúzott egy épületbe.

- Lenne kedved velem ebédelni? - kérdezte, én pedig azt hittem, hogy elolvadok. Olyan cuki!

- Persze, miért ne! - mondtam
Lelkesen, és leültünk egy kétszemélyes asztalhoz. Mindketten rántott húst ettünk, ami nagyon finom volt. Kilépve az étteremből a buszmegálló felé indultunk, mivel innen messze lakunk. A menetrendet olvasva a legközelebbi busz fél óra múlva jön. Két kéz fonódott hátulról a derekam köré, és rögtön tudtam ki az. Brandonnal szembefordulva ráhajtottam a fejem a vállára, mivel ő egy kicsit magasabb volt. Karomat a nyaka köré fontam, ő pedig a derekamat fogta. Felemeltem a fejem, hogy a szemeibe nézhessek. Olyan szépek. Brandon egyre közelebb hajolt hozzám, és tudtam mi következik. És nem bántam. Brandon megcsókolt, én pedig visszacsókoltam. Olyan csodálatos volt. Brandon felkapott az ölébe, én pedig a dereka köré fontam a lábam. Azt hittem megkérdezi, hogy leszek-e a barátnője. De szerintem még várhatott. És ezek szerint szerinte is. (tripla szóismétlés k😂😂 szerk.)

Szerintetek Brandon és Kate összejönnek?😏😏

Mellesleg nem akarok új részt szentelni ennek az infónak, szóval ide leírom. Nem annyira kapok commenteket. Viszont mostantól minden rész végén (vagy legalábbis a levtöbb rész végén) teszek fel nektek kérdéseket, ahogy most is. Viszont ezek mellett is írhattok kommentet, amit gondoltok, építő kritikákat is elfogadok, vagy bármi ami az eszetekbe jut. ❤️