~Kate szemszöge~
Miután Carol hazament, még ültem pár percet a konyhában, csendben, a gondolataimmal összezárva. Anyu vásárolni ment, mert nem volt itthon kaja, szóval evéssel sem tudtam elfoglalni magam, a telefonom pedig nem bizonyult most túl jó társaságnak. Szóval csak gondolkodtam, egészen addig, míg trappolást nem hallottam a lépcső felől. Jacobról megfeledkezdtem, biztos megunta a szobámban való várakozást. Épp készültem fel, hogy mit fogok neki mondani, mert úgy gondoltam, biztos magyarázatot követel majd. De nem. Csak leült velem szembe, és mindketten néztünk ki a fejünkből. Kínos csend telepedett ránk, de továbbbra sem szólalt meg egyikünk sem. Nem voltam hajlandó hozzászólni, még mindig hihetetlenül haragudtam rá. Aztán hirtelen felállt a székéről, hozzám kezdett közelíteni, majd szorosan magához húzott, de én eltoltam.

Mit csinálsz, Kate?! De hiszen te szereted!

Hangzottak a fejemben a gondolatok. Ő még mindig előttem állt, és engem nézett. Visszaült a székre, de továbbra sem szólalt meg. Szerencsémre anyu megtörte ezt a kínos csendet, ugyanis gyakorlatilag majdnem betörte az ajtót a sok csomaggal a kezében. Felpattantam a székről, hogy elvegyek tőle pár szatyrot, és a konyhába cipeltem, amiben Jacob is segített. Késő délután volt, kezdett esteledni.

- Azt hiszem, én megyek is! - emelte fel a hangját egy kicsit Jacob, mert a zacskók csörömpölésétől nem lehetett semmit hallani. - Viszont látásra, Dorothy! - majd nyitotta az ajtót. - És szia, Kate. - tette hozzá gyorsan, majd kiviharzott a lakásból. Anyuval elkészítettük a vacsorát, és meg is ettük. Ezek után anya még a konyhában ügyködött, miközben én az emeleten a fürdőszobába végeztem el az esti teendőimet.  Az ágyamban még megnéztem pár közösségi oldalamat. Jacob a barátnőjével nyáladzik az egyik képen. Kihagyott egy ütemet a szívem. Most mi van? Kérdeztem magamtól folyton, de nem tudtam rá választ adni, és nem is fogok kapni. Gyorsan írtam Carolnak hogy minden rendben, elmeséltem neki a Jacobos ügyet is. Aztán szépen lassan elnyomott a gyönyörű álomvilág.

Ezt a részt gyorsan megírtam indulás előtt, ami miatt eléggé elcsépelt és elsietett lett, ezért bocsánat, de a nyáron úgysem lesz sok időm részeket írni, meg a kedvemtől is függ, mégpedig mostonában elég lehangolt vagyok. Szóval igen, de azért remélem tetszik. 🙍💭👭