Miután  Adrien hazaért, ágyára dőlve bámult felfelé. Bármennyire igyekezett visszafolytani, nem tudta abbahagyni a mosolygást. Végre megtette! És ő folytatta..

- Hány napig fogod ezt csinálni? - Forgatta meg szemeit Plagg.
- Életem végéig. Ez életem legszebb napja!
- Azért ne túlozzunk. Ha befejezted, adhatnál kaját. A mai nap rendkívül megviselt.
Ezt a fiú is belátta. Az aznapi harc sebesítette meg eddig legjobban életében.
Ahogy a harcra gondolt, eszébe jutott egy részlet, amiről a katicával töltött idő alatt teljesen elfeledkezett.
- Alya tudja hogy én vagyok macska. - Suttogta maga elé. A kis lény kíváncsian nézett.
- De honnan...?- Folytatta.
- Valószínüleg meglátott. Beszélned kell vele, minnél hamarabb.
- Tudom. - Válaszolt.

...

Másnap, mielőtt oda sétált a lányhoz, megbizonyosodott arról, hogy nincsenek a közelében.
- Alya! - Szólt.
- Adrien, szia.. Gondolom beszélni szeretnél. - Hajtotta le a fejét.
- Talált. Csak... nem itt. Gyere! - Kezdte, majd a folyosó végére vezette a lányt. - Mióta tudod? kérdezte.
- Csak pár napja.. De nem mondtam senkinek.
- Rendben, ne is tedd, kérlek. Ennek titokban kell maradnia.
- Tudom. Legalábbis rájöttem miután katicáról sem tudod ki az, pedig a társad.
- Ami katicát illeti.. - Kezdte, majd kezét tarkójához emelte.
- Tudja, hogy te vagy? - csattant fel.
- Nem-Nem! Viszont tegnap miután elmentél.. - Elmosolyodott.- Végre léptem.
- Ez nagyszerű, Adrien! Mindent hallani szeretnék.
- Megcsókoltam. - Tért a lényegre.
- Hogy mi? Hű! - Nem tudja mit mondjon. - De hogy-hogy? És utána mi történt? Mesélj!

Miközben a két fiatal lelkesen beszélgetett, Marinette megékrezett a suliba, és beült a padjában. Mellette Nathaniel sétált el, és miközben titokban a lányt figyelte, nem vette észre hogy felborította Adrien táskáját, aminek a szája kissé nyitva volt, de Plagg-nek ez nem tűnt fel, így majszolt tovább.

  Tikkinek ez a hang ismerős volt. Kidugta fejét Marinette táskájából, aki nem figyelt, mert egy új tervén dolgozott. A kis lény csendben figyelt, próbált koncentrálni. Észrevétlenül kiszállt, örült hogy kevesen tartózkodnak a teremben. Hátulról járta körbe a termet, minden táskához és kabáthoz odaosonva. Már kezdte azt gondolni, hogy tévedett, amikor viszont odaért a lány előtt heverő táskához. A hang egyre hangosabb lett, így sietve odarepült, és a résen a táskába pillantott.

- Plagg?! - Nem hitt a szemének. A másik kwami hirtelen felkapta a fejét, majdnem elejtette sajtját.
- T-Tikki?! - Válaszolt ugyan olyan arckifejezéssel.
- Plagg. Te- te itt? - Kezdte, miközben berepült rég nem látott barátja mellé. Gyűlölte a sajtot, de most kizárta ezt a gondolatot.
- Énis hasonlóan szerettem volna kezdeni. Örülök, hogy látlak.
- Neharagudj, csak.. összezavarodtam. Énis örülök.
- Nem csak te. Katica is itt van? - Esett le a felete kwaminak a helyzet.
- Mindvégig itt volt. - Körbenézett a táskában, majd egy füzetcímkén pihent meg a tekintete. "Adrien Agreste." - Ahogy Fekete Macska is.
  Barátja csak csendesen bólintott.
- Kicsoda? - Kérdezte Plagg. Tikki kihúzta barátját a táska szájáig, majd Marinette-re mutatott.
- Ezt nem mondhatjuk el nekik. - Kezdte Tikki.
- Tudom. De legalább mi tudjuk.

Beszélgetésük közben Alya és Adrien visszaértek a terembe, Tikki így nem tudott kirepülni. Kétségbeesett, hogy hogy jut vissza Marinette-hez.

Míg teltek az órák, a lánynak fel sem tűnt a kwami hiánya. El volt foglalva a lelkes beszélgetéssel padtársával. Időközben Nino, és Adrien is beszállt. Marinette sokkal felszabadultabbnak érezte magát, még Adrien jelenlétében is. Lehet hogy mégis többet érez Macska iránt? A tegnap történtek után egyre biztosabb volt benne.
- Hahó, föld hívja Marit! - Legyezte kezét a lány arca előtt Nino.
- Tessék? Bocsánat, elbambultam. - Szólt.
- Azt látjuk kislány. A holnapi vidámparkról beszélünk, hogy miket próbálunk ki.
- Én maradok a szolídnál. - Vágta rá.
- Necsináld Csajszi! - Nézett rá ártatlanul Alya.
- Csak a kiskutya szemeket ne! Alya! - Nevetett Marinette, majd tenyerével takarta barátnője arcát.
A társaság jól szórakozott, amíg be nem csöngettek az utolsó órára. Mikor Adrien induláshoz készült, táskáját átlendítette vállán, így Tikki esélyt kapott arra, hogy kiszálljon. Próbálkozása sikeresnek bizonyult.

...

Marinette első dolga volt, hogy átgondolja a következő napot. Túl sok minden járt a fejében, szóval úgy döntött, levegőzik kicsit.
Katicaként szelte a várost, majd egy magas épület tetején leült, lábait lelógatva.
Minden percben más dolog jutott eszébe. Chloe, Adrien, Alya és Adrien különös összejövetelei, a harcok, de legfőképp Macska.
Hátra dőlt, és úgy kémlelte hosszú percekig a sötétedő Párizsi eget.