5.
Az ebédlő felé vettük az irányt. Az egyik folyosón a hadnagy elindult egy másik irányba.
-Kölyök, elmegyek, leadom ezt Hanjinak.-lebegtette a füzetet-Eltalálsz az étkezőbe?
-Persze.-adtam rá autómatikusan a választ, pedig igazából fogalmam sincs arról hogy merre kellene mennem. Ennek köszönhetően eltévedtem. Megláttam egy ismerős, szőke hajú személyt, odasiettem hozzá, hogy segítséget kérjek.
-Szia.-szólítottam le, amire kicsit megugrott-Téged már láttalak tegnap, Eren barátja vagy, ugye? Áron?
-Armin.-helyesbített.-Honnan tudod a nevem... Már amennyire tudtad...
-Öhmm... Eren mesélt rólad.-mondtam félig igazat. Mert igaz, hogy Eren megemlítette Armint és Mikasat, de a fal betörésekor láttam őket, és hallottam ahogy kiálltoznak. De azt azért mégsem mondhatom, hogy titán vagyok, ki tudja hogyan reagálnának. Basszus... Már megint könnyezek... Gyorsan letöröltem a könnycseppet.-Kicsit eltévedtem, meg tudod mondani, hogy merre van az ebédlő?
-Elkísérlek!-emelte fel kissé a hangját. Nagyon aranyos, hogy ennyire ki tudta belőle hozni a védelmező ösztönt egy könnycsepp.
-Köszönöm.-mosolyogtam rá. Rövid időn belül oda is értünk. Vettem egy adag ételt, majd leültem egy asztalhoz, ahol türelmesen vártam, hogy megérkezzen Levi hadnagy. Közben belepiszkáltam kicsit az ételbe, de nem volt se energiám, se étvágyam beleenni.
-Szia [T/N]!-huppant mellém Hanji-san.
-Jó napot Hanji-san!-köszöntem illedelmesen.
-Jajj, hagyd a formalitást! Nyugodtan hívj Hanjinak, és tegezz!-mosolygott rám.-Nézd csak mit kaptam Shortytól!-felmutatta a jegyzetfüzetet-Ez mind igaz?-kérdezte ragyogó szemekkel, mire én csak bólintottam. A lány reakciója egy hangos sikoly volt, amire én elnevettem magam. Már rég szórakoztam ilyen jól.-Na, mondom a tervet! A mai nap még kis pihenőd van, aztán holnap kisérletezünk kicsit. Oh, majd elfelejtettem! Fel kéne világosítanom a világról... Nem gond, ha pöppet hosszú lesz?-mosolygott rám úgy, hogy arra senki ne merjen nemet mondani.
-Nem.-mosolyogtam rá, amire ismét ujjongással reagált Hanji.
-Hidd el, alaposan el fogok mindent magyarázni! Ha van kérdésed, ajkor azt a végén mondd el.-türelmesen végighallgattam a beszédét, amiben rengeteg új információt tudtam meg.-Nos, minden világos?-kérdezte, mikir a végére ért. Nagyjából este 7 lehetett.
-Fogjuk rá...-feleltem bátortalamul-Azt nem értem, hogy most hol is vagyunk.
-Jajj, én butus, kihagytam a lényeget! Ugyebár Eren egy alakváltó, aki szerint az apja pincéjében van elrejtve a titánok titka. Viszont a Mária, és Shiganashina falát is berúgta a Kolosszális Titán, amit úgy tudnánk megoldani, ha Eren megkeményítené a bőrét, ahogyan a Nőstény Titán is tette. Azért vagyunk itt, egy viszonylag rejtett helyen, hogy Eren képességeivel kísérletezzünk. Ez pont kapóra jön, hiszen így te is át tudsz majd változni!-darálta le az infókat Hanji. Én meg csak mosolyogtam rá, majd pár perc múlva le is esett, hogy mit mondott. Még hozzá kell szoknom a tempójához. A lány ránézett az órájára, majd kikerekedett szemekkel rámpillantott.
-Baszki Shorty meg fog ölni!-megragadta a kezem, és vonszolni kezdett maga után.-Azt mondta 8-ra a szobádban kell lenned. Vagyis.... Inkább cella... De nagyon szépen berendezett!-próbált vígasztalni. Sóhajtottam egyet, majd megállítottam őt.-HÉ! Ne állj le! Tudom, hogy néha idegesítő vagyok, de azért csak nem akarod ilyen rövid idő alatt, hogy meghaljak.
-Hanji... Nem siet az órád?-néztem rá kérdően. Vagy 20 óra mellett elmentünk, de nem esett le neki, hogy mégcsak fél 8 van... Sóhajtottam egyet, majd lassan el kezdtem sétálni... Igazából fogalmam sincs, hogy merre, hiszen rohadtul nem ismerem a helyet. De valószínű jó irányba haladhattam, ugyanis Hanji utánam jött.
-Bocsiii [T/N]...-nézett rám bociszemekkel-Mindig elfelejtem átállítani az órám.-nevetett kínosan, majd eszébe jutott valami-Kárpótlásul mondjak egy titkot?-kíváncsian néztem rá, majd egy határozott bólintás után megállt és a fülembe súgott valamit.-Szerinten bejössz a Shortynak. Ma én őrködtem volna Erennél, de ő feltétlen cserélni akart.-Teljesen elvörösödtem.-De nem mondtam semmit, oké?-kacsintott, mire én bólintottam. Tetszem neki? Azok után is, hogy olyan szánalmas dolgokat mondtam neki? Bár lehet, hogy Hanji tévedett! Igen, biztos így van! Mert hát miért pont belém szeretne bele Mr. Tökéletes?
Időközben megérkeztünk az új "otthonomhoz". 2 külön cella volt. Szinte teljesen ugyanolyanok voltak. 1 ágy, 1 asztal, 1 rácsos ablak és ismételten rácsos ajtó. A két helyet egy fal választotta el, amin ismételten volt egy rácsy amin keresztül át lehetett nézni a szomszéd helyiségbe. Ki a franc szereti ennyire a rácsokat? Az egyikben Eren már ott volt és épp fogat mosott. Hanji betessékelt a szobámba. Az ablakpárkányon egy vörös virág díszelgett, míg az ágyon tiszta ruha feküdt. Gondolom azért, hogy átöltözzek. Pirulva Erenre néztem, aki csak rámmosolygott.
-Ne aggódj, elfordulok.-mondta, majd a háta mögött lévő falat kezdte el bámulni. Miközben levettem a pólóm egy ajtócsapódást hallottam. Ne Levi legyen, ne Levi legyen, ne Levi legyen
... Úgy tűnik ez a kis "ima" nem jött össze, ugyanis mikor odafordultam Levi hideg tekintetével találkoztam. Levi pedig a meztelen felső testemmel. Nagyjából egy paradicsom szintjén lehetett a fejem szintje, mikor Levi megszólalt.
-[T/N], vigyázz, a végén még Jaeger kölyök felizgul.
------------
Guten Morgen/Tag/Abend/ Gute Nacht! 🙋 (igen, németezős kedvemben voltam xd
Szóval... Aki olvassa a mangát, az tudja, hogy hol is vagyunk, aki nem, az majd megtudja😂😂😂
2 dolgot kellene mondanom:
1. Most, hogy tisztáztam a múltat, meg hogy tudja, hogy hol is van végre elkezdődik a sztori 😌(mármint izgibb lesz)
2. Meg van nekem tervezve a sztori menete, és ahogy látom nem nagyon lesz benne spoiler. Van még 1 dolog, ami között vacilálok, de szerintem inkább a spoiler mentes verzió lesz a jobb megoldás.
Ha tetszett kommenteljetek, és csillagozzatok!😉★☏
Találkozunk legközelebb Puffancskák! 😘😘🙋🐏
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro