Máté

A hét minden szempontból elég kimerítő volt. Most, hogy elkezdődött az ünnepi időszak, az emberek egyre frusztráltabbak voltak, sokkal többet kapkodtak, aminek a vége mindig valamilyen baleset lett. Vagy a lábába vágta a fejszét, vagy elvágták magukat csomagolás közben, vagy konyhai baleset érte őket. Egész nagy skálán mozogtak a beérkező betegek sérülései. A legmegdöbbentőbb eset mégis az volt, amikor két idős urat hoztak be, mert összeverekedtek valamin a boltban. Ott még a kollégákkal fogtuk is a fejünket, hogy ilyen abszurd szituáció csak a filmekben szokott lenni, de jelen pillanatban nekem is nagyon vissza kell fognom magam, hogy ne essek neki egy embernek se. Már tizedszerre ütköztek nekem a bevásárlókocsijukkal, és már ott tartottam, hogy ha még egy valaki nekem jön, azon átgázolok. Mégis amikor az előttem álló férfira pillantottam, aki nagyban válogatta a csokikat, valami megmagyarázhatatlan béke áradt szét bennem. Kevin már napok óta könyörgött, hogy menjünk el bevásárolni Mikulásra, mert szeretne a rokonságnak és a barátoknak is csomagot készíteni, és ki vagyok én, hogy nemet mondjak neki. Idén eléggé az utolsó pillanatra hagytuk, de mivel csak hétvégén lesz a baráti meg a családi Mikulásozás is, így még pont időben vagyunk.

- Szerinted Kinder tojást vagy Kinder Joy-t rakjunk a gyerekek csomagjába? Én mindkettőt imádom, és képtelen vagyok dönteni. - toporgott a polc előtt a szőke hercegem.

- Jó kérdés... de legyen a tojás szerintem. A klasszikussal nem tudsz mellé lőni. - válaszoltam.

- Legyen! - adta meg magát, és bepakolta a kosárba a kellő mennyiséget.

A kasszához érve gyorsan fizettünk és a megpakolt szatyrokkal a kocsihoz mentünk.

A délutánunk azzal telt el, hogy forralt bort szürcsöltünk és gyönyörűen elcsomagoltuk az édességeket a Mikulászacskókba. A szívem nagyot dobbant, amikor mondta, hogy válogatott össze Peteréknek és Gáboréknak is egy-egy csomagot. Az utóbbi időben többször felmerült bennünk a gondolat, hogy meg kéne hívni őket, de valahogy sose jött ki úgy a lépés, hogy ez meg is történjen. Mindenesetre készültünk nekik is, amit majd megkapnak, ha egyszer tudunk találkozni. Ezenkívül a szerelmem mindegyikre készített még a héten kísérő kártyákat, így biztosan tudni fogjuk melyik csomag kié lesz.

A vacsora után Kevin megkért, hogy menjek a hálóba, mert ott szeretné a Mikulásajándékát átadni. Nem igazán értettem, hogy mi olyan dolgot találhatott ki, amit ne lehetne bárhol odaadni, de szót fogadtam neki.
Pár perc múlva felcsendült egy ismerős karácsonyi dallam és kinyílt az ajtó. Kevin egy Mikulás sapkában, egy óriási Mikulás kabátban és egy piros zokniban sasszézott be miközben a dallal együtt énekelt:

You better watch out,
You better not cry,
Better not pout,
I'm telling you why:
Santa Claus is comin' to town.

Megbabonázva néztem, ahogy kecses léptekkel járja a kis táncát, miközben kihívóan riszálta a csípőjét. A nadrág egyre jobban szorított, ahogy a farkam önálló életre kelt.
Kevin közbe folytatta az éneklést és a táncikálást, miközben először a sapkájától, majd a zokniktól szabadult meg. A dal vége felé pedig a földre került a kabát is, ami már nem takarta a gyönyörű testét, és a keményen meredező farkát. Nem tudtam tovább türtőztetni magam, ezért felpattantam az ágyról és az ölembe kaptam a szerelmem. Nem kellett sok idő, hogy hangos nyögések és sikolyok zengjék be a szobát, miközben arra gondoltam, hogy enyém minden idők legszexisebb Mikulása. 

Írta: ancsacsa85