Peter

Nincs ahhoz fogható, mint amikor belengi a lakást a fenyőfa semmihez sem hasonlítható illata. A karácsonyi dalok, finomságok és fények mind-mind hozzájárulnak a hamisíthatatlan ünnepi hangulathoz, mégis az egyik legjelentősebb élményt a feldíszített fenyő látványa nyújtja. Imádom a karácsonyt, bár ez nem mindig volt így...Már nem érzem túl soknak a díszítést és ha tehetném már szeptemberben elkezdeném, hogy minél tovább élvezhessem. És hogy ezt kinek köszönhetem? Csakis a szerelmemnek, Líviusznak, aki a karácsonyi lázat rám ragasztotta. Biztos vagyok benne, hogy titkon ő a Mikulás egyik kismanója...

Tisztában vagyok vele, hogy minőségi darabot a kertészetekben lehet találni, még ha drágább is, számomra miatta megéri. Amint betérek a területre ámulattal, teljesen átszellemülve sétálok a sorok között. De a döntés mégis nehéz számomra, hisz mindegyik más miatt tökéletes. Az egyik fa takarásában egy férfit pillantok meg, aki szakértően vizslatja a fenyőt. Tetszik nekem...na nem a férfi, hanem a fa. Tökéletesen mutatna a nappalinkban, s tudom, hogy bármi áron meg kell szereznem. Gondolkodás nélkül lépek is mellé, remélve, hogy nem maradok alul a versengésben.

- Gyönyörű példány, nem igaz?

- Valóban, én is így gondolom – néz rám mindentudóan, majd a felismerés arcon csap.

- Nemes Gábor?!

- Peter, nem gondoltam, hogy pont veled futok össze itt. Egyedül vagy? – néz körbe, hátha meglátja páromat is.

- Liv dolgozik... tudod a kereskedelem már csak ilyen. Ezért meg akarom lepni a legszebb fával, ha már ő nem tudja kiválasztani.

- És pont ezt nézted ki te is!? Igazam van?

- Nem tagadom - vakarom meg tarkómat. Hiába ezer éve a barátom, még előtte is zavarba jövök.

Gáboron is látom, hogy tanácstalan, mégis egy csibész mosollyal fordul felém. Tudom, hogy nagy árat fogok most fizetni a fáért, és ezt nem az árára értem...

- Nem akarom elrontani a meglepetést, de alkut kínálok. - nézz rám rafináltan. -Tiéd a fa, cserébe te sütöd a sütit holnapra – kacsint rám, s bár nem a kedvenc tevékenységem eme feladat, mégis Líviusz boldog mosolyáért megéri.

Írta: NSMara