Fagyöngy
Máté
Már az egész házat belengte a karácsony szelleme, ami Kevin keze munkáját dicsérte. A függönyok elé földig érő LED égősort aggatott fel, mézeskalács illatú gyertyák voltak a lakás több pontján, karácsonyi párnák és plédek hevertek a kanapén, és még sorolhatnám. A munkánkból kifolyólag neki több ideje volt ilyenekre, ráadásul imádott díszíteni, ezért sose tette szóvá, hogy egyedül kell csinálnia. Mégis... Idén szerettem volna én is valamivel hozzájárulni a karácsonyi életérzéshez. Napokig agyaltam, hogy mivel tudnám meglepni, míg végül megjött az isteni szikra. Szabadnapom lévén arra gondoltam meglepem egy vacsorával és utána fedem fel a meglepetésem. Nem sok mindent tudok főzni, de amiket tudok, azok mindig fantasztikusra sikerülnek. Az egyik ilyen fogasom a sajtos rakott csirkemell rizzsel és friss salátával. Kevin minden mennyiségben és formában imádja a sajtot, így most se spóroltam ki a rétegezésnél. Pont elkészültem mindennel, mikor kedvesem belépett a lakásba.
- Micsoda illatok! - kiabált be az előszobából. - Csak nem sajtos csirkemell?
- Gyere és meglátod! - incselkedtem vele.
Nem telt el fél perc és már bent is volt a konyhában, ahol csillogó szemekkel nézett az asztalra.
- Nagyon jól néz ki!
- Aki jól néz ki ma, az te vagy, életem. - öleltem át és csókoltam meg.
Ő boldogan viszonozta, amit végül a korgó gyomra szakított félbe.
A vacsora jó hangulatban telt el. Kevin megállás nélkül mesélt, én pedig némán hallgattam az aznapi kalandjait. A vacsora végeztével kézen fogtam és átkísértem a nappaliba.
- Minden évben olyan csodálatossá teszed az otthonunkat, és gondoltam idén én is hozzátennék valamit. Szabad egy táncra? - hajoltam meg előtte, mire ő mosolyogva fogadta el a felé nyújtott kezem.
Benyomtam a meglepetésemhez kiválasztott zenét és összebújva elkezdtünk lassúzni. Amikor elértünk a kedvenc részemhez, a dallal együtt énekeltem én is:
Ajándék csillog mindenhol,
Az arcodon gyönyörű fény ragyog.
A fagyöngynél várom, hogy rám nézz,
Nekem az ünnep ettől szép.
Kevin elérzékenyülve bújt még közelebb hozzám, és maradt is ott a dal végéig.
- Nem véletlenül választottam ezt a számot. - szólaltam meg. - Nézz csak fel!
Kevin csodálkozva nézett fel a plafonra és tátotta el a száját, amikor meglátta a feje fölött lelógó fagyöngyöt.
- Ez...? - csuklott el a hangja.
- Fagyöngy igen. - mosolyogtam rá. - És ugye tudod, hogy ez mit jelent?
Kevin csak bólogatni tudott, majd átkarolta a nyakam és közelebb húzott magához. Ajkaink szenvedélyes csókban forrtak össze, én pedig csak remélni tudtam, hogy igaz az a hagyomány, hogy aki megcsókolja a kedvesét a fagyöngy alatt, annak a szerelme örökké tart.
Írta: ancsacsa85
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro