Cigaretta
A lemenő nap sugarai már csak a szemben álló ház mögül integettek felém. Az erkélyen állva néztem a jobb oldalt húzódó domboldalt. A házak ablakai, mint csillagok ragyogtak a naplementében. Nemrég költöztem be, és szinte minden este végignéztem, ahogy a nap nyugovóra tér a domb mögött. Elővettem a cigisdobozt a zsebemből és rágyújtottam egy szálra. Jó mélyen letüdőztem, úgyis szar az életem ennyi már nem számít. Fél évig sikeresen ellen tudtam neki állni, de az elmúlt időszak eléggé megviselt. Miután szakítottam a barátommal, úgy döntöttem, hogy nem maradok vele egy városban. A cégem nagyon támogató volt, segítettek új helyet találni. Szerencsémre több városban is van kirendeltségük, így tudtak Pécsen pozíciót ajánlani, amit én azonnal elfogadtam. Ennek lassan egy hónapja, pont mióta újra elkezdtem dohányozni. Lenéztem az izzó szálra, mire egy réges régi dal ugrott be.
- Hamvadó cigarettavég, ül a hamutálcán, s csendben végigég. - dúdoltam félhangosan.
Újra beleszívtam a cigarettámba, amikor oldalról egy kellemes hang válaszolt nekem.
- Kis cigaretta, te hidd nekem el, hogy engem is csak égve dobtak el.
Körbenéztem és megláttam az egy emelettel feljebbi erkélyen őt. Divatosra vágott barna haja vizesen csillogott, bordó köntöse kiemelte arányos alakját. Én a látványtól eltátottam a számat, és esküdni mertem volna rá, hogy lehet egy kis nyálcsík is elhagyta a számat. Ő nevetve nézett vissza rám.
- Azért ennyire nem nyújthatok fenséges látványt. - kacsintott rám.
Erre rögtön magamhoz tértem, elkaptam a fejem róla, majd egy utolsó mélyet szívtam a cigarettámból. Elnyomtam az erkélyen található hamutartóban, s újra az ismeretlen felé fordultam.
- Ugye tudod, hogy nagyon káros. - figyelmeztetett játékosan.
- Egyszer már le tudtam szokni, lassan nekiállok újra. - feleltem.
- Az egészséged szempontjából mindenképp jó lenne. De ha ezen múlik az, hogy minden este lássalak, lehet nem tudnálak benne támogatni. - könyökölt rá az erkély kerítésére és onnan vigyorgott le rám.
Azt mondják a boldogság sokszor váratlanul jön, hol így, hol úgy. Az én boldogságom egy káros szenvedély hátán jött, ami, ha nem lett volna, lehet, hogy soha nem találkoztunk volna.
Írta: ancsacsa85
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro