J O S I E

Morogva csoszogtam másnap a fürdőszobába. A hajam egy madárfészekre hasonlított, a szemem alatt lévő karikákat egy halott is megirigyelhetné, ráadásul még mindig tiszta alkohol szagom volt. Egy szóval borzalmasan festettem.

 Miután nagyjából rendbe tettem magam a telefonom után kezdtem kutatni. Ha az emlékeim nem csalnak (mindig csalnak) valahol a farmerem zsebében kell legyen. Persze, hogy nincs ott. Pedig muszáj lenne felhívnom Aprilt, ugyanis megint fogalmam sincs hol van. Oké, lehet hogy Harryvel van és minden rendben, de mégis csak jobb lenne, ha tudnám. Ráadásul, nincs kedvem elmenni sehova, szóval a tegnapi szülinapom jogán meg akarom kérni, hogy hozzon nekem kaját. 

Szerintem fair. 

April persze nem vette fel a telefont, lehet megérezte a könyörgésem szagát. Vagy a hasam korgását. Inkább az utóbbit. 

Tehát nincs mit tenni. Felkaptam a kardigánom a pizsama felsőmre és lecseréltem a shortom egy futónadrágra. A pénztárcámmal együtt  indultam útnak. A másodikról egészen  a földszintig kellett levánszorognom. Hozzátenném, hogy a fejfájásom és az életveszélyes nyuszis mamuszom volt az akció legnagyobb hátráltatója. Amint megpillantottam az automaták hosszú sorát, először a kávéshoz mentem, habár egyáltalán nem vagyok nagy koffein rajongó, a másnaposság elleni receptet már jól ismerem. Ezután vettem 2 csomag kókuszos kekszet és pár szelet csokoládét. Épp indultam volna fel, ha a kapu ismerős nyikorgása nem vonja el a figyelmem. 

Ki más lenne az?

Természetesen.

"Szia, Joe. Cuki mamusz, nem láttad Aprilt?" 

"Nem." Motyogtam. Koncentrálnom kell , nem szabad elfelejtenem, hogy még mindig haragszom Harryre, mert egy szarkavaró. Nem lehetek vele barátságos és kedves, bár nem mintha eddig az lettem volna. Haha. 

"Akkor biztos az edzőteremben van." 

"April nem jár edzőterembe." Ráncoltam a homlokom. Messziről elkerülte az ilyesfajta helyeket, akárcsak én. Ez a barátságunk egy alap pillére. Mindketten imádunk aludni és filmet nézni, ami csak akkor a legjobb, ha van valamilyen zsíros műkaja, amit rágcsálhatunk. Aprilen ez egyáltalán nem látszik. Én már mást tészta vagyok. Tészta. Haha.

"Dehogynem, szerinted mitől ilyen formás a feneke?" Lehányhatlak, Styles?

"Oké, én inkább megyek." Céltudatosan a lépcső felé vettem az irányt a finomságokkal a kezemben, de volt egy sejtésem, hogy Harry nem fogja ennyiben hagyni. 

"Megvárom fent." Nyertem.

"Nem." 

"Ne csináld már."

"Nem, Harry. Ne gondold azt, hogy elfelejtettem mindent. Átvertél, szóval várhatsz ahol csak akarsz, de nem nálam." Újra neki indultam és egy kis büszkeséggel töltött el, hogy sikerült elküldenem Harryt. Hah, seggfej.

Nagy nehezen kinyitottam az ajtót, majd mindent ledobtam az ágyamra. Elővettem a laptopom és megkerestem a kedvenc filmem. Legalább ezerszer láttam, szinte kívülről fújom a szöveget, de mégis képes vagyok minden egyes hónapban legalább egyszer megnézni. 

Épphogy lenyomtam a lejátszás gombot és kinyitottam a kekszet az ajtó kicsapódott, engem ezzel megugrasztva, és Harry viharzott be rajta, majd arccal lefelé April ágyára dőlt. Pár másodpercig figyeltem a velem szemben fekvő idiótát és nem tudtam eldönteni, hogy mit kezdjek vele. Üvöltsem le és zavarjam ki vagy hagyjam a fenébe, mert tudom, hogy Harry kibaszott makacs és csak az időmet vesztegetném. Igen, a második opciót választottam. 

 Elindítottam a filmet, újra, és ignoráltam a tényt, hogy időközben Harry felült és engem bámult. Miért kell ilyen irritálónak lennie? A még fontosabb kérdés, meddig vagyok képes figyelmen kívül hagyni, hogy valószínűleg minden egyes kekszdarabot lát összeroppanni a számban. És morzsát az arcomon. 

 "Nem dobtalak ki, de megtennéd, hogy nem bámulsz? Frusztrál."

"Helyes." Vigyorgott önelégülten. 

Idegesen a hajamba túrtam és újra a képernyőre erőszakoltam a tekintetem. Újabb kekszbe haraptam bele.

"Te nem jársz edzeni, igaz?" 

"Fogd be, Styles." Morogtam. Egyre jobban idegesít, ha ez így folytatódik hamarosan felrobbanok.

"Mit nézel?"

"Semmi közöd hozzá." 

 Sóhajtott egyet, majd szép lassan föltápászkodott és elindult felém. Úgy néztem rá, mint egy pszichopatára és csak lassan fogtam fel, hogy épp mit művel. 

"Csússz egy kicsit arrébb." Intett.

"Nem." Morcosan pillantott rám. 

"De."

"Nem." Hülye, ha azt gondolja, hogy megtűröm magam mellett.

"Nem játszunk ilyet." Egy egyszerű mozdulattal bemászott mellém és addig lökdösött, míg elég helyet nem kapott.

"Szállj ki az ágyamból a koszos, utcai ruháiddal, te seggfej!" 

"Fogd be, Joe, nem hallom mit mondanak." A nyakáig felhúzta a frissen mosott takaróm és mereven a képernyőt bámulta. 

"Szállj ki az ágyamból, légyszíves." A további öt perc lökdösődéssel és könyörgéssel telt el, de mindhiába. Harryt kirobbantani sem lehetett volna.

"Mi a címe ennek a filmnek?" Kérdezte, miután mindketten lenyugodtunk.

"Ne mondd, hogy nem ismered. Ez egy alap film." Az értetlen arckifejezéséből ítélve, nem túl nagy film fan. "Bújócska."

"Hát, ez elég gyerekes cím egy filmnek. De legalább illik hozzá. Remélem, nem klisésen fog befejeződni."

"Te most viccelsz? A film történelem egyik legnagyobb fordulatával végződik. Csak fogd be és nézd."

Körülbelül egy óra múlva lopva Harryre pillantottam. Sejtettem. Túl nagy csöndben volt. Egy kis nyál csordogált ki rózsaszín ajkai közül, ezért undorodva egy zsepit tettem az álla alá, nehogy olyan legyen a takaróm. Tény, hogy az én szemhéjaim is erősen küzdöttek ellenem, a film végét mindenképpen meg akartam várni. 

Kulcs csörgés hangjára pattantak ki a szemeim. A fejem Harry vállán volt, az ő feje pedig asz enyémen. Hirtelen igazából azt sem tudtam, hol vagyok, de mikor realizálódott bennem kétségbeesetten ugrottam fel, ezáltal Harry fejébe ütköztem. De abban a pillanatban az volt a legkisebb problémám. April épp a zárral babrált, míg én a pasijával voltam egy ágyban, egy takarón osztozva. Tenni akartam valamit, de az ajtó már kinyílt.

"Josie, ne haragudj, hogy nem vettem fe-" Amint megpillantott minket megtorpant. 

"Szia April." Mosolyogtam kínosan.

ta-dammmm

örülök, hogy tetszett nektek a kis játék, amit az előző rész végén írtam ki (azt hiszem)

szóval

a mai kérdés

melyik a kedvenc számod a Made in the AM albumról?

egy másik szokásra is gondoltam, amit bevezetnék, ez pedig az lenne, hogy megosztanám veletek mely dalok inspiráltak egyes részek megírásához

mindig a rész elejére írnám ki, szóval hogyha lesz kedvetek, a rész olvasása közben hallgathatjátok őket

természetesen nem kötelező

kérdéseket továbbra is várok tőletek (ez sem muszáj) 

kaptam már párat üzenetben és kommentben, de még várok, hátha jön több

(kínos)

:D

luv  <3 <3

ps.: nem olvastam még át, nincs hozzá lelkierőm, holnap kijavítom az esetleges hibákat