J I M I N  P O V
J U N G K O O K  T O P

Lehajtott fejjel ücsörögtem az udvarunkban lévő hintaágyon, miközben már harmadszorra lestem meg a telefonom képernyőjét. Arra vártam, hogy Jungkook végre életjelet adjon magáról, ugyanis már három órája nem jelentkezett. Alapjáraton ezzel nem lett volna bajom, de ma este bulizni ment pár haverjával, ilyenkor pedig automatikusan féltem és aggódok érte. Főleg, mert ma este az elsődleges célja a megrészegedés volt, olyankor pedig nem a legkiszámíthatóbb ember. Nekem mára nem volt semmi tervem, így a napom nagy részét sorozat nézéssel ütöttem el. De így este tíz révén muszáj voltam már egy kicsit kikelni az ágyamból, ugyanis egyik póz sem bizonyult kényelmesnek. Egy kis friss levegőt sem ártott szívnom, szóval a telefonom és egy üveg sör társaságában kimentem az udvarra. Suzy, a kutyám természetesen azonnal mellém csapódott, így őt simogatva iszogattam a citromos sörömet, miközben barátom üzenetét vártam. Nem szerettem, ha nélkülem megy valahova, mert olyankor nem tudtam rá százszázalékosan figyelni. Amikor vele voltam, akkor egy másodpercre sem tévesztettem szem elől, szóval nem kellett aggódnom. Most viszont Jinmoval, Insunggal és Joongkivel volt, akik szintén szeretik leinni magukat a sárga földig. Egyáltalán nem bíztam bennük, szóval nem igazán örültem, amikor Jungkook felvetette a haveri bulizás ötletét. Persze most is, mint minden egyes alkalommal, meghívott engem is magával, de szinte azonnal nemet mondtam. Egyrészt nem volt sok kedvem bulizni, másrészt pedig mindkettőnknek szüksége van egy kis térre. Azért mert lassan másfél éve együtt vagyunk, nem kell éjjel-nappal egymás seggében lennünk. Jól megvagyunk, lesz még bőven időnk kettesben lenni.

Összerezzentem, amikor az ölemben lévő telefonom megcsörrent és a sötét udvarban világítani kezdett. Jungkook hívott, ezért azonnal fogadtam a hívást.

- Szia, Jimin – köszönt Jungkook, amint felvettem a telefont. Hiába mondott csak két szót, hangján hallani lehetett, hogy részeg.

- Szia. Minden oké? – kérdeztem tőle, mire egy határozott igen volt a válasza.

- Csak azért hívtalak, mert tudom, hogy aggódsz értem, amiért nem írtam eddig.

- Honnan tudod, hogy aggódom érted? – nevettem el magamat.

- Mert mindig aggódsz, babám – érkezett a válasz. – De nem baj! Nem rosszból mondtam! Szeretem, hogy ennyire törődsz velem.

- Most már megnyugodtam – lestem a mellettem fekvő Suzyra, aki kíváncsian hallgatta a beszélgetésemet Jungkookkal.

- Ma aludhatok nálad?

- Anyáék itthon vannak.

- És? Veled szeretnék aludni, nem velük – vágta rá azonnal a fekete hajú, mire halkan felnevettem.

- Majd meglátjuk, milyen állapotban leszel, ha meguntátok a bulit.

- Jimin... – sóhajtott fel. – Így is egész este csak rád tudok gondolni. Hiányzol és rossz, hogy nem vagy itt velem, szóval hagy aludjak ma nálad. Csendben leszünk, a szüleid meg sem hallják majd, hogy megérkeztem!

- Jól van, jól van – adtam be a derekamat. – Itt aludhatsz. Most menj, bulizz egy nagyot, aztán hívj, ha elindultál felém.

- Te vagy a legjobb, szerelmem! Akkor majd hívlak.

- Vigyázz magadra és érezd jól magad – köszöntem el tőle, majd bontottam a vonalat. Ha rajta múlik, akkor még egy öt percig biztosan köszöngetünk egymástól.

Eleresztettem egy jó nagy sóhajt, majd tovább kezdtem kortyolgatni a sörömet. Behunytam a szemeimet és fejemet a hintaágy támlájának döntöttem. Úgy tudtam, hogy nálam akar majd aludni, mert minden buli után ezt csinálja, amikor nem vagyok ott vele. Amikor együtt megyünk szórakozni, akkor általában nála töltjük az éjszakát. Akaratlanul is elmosolyodtam, mikor eszembe jutott, hogy miket mondott az előbb. Egész este rám gondol, hiányzok neki, rossz, amiért nem tartottam ma vele. Sokszor mondd ilyeneket, az aranyos becézéseiről nem is beszélve. Sajnos én nem igazán szoktam neki ilyen édes dolgokat mondani, mert szóba nem tudom elég jól kifejezni magam. Elmondom én, amit akarok, de a fejemben valahogy mindig jobban meg tudom fogalmazni és ez sokszor nagyon felcsesz. Egyszerűen fura, ha becézni akarom őt, szóval ezért általában a rendes nevén szólítom. Néha persze van, amikor édesem, szívem, szerelmem, babám vagy hasonló szavakat használok rá, de ez főként akkor fordul elő, ha részeg vagyok vagy ha valami nagy szívességet kérek tőle.

Miután kényelmesen megittam a sörömet, visszamentem a szobámba, hogy megágyazzak Jungkooknak és nekem. Viszonylag régen aludt már nálam, ugyanis az elmúlt időben nem tudtunk találkozni pár óránál többet az egyetem miatt. Rengeteget kellett mindkettőnknek tanulni a záróvizsgákra, szóval elsősorban telefonon tartottuk a kapcsolatot. Magamnak a fal mellett, barátomnak pedig a kinti oldalon ágyaztam meg, majd gyorsan elszaladtam tusolni. Ha az ittas Jungkook megérkezik, akkor úgy sem lesz nyugtom tőle egy darabig. Épphogy elhagytam a fürdőt, már csörgött is a telóm, ugyanis a fekete hajú a vártnál hamarabb megérkezett. Még egy óra sem telt el, mióta letettük a telefont, szóval meglepődve nyitottam neki ajtót. Egy hatalmas öleléssel és egy suta csókkal fogadott, de még mielőtt hangosan mesélni kezdett volna a a ma estéről, a szobámba húztam magam után.

- Nem is örülsz nekem? – kérdezte, miután magunkra csuktam az ajtót.

- De, örülök. Csak nem akarom, hogy anyáék felkeljenek. – mondtam nagyot sóhajtva. – Hogyhogy ilyen hamar itt vagy? Azt hittem két órát még minimum maradsz.

- Túlságosan hiányoztál.

Nem szóltam semmit, csak oldalra döntöttem a fejemet és odasétáltam az ágyam szélén ülő Jungkookhoz. Ujjaimat bevezettem a fekete tincsei közé és játszadozni kezdtem a tincseivel, miközben igyekeztem nem elhalálozni a fülig érő mosolyától. Orcája enyhén kipirult, szemei a csíntalanságtól és a vágytól csillogtak.

- Te is hiányoztál már nekem – mondtam, miközben még közelebb álltam hozzá. – De lassan vége a vizsgáknak, utána mindketten szabadok leszünk.

- Így igaz! – bólintott helyeslően. – Egész este te jártál a fejemben. Képzeld a bárban játszották a közös számunkat, aztán egyből te jutottál eszembe. Ha ott lettél volna biztosan együtt üvöltöttük volna a szöveget.

- Umbrella? – kérdeztem, bár tisztában voltam a válaszával. Nem lepődtem meg, amikor bólintott egyet, mert egy ideje Rihanna számát nevezzük az egyik közös dalunknak. – Akkor fixen én énekeltem volna leghangosabban a szövegét.

- Tudom, babám – simított mindkét tenyerével a derekamra, aztán közelebb húzott magához.

Beleültem az ölébe és nyomtam egy cuppanós puszit a homloka közepére. Nem is tudom, hogy utoljára mikor volt alkalmunk nyugodt körülmények között kettesben lenni. Most viszont úgy tűnt, hogy végre nem zavarhat meg minket senki sem. Rajtunk kívül csak a szüleim tartózkodnak a házban, de nem fogunk hangoskodni, szóval nem keltjük fel őket.

- Nem tehetek róla, de ha másokkal találkozol, akkor kicsit rosszul érzem magam – mondtam, miközben a tarkójánál lévő babahajaival kezdtem játszadozni.

- Miért?

- Nem tudom – vontam meg a vállaimat. – Rossz, hogy mostanában ilyen keveset voltunk együtt. Talán ezért.

- Lehetséges – bólintott. – Nekem is rossz, hogy szinte sosem tudtuk megoldani a találkákat. De már nem sokat kell kibírnunk.

- Tudom – sóhajtottam egy nagyot. – De attól még szar, hogy valakivel hetente összefutsz, aztán mi például előző hónapban csak kétszer láttuk egymást.

- Szerinted nekem nem rossz ez? Nekem is ugyanúgy hiányzol. Te is elég sokat találkozol Gunheevel, mégsem szólok érte.

- Unatkozok és rajta kívül nincsenek nagyon barátaim, szóval... – vontam meg a vállaimat.

- Tudom és nem rosszból mondtam. Azért mert az előző hónapban kevesebbszer találkoztunk, attól még ugyanúgy szeretlek.

- Én is téged – bólintottam.

- Ne gondold túl egyfolytában a dolgokat, Jimin – sóhajtott fel Jungkook, majd az államhoz nyúlt és óvatosan megcirógatott.

- Igyekszem.

- Hiába ismerjük egymást csak másfél éve, úgy gondolom, hogy nem fogunk egyik pillanatról a másikra kiszállni a másik életéből. Vagy tévedek? – ráncolta össze a szemöldökeit, mire azonnal nemlegesen megráztam a fejem.

- Én biztosan nem.

- Én sem – mosolyodott el. – Szóval tényleg ne aggódj ilyeneken. Inkább törődjünk azzal, hogy ma este végre kettesben lehetünk. Mit szeretnél csinálni? – kérdezte, viszont ahelyett, hogy válaszoltam volna neki, fogtam magam és egy határozott mozdulattal az ajkaira tapadtam.

Neki sem kellett több, azonnal megmozdította az ajkait és elmélyítette a csókunkat. Én tarkójánál kapaszkodtam belé, ő pedig a fenekemet markolgatta hatalmas tenyereivel. A levegő azonnal felforrósodott körülöttünk, a szobám pedig megtelt a sóhajaink és a cuppogásaink izgató hangjával. Eldöntöttem a fekete hajút az ágyon és egy könnyed mozdulattal fölé tornáztam magam.

- Annyira hiányoztál – suttogtam, majd megcsókoltam a barátomat.

Miután a szuszt is kicsókoltam belőle, áttértem a nyakára és ott leptem el apró puszikkal. Füle mögött szándékosan elidőztem, ugyanis az Jungkook egyik legérzékenyebb pontja. Azonnal keményedni kezdett odalent, légzése pedig egyre szabálytalanabbá vállt. Lassan elkezdtem kigombolni az ingjét, miközben tartottam vele a szemkontaktust. Beharaptam az ajkaimat és végigsimítottam izmos hasán, mielőtt pedig megfosztottam a fehér ruhadarabtól, óvatosan megcsíptem jobb mellbimbóját. Felszisszent, de tisztában voltam azzal, hogy nem volt ellenére, szóval nem különösebben törődtem vele többet. Miután a farmerja is az ágyam mellett végezte, lekaptam magamról is a pólómat. Jungkook csillogó szemekkel figyelt engem, ami miatt a szívem hevesen is kezdett kalapálni. Soha nem gondoltam volna, hogy valaki valaha ilyen csodálattal néz majd rám. Néha még most sem hittem el, hogy a fekete hajú a pasim. Annyira hihetetlen volt az egész, mintha másfél éve egy álomban ragadtam volna. Egy mézes-mázos, rózsaszín felhőkkel és köddel tarkított álomban.

- Annyira gyönyörű vagy – simított mellkasomra két tenyerével, miközben végignyalt az ajkain. – Most azonnal szopj le, bébi, vagy eldurranok.

Nem kellett kétszer kérnie, ugyanis nekem is hasonló terveim voltak vele. Éreztem, hogy mennyire felizgattam az elmúlt percek alatt, szóval nem akartam tovább húzni az idegeit. Bevezettem jobb kezemet az alsója alá és megmarkoltam, majd odahajoltam a füléhez.

- Bármit csinálok veled, mindig kő kemény leszel – suttogtam.

- Csakis miattad – nyögött fel, amikor gyengéden megharaptam a fülcimpáját. – Csak te váltasz ki belőlem ilyen heves érzelmeket. Baszki. Igen. Gyorsabban. – tolta előre a csípőjét, miután megmozdítottam a kezemet. – Annyira jó vagy, úristen.

Nyögéseit hallva gyorsítottam a tempón, majd egy kis idő múlva lehúztam róla az alsóját és az ágy végébe másztam. Kezemet a szám váltotta fel, hogy nyelvem segítségével újabb örömet okozhassak a fekete hajúnak. Csípőjét folyamatosan a magasba tolta, hátát egyszerűen nem bírta az ágyon tartani. Nyögdösött, sóhajtozott és folyamatosan kedves, izgató szavakkal biztatott. Hamar elérte a csúcsot, én pedig lenyeltem testnedvét, ahogyan mindig szoktam. Letöröltem a számat és felmásztam hozzá, hogy nyomjak egy csókot a szájára. Elégedett voltam, ugyanis a fekete hajú elég hamar elélvezett nekem köszönhetően. Nem sokat pihent, szinte azonnal megcsókolt és már le is akarta húzni rólam a melegítő nadrágomat. Utána az alsómat is a földre dobta, fölém mászott, így most én szorultam közé és az ágyam közé. Nem bántam, mert minél hamarabb meg akartam szabadulni a lábaim közötti szorító merevedésemtől. Túlságosan vágytam Jungkook érintéseire, így most én voltam a türelmetlen és nyomtam a magasba a csípőmet. Szerencsére a barátom pontosan tudta, hogy mire vágyom, ezért le is mászott a lábaimhoz. Először combjaimat puszilta és harapdálta óvatosan, csak azután foglalkozott a merevedésemmel.

- Gyorsabban – motyogtam behunyt szemekkel, majd miután megkaptam, amit akartam elégedetten döntöttem hátra a fejemet. Miután én is átléptem a gyönyör kapuját ismét csókolózni kezdtünk, immáron mindketten csupasz meztelenül. Jungkook hátát cirógattam, miközben barátom a mellkasomat lepte el puszikkal.

- Tudom, hogy nem sokszor mondom, de nagyon szeretlek – törtem meg a csendet.

- Én is nagyon szeretlek, Jimin!

- Régen éreztem már ilyen közel magamhoz valakit – sóhajtottam fel.

- És az baj?

- Nem – ráztam meg a fejemet. – De valamilyen szinten mégis megrémiszt. Nem akarlak elveszíteni.

- Már megint túlgondolod a dolgokat – forgatta meg a szemeit. – Miért veszítenél el? Hisz most is itt fekszek a mellkasodon pucéran.

- Tudom, de akkor is. Régóta nem történt velem ilyen jó dolog, mint te.

Nem válaszolt semmit, csak elmosolyodott és megrázta a fejét. Valószínűleg azt mondta volna, hogy nem hisz el, de helyette csak megcsókolt. Amilyen szorosan csak tudtunk egymáshoz bújtunk. Összefontam a hátánál a lábaimat és úgy vontam még közelebb magamhoz, ő pedig egyik kezével a fejem mellett támaszkodott, a másikkal az államnál fogott. Elhajolt tőlem és végigsimított az ajkaimon, én pedig azonnal tudtam, hogy mire készül. Bekaptam először csak a mutató ujját, majd a középsőt is mellé vettem. Szopni kezdtem azokat, miközben a barátom sötét szemeibe bámultam. Beszívott egy nagy adag levegőt, miután nyelvemmel is rásegítettem az ujjainak benedvesítéséhez. Nyomott egy gyors puszit a számra, majd elhajolt tőlem és elhelyezkedett a lábaim közé, amiket széttártam neki. Jóleső sóhaj hagyta el a számat, amikor belém vezette az ujjait. Csípőm ismét a magasba emelkedett, farkam pedig másodjára is egyenesbe vágta magát.

- Téged akarlak, nem az ujjaidat – nyöszörögtem türelmetlenül. – Elég tág vagyok már, téged akarlak!

- Adsz gumit?

- Nincs nálad? – lepődtem meg. – Nekem sincsen.

- Nincsen? Miért?

- Hát azt hittem nálad lesz – sóhajtottam fel. – Mindig hozol magaddal.

- Eredetileg nem hozzád készültem, szóval nincsen nálam.

- Óvszer nélkül nem szexelünk – ráztam meg a fejemet. – Talán a kocsiban van.

- Igen?

- Ja. Nem hoztam fel az egész dobozzal, amikor legutóbb vettem. – másztam le az ágyról, majd gyorsan magamra kaptam a pólómat.

- Én is jövök – mondta Jungkook, azzal odasétált a szekrényemhez és kivett magának egy pólót, amit nálam hagyott az ittalvásai során.

- De csendben, mert nem akarom, hogy anyáék felkeljenek.

- Oké – bólintott.

A telefonommal világítottam, hogy azért lássunk valamit a garázsba menet. Néma csendben átosontunk a lakáson, csak akkor lélegeztünk fel, miután magamra csuktam a garázs ajtaját. Amíg én óvszer után kutattam, addig Jungkook türelmesen várt rám. Hatalmas kő esett le a szívemről, amikor a hátsó ülés melletti tartóban találtam pár csomaggal. Büszkén kiegyenesedtem, majd odadobtam barátomnak a megmentőinket.

- Az összeset elhasználjuk ma éjszaka – villantotta ki a fogait.

- Persze – forgattam meg a szemeimet, majd óvatosan visszacsuktam a kocsi ajtaját. Mielőtt viszont elhagyhattuk volna a garázst, Jungkook megragadta a derekamat és odahúzott magához.

- Nem akarod itt?

- Mit? – néztem rá értetlenül.

- Itt szexelni – paskolta meg a fekete autónk motorháztetőjét.

- Biztosan nem! Nem akarom felkelteni anyáékat, te hülye.

- Halkak lennénk – súgta a fülembe. – Na, ne legyél már ennyire befeszülve. Még sosem csináltuk itt.

- Autóban már szexeltünk.

- De most nem az autóban lennénk – nyúlt a pólóm szegélyéhez, majd óvatosan felfele kezdte húzni.

- Hanem?

- Itt, ahol most vagyunk – dobta a földre az egyetlen ruhadarabot, ami eltakarta eddig a testemet.

- A motorháztetőn?

- Igen – bólintott, azzal a nyakamhoz is hajolt, ahol csókolgatni kezdett.

- Biztosan nem – mondtam, de azért oldalra döntöttem a fejemet, hogy barátom jobban hozzám férjen.

- Adok még egy kis időt, hogy átgondold – csípte fogai közé gyengéden a bőrömet. – Csak elképzeltem, ahogy ráhasalsz a kocsitok elejére, én pedig mögéd állok és tövig beléd nyomom magam. Mondd, hogy te nem próbálnád ki.

- Hagyjál... – szívtam be egy jó nagy adag levegőt, majd megfosztottam Jungkookot a pólójától.

Immáron mindketten meztelenül álltunk a garázsunkban. Ismét heves csókcsatába kezdtünk, aminek az lett a végkimenetele, hogy a barátom felültetett a fekete kocsink motorháztetejére. Tarkójánál összekulcsoltam az ujjaimat és úgy húztam közelebb magamhoz. Beállt a lábaim közé és ismét megcsókolt. Megharaptam az alsó ajkát, amikor elhajolt tőlem és közöltem vele, hogy nagyon ajánlom neki a jó szexet, mert különben soha többet nem fekszek le vele csakis az ágyamban. Hátat fordítottam neki, ő pedig mögém állt és apró puszikkal lepte el a tarkómat. A fejemnél fogva előre nyomott, így már hasaltam a kocsinkon. Oldalra lestem és végignéztem, ahogy Jungkook kibontja a gumit és magára görgeti.

- Ennél izgatóbb látványt sem mostanában láttam – lépett oda mögém, majd bal kezével megmarkolta a csípőmet, a baljával pedig ánuszomhoz igazította a farkát. – Mehet, bébi?

- Mehet, bébi – bólintottam.

A fekete hajú azonnal előre mozdította a csípőjét, a testünk pedig azonnal egybeolvadt. Összeszorítottam a szemeimet, miközben valami kapaszkodó után kerestem, mert most nem volt takaró, vagy lepedő, amibe esetleg belemélyíthettem volna az ujjaimat. Szerencsére sikerült találnom egy helyet, ahol megkapaszkodhattam, így addig szoríthattam, amíg ujjbegyeim be nem fehéredtek.

- Ne fogd vissza magad – nyögte Jungkook. – Hallani akarom a hangod.

- Jó – motyogtam, bár akkor sem bírtam volna csendbe maradni, ha akartam volna.

A garázsban a megszokott síri csend helyett most a nyögéseinket, a sóhajainkat és a testünk találkozásának hangjait lehetett hallani. Jungkook eszméletlen jól csinálta a dolgát, aminek következtében hamar csillagokat kezdtem látni a gyönyör érzése miatt. Biztattam a barátomat, hogy nyugodtan nyomja előre a csípőjét amennyire csak tudja, készen állok arra, hogy elérje legérzékenyebb pontomat. Amikor ez megtörtént, ívbe feszült a hátam és könyörögni kezdtem, hogy újra és újra átélhessem a csak másodpercekig tartó mérhetetlen és felülmúlhatatlan gyönyört.

- Ez az, Jimin! Mondd a nevem! Hangosan mondd, hogy ki okozza a legnagyobb örömet neked. – dőlt rám egész testével a fekete hajú, így még szorosabban a kocsinak feszültem.

- Jungkook! Jungkook! – ismételtem meg többször is a nevét, mindig más hangsúllyal.

- Igen, bébi?

- Mindjárt elélvezek – nyöszörögtem.

A barátom az eddiginél is gyorsabb tempót diktált, én pedig úgy éreztem, hogy mentem eldurranok. Nem is kellett sok ahhoz, hogy minden elfehéredjen és másodjára is elélvezzek. Jungkook izmai szintén befeszültek, majd a vállamat markolva ő is elélvezett. Levezetésképpen lökött párat, nyomott egy puszit a hátamra, majd kihúzódott belőlem. A pólómmal letöröltem magamat, Jungkook pedig a kocsiról és a földről próbálta eltüntetni az akciónk nyomait.

- Most mondd, hogy nem volt jó – húzott oda magához, hogy aztán nyomhasson egy cuppanós puszit a homlokomra.

- Jó volt – ismertem be. – Következőnek hol szeretnél szexelni? Egy buszban?

- Most, hogy mondod – gondolkodott el hangosan, mire természetesen vállba ütöttem és közöltem vele, hogy milyen hülye. – Egyébként meg teljesen mindegy, hogy hol csináljuk. A lényeg, hogy örömet okozhassak neked.

- Édes vagy – mosolyogtam, majd közöltem vele, hogy most már menjünk vissza a szobámba, nehogy lebukjunk.

Mindketten bebújtunk az ágyamba és nyakig betakartuk magunkat. Jungkook mellkasára döntöttem a fejemet, ő pedig átkarolt engem és a felkaromat kezdte cirógatni. Mesélt egy kicsit az estéről, majd panaszkodott egy sort a tanulással kapcsolatban. Ezután megtárgyaltuk, hogy mennyire megbántuk az egyetemet, mert mindketten baromira rühellünk tanulni. Aztán eldöntöttük, hogy kirabolunk egy boltot, felülünk a repülőre és Hawaii-ig meg sem állunk. Utána szóba jött, hogy kellene csinálni majd egy házibulit, miután mindketten letudtuk a vizsgáinkat. Meghívnánk mindkettőnk barátait, aztán a sárga földig innánk magunkat.

- Mit szeretsz bennem a legjobban? – kérdeztem a fekete hajútól, miközben a mellkasán apró köröket rajzolgattam.

- Hogy bármit elmondhatok neked. Mindig az én érdekeim szerint adsz tanácsot és tényleg látom rajtad, hogy érdekel, mi van velem. Minden kis szarságomra úgy reagálsz, mintha a világ legizgalmasabb dolgát meséltem volna el neked éppen. És te bennem?

- Nem tudom, ez nehéz kérdés – hümmögtem egyet. – Sok mindent szeretek benned.

- Pontosíts azért.

- Szeretem, amikor gyengéd vagy velem és az összes figyelmed nekem szenteled. Azt is, amikor becézel vagy viccelődsz velem. Jó, hogy egymás mellett igazán önmagunkat adhatjuk. – mondtam ki őszintén a gondolataimat.

- Igen, ez mindenképpen egy pozitívum. Jó, hogy nem csak egy pár vagyunk, hanem legjobb barátok és néha családtagok is.

- Igen – értettem vele egyet. – Ezért is ijesztő ez számomra egy kicsit. Szerintem a családomon kívül senkit nem éreztem még ennyire közelinek.

- Szerintem nem ijesztő. Inkább különleges, mert nem sok ember talál maga mellé egy ilyen jó társat, mint mi. Mázlisták vagyunk, basszameg!

- Kibaszott mázlisták – nevettem el magam.

- Azok. Kibaszott mázlisták. – nevetett elismerően a fekete hajú is. – Remélem még jó sokáig az életem része leszel.

- Veled együtt akarok megöregedni, úgyhogy részemről életem végéig zargatni foglak. Tőlem aztán nem szabadulsz egyhamar.

- Ki mondta, hogy szeretnék? – puszilt bele a hajamba. – Nem is hagynám, hogy elhagyj, babám.

- Kössünk egy fogadást – ültem fel izgatottan az ágyon.

- Milyen fogadást?

- Aki előbb szakít a másikkal, annak kötelessége elvinni a másikat Hawaiira – mondtam.

- Annak mégis mi értelme lenne?

- Hogy ott ássuk el a másik hulláját. Nem egyértelmű? – forgattam meg a szemeimet. – Miután szakítasz velem szeretnék újra boldog és teljes életet élni.

- Képes lennél kinyírni és elásni Hawaiin?

- Igen – vágtam rá azonnal.

- Miért is?

- Bűnhődj, amiért szakítani akarsz velem – nevettem el magam. – Nem gondoltam komolyan, ne nézz már így rám!

- Kinézem belőled, baszki – nevetett fel Jungkook is hangosan.

- Nem bántanálak egy ujjal sem, szívem – döntöttem oldalra a fejemet, majd végigsimítottam az arca jobb oldalán. – Ha úgy döntesz, hogy nincsen rám szükséged, akkor elfogadom.

- Már megint kezded – forgatta meg a szemeit. – Az előbb dugtunk a garázsban, majd megterveztük a közös jövőnket és már megint ott tartunk, hogy mi van ha?

- Nem úgy értettem – motyogtam.

- Azt hiszem valamivel muszáj leszek újra elterelni a figyelmed, ugyanis ismét hülyeségeken agyalsz – döntött hanyatt az ágyon, majd fölém mászott és a kezeimet lefogta a fejem két oldalán. – Nincsen olyan opció, hogy nem szeretnélek az életembe. Érted?

- Értem – bólintottam.

- Szeretlek és nem tudom, illetve nem is akarom elképzelni nélküled az életem. Szóval ne gondolj ilyen hülyeségekre, mert elfenekellek.

- Igenis, főnök! – nevettem el magam. – Mondjuk az elfenekelős részt nem bánnám...

- Igen? – húzta perverz mosolyra ajkait, mire bólintottam egyet. – Ha neked ilyen vágyaid vannak, akkor nem szeretnék semmi elrontója lenni – mondta, azzal megszüntette a közöttünk lévő távolságot és ma már sokadjára megcsókolt.

◇♡◇

Utólag is nagyon boldog névnapot Dark_Coffee7! Luv u, my bestie!