Esti mese, délután fél 2kor (🔞🔞) mindenkinek így az év utolsó napján! Jó olvasást! 😘

◇ ♡ ◇

J I M I N  P O V
J U N G K O O K  T O P

– Egészségetekre! – kiáltotta el magát Inseong – a házigazda –, majd magasba emelte a feleses poharát.

Mindenki megismételte mozdulatát egy egészség társaságában, aztán lehúztuk a jägermeisterünket. Ezt még háromszor megismételtük és mindenki ment a saját útjára. Én Taehyunggal, Nakoval és Soojinnel maradtam, a megszokott kis társaságunkkal. A biztonság kedvéért ittunk egy ötödik kört is, csak hogy biztosan jó és felejthetetlen legyen a szilveszter esténk. Bár, elképzelhető, hogy a sok pia miatt minden ki fog esni, de lehet, hogy nem! Fő a pozitivitás! Úgy döntöttünk, hogy kimegyünk a konyhából, mert túl sokan voltak bent, így nagy volt a hangzavar és nem hallottuk rendesen egymást. Az emeletre vezető lépcsőkön foglaltunk helyet, mivel fel úgy sem lehet menni, így abban reménykedtünk, hogy senki sem zavar majd meg minket a nagy beszélgetésben.

– Na és mi volt az idei legjobb élményetek? – kérdezte Soojin, amikor már mind a négyen kényelmesen elhelyezkedtünk. 

– Az, hogy kialakult ez a kis társaság – szólalt meg elsőnek Nako, mire Soojin ismeretlen nyöszörgő hang kíséretében magához ölelte a lányt és puszilgatni kezdte. 

– Amúgy ja, örülök, hogy így végzős évünkre egymásra találtunk – nevette el magát Taehyung.

– Jobb később, mint soha – vontam meg a vállaimat. – Egyébként én nagyon adtam az osztálykirándulásunkat. 

– Felejthetetlen volt, az biztos – bólintott egyet Soojin helyeslően. – Egyébként nekem a tizennyolcadik szülinapom volt a kedvencem az idei évben.

– Emlékszel egyáltalán rá? – nevette el magát Nako.

– Amire emlékszem az csupa pozitív dolog, szóval nem lehetett olyan borzasztó – villantotta ki fogait a bordó hajú lány.

– Nekem talán az volt, hogy... – kezdtem el, viszont még mielőtt kimondhattam volna, Inseong elordította magát és szerintem még az utca végén is hallották olyan hangos volt.

– Nézzétek ki fog ma este velünk bulikázni! 

Mivel a lépcső melletti fal pont eltakarta a házigazdát, így muszáj volt lemásszunk a helyünkről és egy kicsit közelebb mennünk a hang forrásához. Szemeim hatalmasra tágultak, amikor megpillantottam a kémia tanáromat, Jeon Jungkookot. Mi a francot keres itt? Nyeltem egy hatalmasat és a többiekre néztem, akik szintén összezavarodott fejet vágtak, akárcsak én. 

– Úgy érzem Jiminnek a ma este lesz az idei év legjobb pillanata – suttogta Taehyung, mire a két lány elnevette magát, én viszont csak zavartan lehajtottam a fejemet. Mindenre számítottam csak arra nem, hogy a kémia tanárom – aki amúgy tizedik óta bejön – itt lesz a buliban. Ha ezt tudom, akkor tuti nem jövök el ide, sőt még a házunkból sem teszem ki a lábam.

– Azt hiszem nekem még innom kell – jelentettem ki, azzal meg is indultam a konyha felé.

– Ha részegen megpróbálsz majd rámászni, akkor nem fogunk leállítani – mondta Soojin, mire legyintettem egyet.

– Ugyan, eszembe sem jutna rámászni a saját tanáromra!

– Hát, persze – forgatta meg a szemeit Nako. 

Töltöttem mind a négyünknek még egy-egy pohár jägert, aztán a magasba emeltem a kezemet és koccintottunk egyet a barátságunkra. Ezután muszáj volt még egy pohárral igyak, de utána Taehyung kirángatott a konyhából és nem engedett többet inni. Mérges voltam rá, mert még egyáltalán nem éreztem az alkohol hatását, ezért természetesen többet akartam.

Megpillantottam Jungkookot, aki az idióta osztálytársaimmal beszélgetett az egyik sarokban és nyeltem egy hatalmasat, mert most valahogy a megszokottabbnál is helyesebb volt. Mármint látszott rajta, hogy eredetileg nem ide készült, ugyanis szürke melegítőnadrágot és egy egyszerű fehér pólót viselt. De komolyan mondom, hogy még így is úgy nézett ki, mint egy Isten. 

Akkor csapott meg úgy igazán a pia, amikor ismét helyet foglaltunk a lépcsőn, ahol még azelőtt ültünk, hogy Inseong elkiáltotta volna magát. Csak ültem és bámultam magam elé, miközben azon agyaltam, hogy miként kellene elraboljam Jungkookot az osztálytársaimtól, hogy kettesben beszélgethessünk. Ahogy láttam ő is ivott már alkoholt, szóval talán nem lenne most annyira kínos a helyzet, mint amikor óra után beszélek vele, vagy amikor esetleg kihív felelni és köpni-nyelni nem tudok. Úgy érzem, hogy most a megivott jägerek miatt megkaptam a kellő löketet. Ezért is pattantam fel a lépcsőről és csaptam össze tenyereimet. A többiek kérdőn néztek fel rám, hogy mégis mi ütött belém, én viszont csak egy hatalmas vigyor kíséretében közöltem velük, hogy megyek és beszélek Jungkookkal.

– Biztos vagy te abban, hogy részegen szeretnél a kémia tanárunkkal beszélgetni? – kérdezte Soojin, mire heves bólogatásba kezdtem.

– Józanon megszólalni nem mer mellette, szóval lehet tényleg most kellene megemberelnie magát – vonta meg a vállait Nako.

– Köszönöm, nagyon szeretlek! – mutattam rá a fekete hajúra, aki elnevette magát.

– Csak kérlek ne égesd le magad mindenki előtt – nézett rám Taehyung és látszott rajta, tényleg attól tart, hogy esetleg idiótát csinálok magamból.

– Na, majd jövök! Puszi mindenkinek. – köszöntem el a barátaimtól, akik még mindig a lépcsőn ültek.

Majdnem felsikítottam örömömben, amikor Jungkookot egyedül találtam az egyik sarokban. Senki nem volt vele, így természetesen azonnal átverekedtem magam az embereken és elé álltam. Meg kellett kapaszkodjak a fal mellett lévő kisszekrényben, mert komolyan mondom, hogy megszédültem, amint a közelébe értem.

– Szia – köszöntem. – Vagyis jó estét, tanár úr! – nevettem el magam, amikor tudatosult bennem, hogy szépen letegeztem. 

– Szia, Jimin – mosolyodott el. – Látom élvezed a bulit.

– Hát, eddig nem történt semmi izgalmas – vontam meg a vállaimat. – Csak ittam pár pohár jägert, aztán megláttalak téged, vagyis megláttam Önt itt egyedül ácsorogni és gondoltam idejövök, nehogy egyedül érezd magad, vagyis érezze magát. Hülye tegezés meg magázódás! – morogtam, mikor már sokadjára tegeztem le szerencsétlen kémia tanáromat.

– Nyugodtan tegezhetsz, hiszen most egy buliban vagyunk, nem pedig az iskolában. Nagyon rendes tőled, hogy idejöttél, mert bevallom őszintén eléggé unom magam. – tette zsebre szabad kezét, majd lehúzta a löttyöt, ami a poharában volt és letette a kisasztalra, amiben az előbb megkapaszkodtam, nehogy elessek. 

– Akkor jól van, Jungkook! – villantottam ki fogaimat, miután engedélyt kaptam, hogy ne csak a fejemben tegezzem le, hanem a való életben is. – Amúgy nem ilyen laza ruhákban szokás bulikba jönni – jegyeztem meg.

– Eredetileg nem is jöttem volna, csak a húgomat el kellett hozzam ide, a suttyó osztálytársaid pedig megláttak és eszük ágában sem volt hazaengedni. 

– Hát, kettőnk között szólva, örülök, hogy itt vagy – hajoltam közelebb hozzá, hogy ne kelljen kiabáljak. 

– Igen?

– Igen! Nagyon kedvellek, Jungkook, szóval örülök, hogy végre tudunk kettesben is beszélgetni – bólogattam helyeslően, át sem gondolva, hogy miket is mondok valójában. 

– Remélem azért ebből emlékezni is fogsz valamire holnap – nevette el magát, mire azonnal rávágtam, hogy erre egész életemben emlékezni fogok, nem csak holnap. – Próbálom nem félreérteni a szavaidat, de eléggé kétértelmű megszólalásaid vannak, Jimin. 

– Csak a pia beszél belőlem – legyintettem egyet. – Miért, miben lehetne félreérteni a szavaimat? – biccentettem oldalra a fejemet és ekkor döntöttem el, hogy szórakozok vele egy kicsit. 

– Hát, nem is tudom – ingatta meg a fejét. – Kicsit olyan nekem ez az egész, mintha éppen flörtölni próbálnál velem.

– És az baj lenne? – haraptam be alsó ajkamat, majd tettem egy lépést felé.

Látszólag rendesen megleptem, mert szemei kitágultak és nagyokat pislogva figyelte, hogy mit csinálok. Mutató ujjammal löktem egy aprót rajta, a háta pedig a falnak nyomódott. Nyelt egy hatalmasat, én pedig rohadtul élveztem a kialakult helyzetet, mert most az egyszer én voltam határozottabb, nem ő.

– Azt figyelembe véve, hogy a kémia tanárod vagyok, igen, baj lenne, ha flörtölni próbálnál velem – válaszolta végül. 

– És azt figyelembe véve, hogy most nem az iskolában vagyunk, hanem egy buliban?

– Nos, akkor más a helyzet – köszörülte meg a torkát. – De mi lenne, ha biztonságosabb helyre mennénk? Szerintem egyikünk sem járna jól, ha valaki lefotózna vagy videózna minket. 

– Tudok egy biztonságos helyet – ragadtam meg a csuklóját és egy diadalittas mosoly kíséretében megindultam az emelet felé.

Taehyung, Soojin és Nako nagyra tágult szemekkel bámultak minket, én pedig egy mindentudó pillantással tudattam velük, hogy nyeregben vagyok! Odasúgtam neki, hogy ne engedjenek fel senkit, amíg mi le nem jövünk, utána pedig valami olyan szoba keresésére indultam, ahol nagy francia ágy van. 

– Bingó! – csettintettem egyet a nyelvemmel, majd be is rúgtam a szoba ajtaját. 

Jungkook becsukta maga után az ajtót, én viszont a biztonság kedvéért be is zártam, nehogy Inseong vagy valamelyik részeg állat ránk nyisson. Először felkapcsoltam a nagy lámpát, viszont utána találtam egy kicsit az ágy mellett, így végül az maradt égve, a nagyot pedig lekapcsoltam. 

Beharapott alsó ajakkal fordultam szembe Jungkookkal, aki látszólag kissé feszengett a kialakult helyzet miatt, én viszont nem és ezzel saját magamat is rendesen megleptem. Túl rég óta akarok már hozzáérni Jungkookhoz, plusz a megivott felesek is hozzátettek egy lapáttal a bátorságomhoz és igazából az egész hozzáállásomhoz is. 

– Tudod, nekem már tizedik óta bejössz és úgy érzem, hogy nem tudok már tovább megálljt parancsolni magamnak, főleg, ha ilyen rohadt jól nézel ki – léptem ismét közelebb hozzá, viszont most nem hátrált, csak kivette mindkét kezét a nadrágzsebéből. 

– Ki mondta, hogy megálljt kellene parancsolj magadnak?

– A józan eszem és az, hogy a tanítványod vagyok – sóhajtottam fel. 

– Már megbeszéltük, hogy most nem vagyunk olyan helyzetben, hogy a tanárodnak tekints, én pedig téged a diákomnak – lépett most ő előre kettőt, így a mellkasa már bőven az enyémhez ért. – Plusz elég részeg vagy ahhoz, hogy a józan eszedre hallgass, szóval szerintem nincsen miről beszélnünk – nyalt végig alsó ajkán, mire tekintetem akaratlanul is odatévedt. Megismételtem a mozdulatát és nyeltem egy hatalmasat, mert időközben még a derekamra is csúsztatta egyik kezét, ezzel is közelebb húzva magához. 

Oké, soha életemben nem gondoltam volna, hogy majd pont én fogom megcsókolni a kémia tanáromat. Pont én, akinek még annyi bátorsága sincs, hogy köszönjön neki a suliban, ha meglátja a folyosón. De most azért jóval másabb a helyzet. Most egy buli kellős közepén vagyunk, én nyíltan elmondtam neki mindent, ő pedig nem ellenkezett velem, még akkor sem, amikor magam után ráncigáltam egészen az emeletre. Most pedig érezhető kettőnk között a szikra és csak reménykedni tudok benne, hogy nem beképzelem az egészet, mert akkor szépen beégek majd. Végül úgy döntöttem, hogyha le akart volna, akkor már rég leállított volna, azért is nyomtam ajkaimat az övének és léptem én elsőnek. 

Szinte azonnal átvette az irányítást és megmozdította ajkait, de ezt egy kicsit sem bántam, mert hiába voltam ma bátrabb a kelleténél, azért mégiscsak azt szerettem volna, hogy ő vezessen. Innentől kezdve olyan volt az egész, mintha megállt volna az idő és lassított felvételben történtek volna a dolgok. Jungkook elmélyítette a csókunkat, így egyből megcsapott a csoki likőr jellegzetes íze, amit nagy valószínűséggel a gyökér osztálytársaim erőltettek rá. Mellkasomra csúsztatta mindkét tenyerét és egy aprót lökött rajtam, jelezve, hogy hátráljak, én pedig gondolkozás nélkül tettem, amit kért. Miközben az ágy felé tolattam, elkezdte kigombolni az ingemet, így mikor az ágyhoz értünk, felső testem már fedetlen volt. Eleresztett egy elégedett mosolyt és feltűnően elidőzött a mellkasomon, mielőtt még ő is az ágyra mászott volna.

– Nem gondoltam volna, hogy van egy tetkód – simított végig a bordáimnál lévő "Nevermind" feliraton, mire testemet átjárta a libabőr, ugyanis ezt a lehető legóvatosabban tette.

Nem tudtam neki mit válaszolni, mert egyrészt csak ekkor kezdett tudatosulni bennem, hogy mi éppen mire is készülünk, másrészt meg esélyem sem volt rá, mert szinte azonnal ismét megtalálta ajkaimat és megcsókolt. Nem bírtam tovább visszafogni a nyögéseimet, amiket nyilván szándékosan akart kihozni belőlem. Ezért is simított végig többször is csiga lassúsággal a mellkasomon, majd miután elhajolt tőlem gyengéden meg is csípte a bal mellbimbómat. Lekapta magáról a pólóját, én pedig kishíján meghaltam, ugyanis nem voltam felkészülve arra, hogy végre élőben is lássam Jungkook izmos felső testét – amit amúgy minden kémia órán magam elé képzelek... Nyeltem egy hatalmasat és beharaptam alsó ajkamat, miközben most én simítottam végig az ő kockáin, ahogy azt az előbb ő is tette velem. Egyszerűen nem jutottam szavakhoz, teljesen elkábultam és egyre nehezebben sikerült levegőhöz jussak, pedig konkrétan még semmi sem történt.

Amikor Jungkook ajkai a nyakamhoz értek, olyan volt, mintha áramütés ért volna. Először csak apró puszikat adott fehér bőrömre, viszont utána már fogait is használatba vette és bátran karcolta meg az eddig érintetlen területet. Biztos vagyok benne, hogy nyoma marad a kis akciójának, főleg annak, amikor fogai közé vette a bőrömet és megszívta azt. Oké, ha tudom, hogy már ettől teljesen kileszek, akkor nem egy buliban támadok rá. Viszont amikor Jungkook elhajolt tőlem és egy pillanatra összekapcsolódott a tekintete az enyémmel, láttam rajta, hogy már koránt sem arról a Jeon Jungkookról beszélünk, aki hétköznaponként kémia órákat tart nekem és az osztályomnak. Látszott rajta, hogy mennyire kíván engem, ez pedig még jobban dél irányába vezette a véremet, bár már akkor gondban voltam, amikor fölém tornyosult az ágyon és szenvedélyesen megcsókolt.

– Ugye nem gondoltad meg magad? – villantotta ki fogait, mire hevesen megráztam a fejemet és nyeltem egy hatalmasat, mert időközben a farmerom gombjához nyúlt. – Rendben van, Jimin – nyalt végig alsó ajkán, az én számat pedig elhagyta egy hangosabb nyögés, mert eközben szándékosan rám markolt, igaz még csak ruhákon keresztül.

A magasba nyomtam a csípőmet, ő pedig már le is vette rólam a farmert és a padlóra hajította. Szinte már kapkodtam a levegőt, hiszen egyre kevesebb ruha volt rajtunk, ami azt jelentette, hogy hamarosan elérünk a várva várt részhez. Hát, még mindig kissé hihetetlen, hogy éppen a kémia tanárommal tervezek lefeküdni az egyik osztálytársam házában, ki tudja kinek a szobájában és ágyában.

– Az szép... – hümmögött Jungkook, amikor az alsómat is levette rólam, így már teljesen kiszolgáltatva feküdtem előtte meztelenül.

Szerintem ekkora már teljesen kijózanodtam, ezért is kezdtem el kicsit feszengni, mert ő csak ült és engem tanulmányozott, én meg nem tudtam mit kezdeni magammal. Amikor ezt észrevette, ismét megcsókolt és közölte velem, hogyha mégsem akarom, akkor nyugodtan szóljak. Persze nekem eszem ágában sem volt leállítani, ezért ismét csak megráztam a fejemet. Belemarkoltam az alattunk lévő lepedőbe, amikor megéreztem Jungkook kezét a farkamnál. Elhajolt tőlem, így ismét sóhajtozni kezdtem és éreztem, hogyha így folytatja, akkor nagyon hamar el fogok élvezni. Gyorsított a tempón, én pedig már csillagokat láttam, a feszültség pedig egyre csak nőtt a lábaim között. Jungkook vállába görcsösen kapaszkodva léptem át a gyönyör kapuját. Amikor azt mondta Taehyung, hogy ez lett az idei évem legjobb napja, nem hittem neki, de már most kijelenthetem, hogy igaza volt. Nem hogy csak az idei év, hanem úgy egész életem legszebb napja van ma, az is  biztos.

– Készen állsz a folytatásra? – szólalt meg Jungkook pár perc múlva, amikor már úgy ahogy sikerült magamhoz térjek.

– Nem vagyok benne száz százalékban biztos – eresztettem el egy fáradt mosolyt, viszont ekkor éreztem, hogy az ágy besüpped két oldalamon.

Felnyitottam a szemeimet és Jungkookkal találtam szemben magam, aki fejem két oldalán támasztotta magát a könyökével. Kisimította szemeimbe lógó, izzadt tincseimet és nyomott egy hosszú puszit a számra. A szívem hevesen kezdett dobogni és gyomrom azonnal görcsbe rándult a gyengéd mozdulata miatt. Még a számat is eltátottam, ugyanis arra számítottam, hogy csak dugunk egyet és utána úgy teszünk, mintha soha nem történt volna közöttünk semmi, de ez a mozzanata valahogy nem erről árulkodott.

– Áll a cerkám! Az úgy oké, hogy te ki lettél elégítve, de én még nem. – mondta, olyan természetességgel, mintha nem éppen a diákja lennék.

Nem válaszoltam semmit, csak elnevettem magam, mert viccesnek, ugyanakkor édesnek is találtam őszinteségét. Megragadtam a tarkójánál és odahúztam magamhoz, hogy megcsókolhassam. Nyelve azonnal a számban kötött ki és olyan szintű összhangban volt az enyémmel, mintha nem alig egy órája csókolóztunk volna először. Melegítőnadrágjának fűzőjéhez csúsztattam az egyik kezemet és nagynehezen kioldottam a masnit. Jungkook természetesen nem hagyta sokáig, hogy én ügyködjek, már is felpattant rólam, hogy megfossza magát a zavaró ruhadaraboktól. Nyeltem egy rohadt nagyot, amikor elém tárult meztelenül és nagyon vissza kellett fogjam magam ahhoz, hogy ne nyögjek egy hatalmasat. Látszott rajta, hogy élvezte, amiért ilyen csodálattal nézek rá, de nem tehetek róla, nem gondoltam volna, hogy ilyen baromi jó teste van.

Beharaptam alsó ajkamat, amikor feljebb tolta mindkét lábamat, így könnyebben hozzám férhetett ott alul is. Szemeim hatalmasra tágultak, amikor mutató ujját a számhoz emelte és először le sem esett, hogy mit akar. Csak akkor világosodtam meg, amikor konkrétan belenyomta az ujját a számba.

– Hm, ez az – motyogta, amikor megszívtam az ujját. – Mást is ugyanígy szívnál, igaz? – jegyezte meg, én pedig nem válaszoltam semmit, hanem helyette gyengéden megharaptam az ujját. – Na!

– Csak csináld már, mielőtt... – förmedtem rá, de arra már nem volt időm, hogy befejezzem a mondandómat, ugyanis belém nyomta a mutató ujját.

Felnyögtem és behunytam a szemeimet. Szerintem azt hitte, hogy fáj és kellemetlen, ezért várt egy kicsit. Viszont hamar tudatosult benne, hogy nagy valószínűséggel nem ez az első alkalmam, amikor fiúval vagyok és én vagyok a passzív fél. Az előző erotikus mozdulatot megismételtem a középső ujjával is, utána viszont már nem volt más hátra, mint kis Jungkook.

– Soha életemben nem gondoltam volna, hogy valaha le fogok feküdni bármelyik diákommal is – jelentette ki kémia tanárom, miközben elhelyezkedett lábaim között.

– Én vagyok az első? – kérdeztem, mire bólintott egyet.

– És az utolsó is.

– Hm, pedig azt hittem, hogy sikerül elindítanom egy lavinát és az összes tanítványodon végig fogsz menni – biggyesztettem le az ajkaimat.

– Hát, a tanítványaim közül egyedül te vagy az esetem, szóval nem hinném – nevette el magát.

– Ez megtisztelő, tanár úr – haraptam be az alsó ajkamat.

Jungkook ezt a pillanatot választotta ki arra, hogy végre megmozdítsa a csípőjét. Egyszerre nyögtünk fel és kellett pár másodperc mindkettőnknek, hogy felfogjuk mi is történik pontosan. Ezután viszont nem húzta sokáig az időt, szinte azonnal újra megmozdult, de most már sokkal bátrabb volt, mint először. Hátrahajtottam a fejemet és behunytam a szemeimet, miközben igyekeztem nem teljesen szétcsúszni, bár ez a jelenlegi helyzetben mondhatni lehetetlen volt. Jungkook nyögései vegyültek az enyéimmel és ellepték az egész szobát.

Több sráccal is lefeküdtem már, de egyiknél sem éreztem még ilyet. Ez valahogyan teljesen más volt, egyszerűen lehetetlen lenne szavakkal leírni. Összekulcsoltam a lábaimat a derekánál és görcsösen kapaszkodtam a hátába, amíg Jungkook a fejét beletemette a nyakhajlatomba. Elképzelhető, hogy nem csak az én nyakamon lesznek nyomai a ma este történteknek, hanem az ő hátán is.

– Azt a kurva, Jimin – nyögte rekedtes hangon, én pedig csak nyöszörgéssel tudtam válaszolni neki, mert annyira eluralkodott a gyönyör. – Mindjárt... – sóhajtott fel, de nem bírta folytatni a mondatot, mert izmai megfeszültek, szemei fennakadtak és átadta magát a gyönyörnek.

Hát, szerintem nem kell részletezzem, hogy utána azonnal én is elélveztem – ma már másodjára –, mert a látvány egyszerűen leírhatatlan volt. Soha nem gondoltam volna, hogy Jungkook ennyire jól néz ki szex közben. Mármint alapból kurva helyes, de így teljesen más. Izzadt tincsei a homlokára tapadtak, nyakánál az erek kilátszottak és izmait is teljesen befeszítette. Egyszerűen gyönyörű volt, de tényleg.

– Ez megérdemel egy kémia ötöst? – kérdeztem tőle két lihegés között, amikor már kihúzódott belőlem és letörölte a spermám maradványait a testemről.

– Szerintem akár kettőt is – válaszolta, mire kivillantottam a fogaimat. – Rég keféltem már ilyen jót, Park Jimin!

– Szintúgy, Jeon Jungkook – pillantottam rá és nem lepődtem meg, amikor hatalmas vigyorával találtam szembe magam.

– Ugye ez titok marad? – kérdezte tőlem, mire bólintottam egyet. – Szeretem a munka helyem és nem akarom elveszíteni.

– Nem fogom senkinek mondani, nyugi – sóhajtottam fel. – Én sem szeretnék még érettségi előtt repülni a suliból.

– Akkor ezt megbeszéltük – ült fel, majd kiropogtatta nyakát és felkelt, hogy felöltözhessen.

– Ugye nem ez volt az utolsó alkalom, hogy... hogy lefeküdtünk? – kérdeztem, viszont csak akkor tudatosult bennem, hogy milyen szarul is hangzik, amikor már kimondtam.

– Hát, egyedül lakom és néha jól jönne egy stresszlevezetés a suli után – pillantott rám, mire elmosolyodtam és én is felültem, hogy összeszedjem magam.

– Főleg, amikor utolsó órám kémia, nem? – rángattam magamra a farmeromat.

– Akkor főleg – bólintott helyeslően. – Látod, nem véletlen, hogy te vagy a kedvenc tanítványom!

– Nekem is te vagy a kedvenc tanárom, ha már itt tartunk – gomboltam be gyorsan az ingem gombjait is.

– Mertél volna mást mondani – lépett oda hozzám, majd fenekemre csúsztatta mindkét kezét. – Nem is tudtam, hogy ekkora szád van, Park Jimin.

– Nincs is... – kezdtem volna el mentegetőzni, de ő belém fojtotta a szót azzal, hogy ajkait az enyéimre nyomta ma már sokadjára.

Hát, ha valaki azt mondja nekem a buli előtt, hogy le fogok feküdni a kémia tanárommal, akkor jól pofán röhögtem volna. Mindenesetre remélem, hogy betartja az ígéretét és tényleg lehetek még a stresszlevezetője, ahogy ő mondta. Szívesen válálnam a szerepet, de komolyan!