2020.05.11.

Az éjjel nem sokat pihentem, ugyanis Kook régi szobája nagyon sok régi emléket elevenített fel, amik nem hagytak teljesen kipihenni magam. Javarészt csak forgolódtam és bámultam ki a fejemből, miközben rengeteg emlék lepergett a fejemben és lelki szemeim előtt.

-Jó reggelt!-Hallottam meg Jungkook rekedtes hangját, majd erős karjait éreztem magam körül. Egy halvány mosoly kíséretben simítottam testrészére, közben lehunytam szemeim.

-Neked is! Felkeltettelek?-Kérdeztem halkan, bár magam sem tudom miért suttogtam. A szülők szobája kettővel arrébb van, de azt hiszem ez régről maradt meg.

-Nem. Mióta vagy fent? Fáradtnak tűnsz.-Ásított egyet. Elhúztam a számat, majd felé fordítottam a fejem, hogy őt tudjam nézni miközben beszélek vele.

-Nem sokat aludtam az éjjel, kissé fáradt vagyok, igen.-Vallottam be neki. Fentebb tornázta magát az ágyon, majd egy puszit nyomott fejem tetejére.

-Maradjunk itt, vagy szeretnél menni wellnessezni? Tudod, nekem mindegy.-Simogatta vállam. Belebújtam "ölelésébe", majd megráztam a fejem.

-Rajtam ne múljon, megyünk. Amúgy is kellene egy kis ilyenfajta pihenés, majd este alszom.-Válaszoltam.

-Rendben. Akkor gyere, kezdjünk neki a reggelinek és menjünk! Rendben?

-Oké!-Bólintottam, majd végül kimásztam az ágyból, és magamra aggattam egy rövid nadrágot és egy pólót, ami valószínűleg Jungkook-é, hiszen nekem ilyen pólóm nincsen.

Kook is felvett egy pólót, majd kézen fogva leindult a földszintre, hogy aztán a konyhába mehessünk. Meglepett, de Kook szülei már a konyhában reggeliztek, pedig viszonylag korán volt.  De hát végülis hétköznap van, valószínűleg mennek dolgozni.

-Jó reggelt!-Köszöntünk Jungkook-al egyszerre, majd leültünk az asztalhoz.

-Jó reggelt fiatalok! Készen van a reggeli, lehet is enni!-Tett le Irene két tányért elénk és jó étvágyat kívánt.

-Köszöjük!-Mosolyogtam rá kedvesen, mire viszonozta a gesztust.

-Mondjátok fiúk, mikor indultok a Wellnessbe?-Kérdezte Minhyuk.

-Amint megreggeliztünk már indulunk is.

-Mikor láthatunk titeket legközelebb?-Mosolygott Irene lágyan.

-Nem tudom anya..Nemsokára. Majd gyakrabban jövünk, rendben?-Puszilt homlokára Jungkook.

-Jól van. De most menjetek, készüljetek el!-Hesegetett Irene, mi pedig fölfelé vettük az irányt.

-Irene olyan mint fiatal korunkban.-Adtam hangot gondolataimnak pakolás közben.

-Mármint?-Nézett rám egy pillanatra.

-Nem tudom olyan..Gyerekként kezel minket.-Mosolyogtam rá. Kook is így tett, majd állam alá nyúlva egy finom csókot lopott tőlem.

●●●●

A Wellness elé érve izgatottan pattantam ki az autóból, és mentem a csomagtartóhoz, hogy kivegyem a két kicsi bőröndöt. Kook csak mosolyogva zárta le a járművet, majd húzott maga után kézen fogva. A hallban páran megbámultak kezeink miatt, de szerencsére a régi kapcsolatunknak köszönhetően ez már nem érdekel. Igyekeztem azokra koncentrálni akik mosolygva vagy aranyos pillanatásokkal néztek minket. Kook elkérte a kulcsokat, aláírt pár papírt, majd már mentünk is a szobánk felé.

-Hogy érzed magad?-Kérdezte Kook a liftben felém fordulva, mire csak bólintottam egyet.

-Jól. Már nem vagyok olyan álmos mint eddig.-Mosolyodtam el. A lift megállt, mi pedig ki is szálltunk és már mentünk is a szobánk felé. Nem volt nagy, egy francia ágy helyezkedett el pont középen, mellette két éjjeliszekrény és egy sor nagyobb szekrény. Meg persze egy fürdőszoba is található volt, amit a halvány barna színek uraltak.

-Ha gondolod pihenhetsz egy kicsit, és mehetünk később is kikapcsolódni. Az egy óra hosszás masszázs egésznap érvényes, úgyhogy nem kell sietni. Bőven ráérünk.-Mosolygott Jungkook derekamat simítva, én pedig ölelésébe bújtam.

-Talán egy kis pihenés tényleg jól jönne.-Dünnyögtem mellkasába, mire csak bólintott egyet és az ágyhoz terelt. Kényelmesen elhelyezkedett, aztán megvárta, hogy én is rátelepedjek. Mellkasán pihentettem a fejem, ujjaink pedig összekulcsoltuk és Kook hasán pihentettük.

-Mit szeretnél ma csinálni? A masszázson kívül?-Kérdezte halkan Kook, hogy azért a kellemes csend kissé megmaradjon.

-Nem is tudom..-Sóhajtottam egyet.-Talán jól esne majd egy jakuzzi és ha jól láttam nem messze van egy nagy park is. Kimentünk sétálni, ha van kedved hozzá.

-Persze, hogy van.-Puszilta meg fejem búbját, majd övét az enyémre hajtotta és így szuszogtunk tovább.

●●●●

-

Basszus, nagyon fáj a hátam.-Nyafogott Kook, majd kissé fordult párat, hogy jobb legyen.-Nem tudtam, hogy így meg nyomorgatnak..

-Pedig de. Azt hittem már volt ilyen masszázsban részed. Mármint ilyen "hú de nagyon keményben".-Néztem rá. Tény és való nagyon erős kezűek voltak a lányok, de végülis ettől lesz majd később jobb.

-Hát nem..Úgyhogy én már alig várom, hogy végre a jakuzziban legyek.-Csapta vállára a törülközőt Kook, majd már indult is a megfelelő helyre. Sietve mentem utána, hiszen nem akartam lemaradni, bár igazából mindegy volt, hisz' így is úgy is oda értem volna.

Megérkezvén észre vettük, hogy egy idős pár ül a jakuzziban, mire én meghajoltam előttük, majd helyet foglaltam a másik oldalon. Kook szemmel láthatóan nem örült annak, hogy mások is vannak itt, ez látszott az arcán, viszont azért Ő is tisztelettudóan meghajolt előttük. Egy darabig el is voltunk így négyen, halkan beszélgettünk néha, viszont Kook már szemmel láthatóan ölni tudta volna az idős párt.

Csukott szemmel élveztem a meleg vizet és a buborékokat, ám hirtelen megéreztem Jungkook ajkait nyakamon. Értetlenül pillantottam rá, kissé ijedten, majd megpróbáltam eltolni a mellkasánál fogva.

-Jungkook hallod, mások is vannak itt!-Suttogtam, bár így is kissé erélyes volt a hangom. Kook az Istenért sem hagyta volna abba nyakam kényeztetését, minek következtében egy sóhaj szakadt fel torkomból. Vörös fejjel takartam el arcom, hogy az idős pár ne lásson, de szerencsére már készültek is menni, ugyanis nem akarták végig nézni ahogyan Jungkook éppen magává tesz. Hirtelen abba hagyta nyakam kényeztetését, és egy elégedett mosoly kíséretében dőlt hátra.-Bazdmeg Jungkook, mi volt ez?-Förmedtem kissé rá, bár szemmel láthatóan nem hatotta meg.

-Elzavartam őket.-Rántotta meg vállát, közben pedig már régen hátra volt dőlve.

-Ez nem volt szép. Ezzel engem is felizgattál, ráadásul ugyan annyi joguk van itt lenni mint nekünk.-Tettem karba kezeim, de Ő csak egy csábos mosoly kíséretében az ölébe húzott és egy csókot kezdeményezett. Akármennyire is haragudtam a nyuszi pofijára, nem tudtam neki ellen állni, így hát nyaka köré kulcsoltam karjaim és viszonoztam édes csókját, amit hamar el is mélyített és francia csókot csinált. Mosolyogva váltam el tőle, majd nyakába temettem fejem és így pihentem tovább a jakuzziban.

●●●●

-Indulhatunk?-Nézett rám Jungkook. Bólintottam egyet, majd felvettem a kulcsot és kisétáltam a szobából, amit be is zártam. A kulcsot leadtuk a recepción, majd megindultunk a megbeszélt sétánkra.

Kézen fogva haladtunk az utcákon akárcsak egy pár, és csendben nézelődtünk. Csend honolt köztünk, de nem az a kínos fajta, hanem a kellemes. Mindketten saját gondolatainkba mélyedtünk, de persze azért néha egymáshoz is hozzá szóltunk.

-Nézd Gguk, ott van egy üres pad.-Mutattam az említett tárgyra, majd meg is indultunk arra és leültünk rá. Csendben figyelgettük a tóban úszkáló kacsákat és az őket etető gyerekeket, közben a szél halk susogását hallgattuk.-Mi lett velünk, Gguk?-Kérdeztem halkan, de Jungkook így is meghallotta a kérdésem, és értetlenül nézett rám.

-Hogy érted ezt?

-Régen..Annyira szabadok voltunk együtt és boldogak, most pedig minden egyes percben hiányzol.-Néztem fel rá.

-Miről beszélsz? Hiszen itt vagyok melletted.-Simított arcomra.

-Hiányzik a csókod, az érintésed, az illatod, a mosolyod, a hangod, az ölelésed, az hogy lássalak, az hogy velem legyél. Hiányzol Jungkook.-Könnyeztem be.

-Chim é..-

-Úgy mint régen.-Hunytam le szemeim, mire Jungkool keze meg állt a simogatásban. Hosszú percekig csak csendben ültünk egymás előtt, míg Kook elhúzta a kezét arcomról, én pedig lassan kinyitottam könnyes szemeim.

-Te is nekem.-Suttogta halkan. Elmosolyodtam, majd apró kezem övébe csúsztattam. Összekulcsolta ujjaink, majd rám emelte mogyoró barna szemeit.-Szeretlek!-Mondta halkan, mire egy halvány mosoly kúszott ajkaimra és egy kis pír is. Zavaromban lehajtottam a fejem, de természetesen azonnal vissza is néztem rá.

-Én is téged!

Ha tetszett a rész nyomd meg a csillagot, vagy kommentelj, hiszen innen tudom, hogy érdemes-e tovább írnom. Köszönöm, hogy elolvastad!❤