Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2.fejezet

Hazafelé sétáltak. Lágy szellő simogatta a bőrüket ami csak fokozta az így is egekbe szökő vágyukat.

-Hozzád vagy hozzám? - kerdezte mosolyogva a férfi. A lány felkuncogott.

- Még szerencse hogy az utolsó pillanatban is meggondolhatom magam. -Látva a férfi fancsali képét felnevetett- Na nem úgy, csak hogy melyiket válasszam. Menjünk hozzám, az van közelebb. - Pár percig némán sétáltak. James elkapta a lány ujjait, összekulcsolta a kezüket.

-Amióta előszőr találkoztunk, nem tudlak kiverni a fejemből.

- Léphettél volna hamarabb is, mert én is ugyanígy voltam vele- húzta el a száját a lány.

- Csak sosem tudtam hogy pont van-e pasid vagy nincs. Hiszen amikor először találkoztunk, akkor pont volt.

- Hát azt nem nevezném pasimnak, csak egy randi volt és elég gáz lett a vége. Igaz hazakísért, de mindketten tudtuk, nem lesz folytatása. Utána meg nem volt senki.

- Hát ha tudtam volna!- sóhajtott fel a másik.

-De te is vittél haza lányokat- hányta a szemére Alexa.

- De kb ugyanúgy jártam velük mint te. Egyik sem ütötte meg a szintedet. - Egy csókot nyomott a lány kezére, aki meghatódottan nézett rá. Még sosem csókolták így meg a kezét. A gondolatai elkalandoztak. Remélte, hogy majd az ágyban is ilyen tökéletes lesz. Félt hogy felébred ebből a tündérmeséből. Hirtelen csippant a telefonja.

Jane írt: "Szívesen hogy meghívtam!  Nélkülem még vagy 5 évig kerülgettétek volna egymást! " A lány felnevetett. Megállt és megmutatta az üzenetet Jamesnek, aki elnevette magát, megölelte Alexandrát és hosszan megcsókolta.

Alexandra egy szívecskét küldött válaszul. Annyira remegett a keze, többre nem tellt tőle. Már kicsit fázott az élményektől és a szellőtől. Rögtön kapott egy kardigánt a hátára. Orrát belengte a férfi parfüjének az illata.

- Hmmmm nagyon finom a parfümöd. Ha most nem lettem volna elcsábítva, akkor ettől biztosan.

- A tiéd sem rossz, olyan amitől az ember a gyönyörök kertjében érezné magát. - A lány elpirult.

- Már nincs messze- rebegte kétértelműen. Már tényleg csak egy pár háznyira voltak.  Szótlanul kicsit sietve tették meg az utolsó métereket. A lány remegő kézzel alig bírta kinyitni az ajtót. Bent kicsit tétovazott.

-Kérsz valamit inni vagy enni? - kérdezte.

-Igen, téged! -vigyorgott James.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro