Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

December 10.

Másnapra teljesen behavazott. Képletesen és szó szerint is, mivel beázott a tető. Jin arra kelt hajnali fél ötkor, hogy valami csöpög rá a plafonról.

-Mi a...? - hunyorgott álmosan, letörölve a homlokáról az akkor még ismeretlen eredetű folyadékot. - Yoongi, te nyáladzol? - kérdezte még mindig félálomban, de Yoongi persze nem válaszolt, ő még javában az igazak álmát aludta. Ekkor már Jin kénytelen volt felülni, mert újra rácsöpögött valami. Összevissza fötörve sikerült csak felkapcsolnia a kislámpát, és mikor sikerült neki, akkor meg megvakult a fényétől. Megdörzsölte a szemeit, és a fejét rázva kelt ki az ágyból, ami miatt a fején lévő hálósapka bojtja ide-oda lengedezett. A többiek biztos kinevették volna érte, ha látják.

Csípőre tett kézzel állt a szoba közepén, és hunyorogva bámulta a plafont, mire a szemébe csöpögött a víz.

-Szuper - jegyezte meg ironikusan, miután egy elegáns mozdulattal kisöpörte a szeméből a vizet. Majd elindult a fürdőbe, hogy egy vödröt hozzon, azonban a folyosóra lépve megbotlott valamiben. - Mi az isten? - kiáltott fel rémülten, és olyan gyorsan kattintotta fel a folyosói lámpát, mintha villám csapott volna belé.

A folyosó közepén Kook ücsörgött törökülésben, látszólag meditált (megint), ám miután Jin mondhatni belerúgott a veséjébe, kevésbé sikerült ráhangolódnia a csíre, és a belső zenjét is csak nagyítóval találta meg ezek után.

-Aú! - jegyezte meg Kook túlzóan artikulálva, igyekezve belesűríteni minden fájdalmát ebbe a két szótagba.

-Válaszolj egyetlen kérdésemre - fújta ki magát Jin, ámbár még mindig a szívére szorított kézzel állt ott, mert éppen majdnem meghalt ijedtében. - Te normális vagy?!

-Mind a ketten tudjuk a választ - zengte Jungkook, aki még mindig benne volt az "önkívületi állapotában". Mondjuk ő meditálás nélkül is abban van, de mindegy.

-Ha még egyszer a frászt hozod rám, megverlek - fenyegette Jin, de Jungkook hangyafingnyit sem törődött vele. - Különben is...minek éjjel csinálod ezt?

-Volt egy álmOMMMMMMM - zúgta Kook teljesen beleélve magát a helyzetébe.

-Mégis miféle álmod? - ráncolta a homlokát Jin és hirtelen igencsak kíváncsi lett.

-Mindannyian hercegnők voltunk - búgta Kook átszellemülve.

-Ne folytasd! - borzadt el Jin.

-Amúgy hová mész? - nyitotta ki egy percre a szemeit Kook, kérdőn sandítva Jinre.

-A fürdőbe vödörért. Beáztunk - magyarázta Jin.

-Menj hát utadra - mutatta neki az utat Jungkook. - Csak ne ijedj meg.

-Mitől? - fintorgott Jin.

-Jimin hyung a mosdókagyló alatt fekszik - jelentette ki Jungkook, mintha mi sem lenne természetesebb, Jin meg inkább úgy döntött, hogy most ideje otthagyni.

A fürdőbe eleve óvatosan, körültekintve lépett be, és mikor felkapcsolta a villanyt, Jimin valóban ott találta. Összegömbölyödve, egészen kicsire összehúzva magát feküdt a mosdó alatt.

-Itt mindenki hülye - csóválta Seokjin a fejét, majd felkapva a vödröt kilépett a fürdőből.

A folyosón kikerülte Jungkookot, majd becsapta maga mögött a szobaajtót. Na, erre már Yoongi is mocorogni kezdett az ágyában.

-Hány óra van? - kérdezte az arcát a párnájába fúrva.

-Öt - közölte Jin, miközben a nyelvét kidugva koncentrált, hogy a megfelelő szögbe állítsa a vödröt.

-Átaludtam az egész napot?! - pattantak ki Yoongi szemei és olyan hirtelen ült fel, hogy abba beleroppant a gerince. Még Jiné is.

-Hajnali öt - javította ki magát Jin.

-Akkor meg mi a jó istennek vagyok én ébren? - akadt ki Yoongi és vissza is feküdt volna, mikor észrevette, hogy mit is ügyködik Jin a szoba közepén. - Mi a francot csinálsz?

-Beáztunk.

-Ki az a Bea? - értetlenkedett Yoongi.

-Anyád - vetette oda Jin félvállról.

-Anyám a Bea? - lepődött meg Yoongi. - Hű, azannya. Sosem említette - fogta a fejét kétségbeesetten.

-Na, így jó lesz! - csapta össze a tenyereit Jin, mikor elhelyezte a vödröt. Az ágya kellős közepén. - És most hol alszom? - tette fel magának a kérdést, ami eddig meg sem fordult a fejében.

Taehyungnak még eszében sem volt felkelni, de sajnos ő sem alhatott nyugodtan, mert hajnali ötkor Jin lépett be a szobája ajtaján és kapcsolta fel a villanyt, mit sem törődve Taehyunggal. Teljes nyugalomban fogta magát és elkezdett megágyazni magának Jungkook ágyában.

-Mi történik? - ült fel az ágyában. - Jungkook? - fordult oldalra, majd meglátta Jint és mivel váratlanul érte, ijedten felsikoltott. - Jézusom!

-Megtisztelő, de szólíts csak Jinnek - motyogta Jin, miközben betakarózott és elrendezte a sapkája bojtját a párnán, hogy az megfelelő szöget zárjon be az ablakon bevilágító Holddal és Jin majd vérfarkassá változhasson, hogy aztán....Elkanyarodtam, khm, elnézést.

-Mit keresel itt?

-A belső békém - jegyezte meg szarkasztikusan.

-Hol van Jungkook?

-Önmagán kívül.

-Ezt most értenem kéne?

-Taehyung, nem lehetne, hogy csak alszunk? - kérdezte Jin, aki már igencsak nehezményezte, hogy nem tud nyugovóra térni.

-Te keltettél fel, de mindegy - motyogta, majd a fejére húzva a takarót megpróbált visszarepülni az álmok végtelen mezejére.

Reggel Hoseok és Namjoon vidáman csevegve üldögéltek a nappaliban, és nem értették, hogy a többiek miért néznek úgy ki, mint a mosott...végbéltermék.

-Mi az, nem aludtatok jól? - érdeklődött Hoseok felvont szemöldökkel.

-Kérlek ne most, Piroska - hallgattatta el Jungkook a keze felemelésével.

-Ki az a Piroska? - akadt meg Hobi.

-Nem anyám - rázta a fejét Yoongi. - Ő Bea.

-Annyira fáj a derekaaaam - nyüszögött Jimin.

-Így jár, aki a földön alszik - szidta le Seokjin.

-Miért aludtál a földön? - kérdezte Namjoon Jiminhez fordulva.

-Miért ne? - vont vállat Jimin, de még ebbe is belefájdult a dereka.

-Taehyung te hogy aludtál? - kérdezte tőle Hobi.

-Egész jól míg Jin fel nem keltett - mondta szemrehányóan.

-Éppen krízishelyzet volt!

-Szerintem nem volt. Belőlem csak úgy áradt a csí - tárta szét a karjait Jungkook.

-Akkor nem lennél ilyen boldog, ha éjjel a tegnap esti vaCSÍ áradt volna belőled - közölte vele Yoongi, mire Jungkook lelkesedése azonnal alábbhagyott.

-Maradjunk annyiban, hogy itt éjjel semmi sem áradt, csak a víz a plafonból - zárta le a vitát Jin. Majd elkerekedett szemekkel bámult maga elé és a homlokára csapott. - Basszus a plafon!

És azzal elszaladt.

-Mit fog ott találni? - kérdezte Jimin Yoongitól.

-Remélhetőleg a belső békáját - vont vállat.

-Az nem béke? - töprengett Hoseok.

-Kinek mi, Hoseok, kinek mi.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro