Tizenötödik fejezet (Fin)
Viktor és Yurio között ül, együtt üvölti Yuri nevét az ezüst hajúval, ő pedig büszkén feszít a dobogó legfelső fokán, nyakában a Grand Prix arany érmével. Yurio csak elégedetten bólint egyet.
Katsuki Yuri rajongótábora felől elsöprő erejű hangorkán söpör végig a verseny döntőjének helyszínén. A fényképezők kattognak, a nézők - csak úgy, mint egy-egy szám végénél - virágokat dobnak a versenyzőknek, és a nevüket kántálják.
A japán férfi örömmámorban úszva, kissé elpirulva, dadogva válaszol a tévések által feltett kérdésekre, amikor azok fél órával később meginterjúvolják őt. Élénken kérdezgetik, hogy hogyan érzi magát, fáradt-e, hogyan edzett, jó-e Viktorral dolgozni, stb...
Amikor aztán a kérdések áradatával végeznek, rögtön Elinorhoz és Yuriohoz nyargalnak, a lány tőle megszokott kedvességgel fogadja őket. Rögtön megöleli a fiút, és könnyezve gratulál neki, sőt még két puszival is megajándékozza. Yurio mindenkit meglepve a kezét nyújtja a japánnak, amikor pedig az elfogadja, egy amolyan "fiús ölelésre" húzza magához. Yuri igyekszik palástolni a döbbenetét, de azért viszonozza a gesztust.
- Ha nem te nyerted volna, letéptem volna a fejedet. - Közli aztán egyenesen bunkó stílusban, a másik három pedig csak kuncog egyet.
- Mikor kezdődik az "After party"? - Kérdezi Viktor kisfiús mosolyt villantva. - Tuti, lesz pezsgő, igaz, Yuri? - Néz a fekete hajúra szemöldök húzogatva, mire a kérdezett elvörösödve hebeg valami "Igen, persze" félét.
- Azt hiszem, már meg is indulhatunk. - Jegyzi meg Yurio sötéten, miközben a többi versenyzőt figyeli, ahogyan azok elindulnak a szállodájukba.
- Akkor egy óra múlva a helyszínen? - Mindenki bólint, és elindulnak, hogy rendbe szedjék magukat.
§§§
- Egész jól festesz. - Dicséri a szőkét Elinor, és végig méri a másik kettőt is, majd nekik is mond néhány jó szót. A fiúk szmokingot viselnek, ő egyedüli lányként pedig egy kisestélyit.
Az este eleje viszonylag "hivatalosan és illedelmesen" teli, de a kezdet után két órával az események elkezdenek durvulni.
Pichit például annyira berúg, hogy szerelmet vall egy nyakkendőnek majd megkéri, hogy vegye el feleségül.
Otabek kisajátítja a színpadot, és áriázik, amire Chris érthetetlen módon break-kelni kezd.
Hajnali kettő felé már mindenki alaposan el van ázva, egyedül Yurio-ban és Elinor ban nincs egy kis alkohol sem, barátaik engedélyeztek maguknak egy-egy pohár pezsgőt, mondván, hogy miután elbúcsúztak a lánytól, majd "bekeményítenek".
Így történt az, hogy fél háromkor ott állnak együtt, négyen, a kis csapat, hogy elköszönjenek ideiglenes női tagjuktól. Yuri szipogva, könnyezve ölelgeti meg a lányt, és megkéri, hogy írjon néha, amit Elinor készséggel meg is ígér, és küld egy kedves mosolyt japán barátja felé.
Viktor is szorosan megöleli, jó utat kíván neki.
- Csak ügyesen, kölyök! - Kéri, és próbálja elrejteni a könnyeit.
- Sehogy máshogy. - Mosolyodik el Elinor, és félve fordul a csapatuk utolsó tagja felé. Yurio nem mond semmit, csak magához szorítja a lányt, erősen, mintha ezen múlna az élete.
- Nem hazudok magamnak. Ebben nem. - Suttogja a lány fülébe halkan. - Kicsi az esély, hogy vissza jössz. És még annál is kisebb, hogy újra találkozunk. Szeretlek. - Teszi még hozzá, majd gyorsan megcsókolja a lányt, és hátat fordít, neki. - Remélem, nem bántad meg.
Nem, nem bánta meg. Így döntött, a lehető legjobban. Már amikor kijelentette, hogy meg akarja tenni a döntődig, akkor is egészen biztos volt benne, amikor pedig túl volt rajta, nagyon is elégedett volt.
- Én is. És ha valamit, ezt nem bántam meg. Semmit sem tennék máshogy. - Megfogja a bőröndjét, amit már előre össze készített, és az ajtó felé indul. - Yuri Plistesky, bár azt mondtad, kicsi az esélye, hogy még találkozunk. - A hangja egyszeribe megkeményedik, mégis barátságosabb, mint valaha, és egy kis kihívás vegyül bele. - De jövőre nagyon remélem, hogy nem lesz eltörve a kezed holmi kis fruska miatt, és indulsz a Grand Prixen. - A szőke átpillant a válla fölött. - Én leszek az ellenfeled, nagyon remélem, hogy össze kapod magad és a legjobbat fogod nyújtani. - Futólag, kedvesen elmosolyodik, majd kilép a Moszkva utcáin tomboló hóviharba.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro