A nap erőszakosan átfurakodik a függönyön, megvilágítja a kinyitott kanapén fekvőket. A hosszú mogyorószín hajzuhatag lelóg, a szőnyeget söpri. A kék szemek csukva vannak, halkan szuszog, fél karját átveti az alatta fekvő fiún. Az ő keze védelmezően ölelik körbe a macis pizsamába bújtatott testet - gipszes tagját lelógatja a fekvőhelyről. 

Elinor halkan felnyög, és résnyire nyitja a szemeit. A telefonja után kutat, majd álmosan megnézi rajta az időd. 

10:36 

Vissza akar feküdni, de amikor meglátja, hogy félig Yuro-n terpeszkedik, elvörösödik, és megpróbál kiugrani a helyéről. 

- Maradsz! - Jelenti ki a fiú a szokottnál mélyebb hangon, és erősebben kezdi tartani a lányt. Az ő füle lángol, próbálja rendezetten venni a levegőt, a pillangóit pedig a legszívesebben egyesével fojtogatná meg. 

- De elmúlt fél tizenegy... -Próbálkozik. 

- Nem baj. - A fiú átfordul a másik oldalára, a törött kezét is átdobja  lányon, arcát a puha hajba fúrja. - Milyen nap van? - Kérdezi végül megadóan. Hallja a lány vad szívverését, érzi a felforrósodott bőrét, és hazudna, ha azt mondaná, hogy nem tetszik neki. 

- Sz-szerda...-Nyüszíti Elinor. 

- Hm. - Válaszolja a gólya, orrát a lány nyakának nyomja, akin végig fut a hideg. 

-Mehetek? - Kérdezi félve. 

- Nem. 

- Légyszi...-Csak suttogásra futja, mert  a szőke elégedetlenül beleharap a nyakába. - Yurio...? Engedj el! - Próbál határozott hangot megütni. Érzi, hogy a fiú rázkódik, ő pedig elképedten kapja hátra a fejét. A szőke arcán fedhetetlen vigyor ül, a nevetés óvatosan rázza a testét. - Naaa! -Rácsap a szőke kezére. -Azonnal engedj el! - Szól oda mérgesen. 

Valójában nem is tudja, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással... Járnak? Nem! Biztos, hogy nem! Ahogy azt a gólya nemrég Viktornak mondta, neki nemsokára vissza kell menni Amerikába. Nem fog úgy kapcsolatot kezdeni, hogy tudja, hamarosan vége is van. Ehhez fogja magát tartani! Semmilyen körülménye között nem fog járni Yurio-val, pedig tagadhatatlanul érez egyfajta szeretetet iránta. 

És kimondta! Szeretet? Ő szerelmes a fiúba!? 

- Ne mááár! -Sikítja, és egy mozdulattal kiszabadítja magát. Elindul a fürdő felé. Illetve csak szeretne elindulni, mert Yurio megragadja a csuklóját, és vissza rántja. 

- Basszus, Plisetsky! - Szitkozódik Elinor. A fiú csak gúnyosan kuncog. 

- Na, harcias a kiscica?- Kekeckedik. 

Megmerevedik. Yuri Plistesky kétségbevonhatatlanul, megkérdőjelezhetetlenül, másodszor is "lecicázta". 

-Igen! És az a kiscica mindjárt ki is kaparja a szemedet! - Válaszolja vissza bosszúsan, de valójában neki is nagyon tetszik ez az "egymáson fekszünk" dolog. 

- Pff! Ahhoz felém kéne fordulnia a macseknak. - Vág vissza a fiú, a hangja arról árulkodik, hogy pontosan ezt szeretné. 

- Lesheted! 

- Tudod, hogy várok, Elinor. - Most először mondja ki a nevét, azon az éjszakán kívül, amikor eltörte a kezét. Kirázza a hideg, és ezt a zöld szemek is észre veszik. - Na?- Beleszimatol a lány nyakába, aki ettől kis híján megőrül. 

- Hagyd abba! 

- Mit is? -Kérdez vissza szórakozottan.

- A-azt, amit éppen művelsz.- Majdnem sikít a fiú közelségétől. -Hagyjál békén! - Próbálkozik újra, de a hangja teljesen cserben hagyja.

- Bocs, nem hallom tisztán. 

- Ne szaglássz! - Elinor megemeli a hangját. 

-Jó. - Pár pillanattal később már nem csak az orosz orrát, de még a száját is megérzi a tarkóját. Nem bírja tovább, felpattan és kiviharzik a fürdőbe. 

Majd' húsz percig tussol, nem akar kimenni a fürdőből. 

Újra és újra végig gondolja a történteket, és minduntalan belepirul. Tagadhatatlanul tetszett neki a helyzet. Túlságosan is. 

Azt a gondolatot, hogy ő a fiúba legyen szerelmes, teljességgel kizártnak tartja. Nem, nem és nem! Vagy de...?

- Hallod, elmegy az összes meleg víz! - Üvölti Yurio, és rácsap egyet az ajtóra. -Jelenleg nem csak te vagy, aki fürödni akar! - Halkan, angolul káromkodik, és eszébe jut, hogy nem zárta be a fürdőszoba ajtaját. 

- Hogy az a... - Szitkozódik. 

- Komolyan! Kapsz öt másodpercet, hogy kigyere! - Nem akarja tudni, mi lesz akkor, ha nem lesz kint a kiszabott időn belül...

- Egy! 

Elzárja a csapot, kiugrik a kabinból. 

- Kettő! 

Felkap egy törölközőt, és maga köré csavarja. 

- Három! 

A ruháit sietve össze hajtja. 

- Négy! 

Elégedetten kinyitja az ajtót, a fiú végig méri, szinte felfalja a pillantása.

- Öt...- Jegyzi meg csak úgy mellékesen, szemét továbbra is a lányon tartva. 

- Kicsit sem feltűnő. -  Közli Elinor, majd égő vörös fejjel elslisszan a fiú mellett. Azzal azonban nem számolt, hogy a fürdőszoba ajtaját nem egymás mellett elcsusszanásra tervezték, így akarva, akaratlan, hozzáér a fiúhoz, aki úgy ugrik meg, mintha megcsapta volna az áram. - Tessék, tiéd a fürdő. 

Szinte elrohan, a szobájába érve bevágja az ajtót, és neki támaszkodva lecsúszik rajta. Fejét fogja. Percekig némán ül, végül megembereli magát, és felkap néhány ruhát, a bőre közben teljesen megszáradt, neki pedig az jár a fejében,  hogy a szobájában milyen meleg van...

Égő fejjel kilép a szobájából, de a hangokból ítélve ideiglenes lakótársa még fürdik. 

Lassan dél, ezért a lány nekiáll ebédet készíteni. Sokáig gondolkozik, miközben céltalanul vizslatja a hűtő tartalmát.

- Blini. - Morogja egy hang a háta mögül. Ijedten megperdül, a fiú megint közelebb van hozzá, mint azt várta. 

- Mi...?

- Blini. - Ismétli meg Yurio. - Minden van hozzá. Nem mellesleg meg az egyik kedvencem. - Ezt már csak égő füllel, félrepillantva mondja. 

- Jó, akkor legyen blini. - Leguggol, átbújik a fiú karja alatt, amit a kinyitott hűtő ajtajára támasztott. - Mi kell hozzá?- Kérdezi, amikor már tisztes távolból figyeli a fiút. Alig hallja a választ, annyira dobol a fülében a vér. 

- Kuss, hülye pillangók! Vagy esküszöm, szerelemlébe fojtalak titeket! - Szidja meg a lepkéket. 

-Aj, hagyjad! - Sóhajt fel a szőke. - Megcsinálom.

Elinor érdeklődve figyeli, ahogy a fiú előveszi a hozzávalókat, és kikerüli őt. 

- Segítsek?-Kérdezi végül kábultan. Közben nem túl diszkréten stíröli a fiút hátulról. 

- Nem. Ülj le. -Morogja Yurio vissza. Amikor vissza megy a hűtőhöz, újfent manővereznie kell a dermedten álldogáló Elinor miatt. - Pedig azzal segítenél a legtöbbet, Cica. - Óvatosan meglöki a merev lányt. - Hallod? -Bosszúsan sóhajt, majd a főzést abba hagyva bekapcsolja a tévét, és leülteti elé a lányt. 

- Nem vagyok éhes. - Közli Elinor. Kék szemeit a fiú zöldjeibe fúrja. 

- He? 

-Nem akarok reggelizni. -Ismétli meg. 

- Szar ügy. Én viszont igen. -Von vállat a fiú, és vissza ér a műveleteihez. 

Fél óra elteltével kész van a blinivel; elégedetten ül le a tévéző mellé, és enni kezd. 

- Ez meg mi?- Bök az éppen menő film felé. 

- Nem tudom. Csak nézem.- Rántja meg a vállát Elinor. -Milyen országokban jártál már?-Yurio-t meglepi a kérdés, de azért csendben számolni kezd. 

- Lássuk csak... - Hallgat. - Japán, Anglia... - Ismét elcsendesedik. - Meg minden olyan ország, ahol a versenyem valamelyik fordulója zajlott. 

 -Wáó... - Sóhajt Elinor, majd minden szó nélkül lehalássza Yurio villájáról a blinit. Megrágja, lenyeli. - Fincsi. - Yurio alig bírja leplezni az elégedett vigyorát, miközben a lány kezébe nyomja a tányért, rajta egy adag macskafejes, megdézsmált blinivel. -Huh? Nem kell. 

-De kell! - Vet ellent a szőke, és vissza tér még egy adaggal, azt is Elinor kezébe nyomja, és vissza szerzi a saját macskáit. 

- Amerika? 

- Honnan jött ez most? -Pislogva eltünteti a cica fülét a szájában. 

- Csak úgy. - Elinor sietve elfordul. 

§§§

Először is! Millió köszönet és hála, amiért még olvassátok. 

Másodszor! Nagyon nagyon szépen köszönöm TWD2001-nek, aki az összes rész végig csillagozta, és kommentelt is. És ha ez nem lenne elég, még be is követett!  <3 

És harmadszor! Remélem, idáig bejön a szori, bár nemsokára vége, de a folytatás legyen kulissza titok. Ha valamelyik karaktert felrúgnád a Holdra, valamilyen okból, kérlek írd meg, hogy miért, és intézkedem. :D Komolyra fordítva a szót, ha változtatnál valamit, kérlek írd le oda alulra kommentbe!   

Ezernyi köszönet, és csóközön, Olvasó Cicáim! <3