- Jó étvágyat! - Neki látnak a még gőzölgő ételhez, percekig csendben esznek. Viktor, mellette Yuri, velük szemben pedig Elinor, mellette a mogorva arcú Yurio.

- Ez finom! - Jegyzi meg Yuri, úgy tömi magába az ételt, mintha most ehetne utoljára. - Többet kéne ide járnunk.

- Már most is majdnem mindig itt eszük... - Kuncog Viktor, majd ő is eltüntet egy adag ebédet a szájában. - Yurio, neked is ízlik? - Vidáman néz a kedvetlen fiúra. Ő még szinte hozzá sem ért az elé rakott tálhoz.

- Aha. - Morogj vissza, és legyűr egy kis falatot.

- Mi a baj? - Elinor hozzá fordul, nyel, és abba hagyja a rágást. - Előbb még éhes voltál.

- Aha. - Feleli újra a szőke. - Már nem vagyok.

- Kérjünk valami mást? - Újra a lány beszél, Yuri pedig nem tudja nem észre venni Viktor sokat mondó pillantását.

-Nem. Jó ez. - A szájához emel még egy kicsit, de végül leejti, felpattan, és elrohan a mosdók irnyába.

- Elnézést! - Elinor rögtön abba hagyja az evést, sietve megemelkedik, kicsúszik a helyéről, majd futó lépésben indul a gólyája után.

- Mi...? - Kezdené Yuri, de Viktor megállítja.

- Hagyjad. - Elégedetten mosolyog.

- Miért? - Értetlenül pislog a barna szemeivel. - Yurio rosszul van.

- Igen, látom. Elinor elment utána, nem lesz semmi baja. - Nyugtatja meg a fehér hajú, még mindig elégedetten mosolyogva.

- Viktor, mi van veled? - Mered rá Yuri értetlenül.

- Yurio annyira nem akart eljönni, hogy belebetegedett a dühébe.Látnod kellett volna az arcát, amikor közöltem velük a meghívást. - Meséli csillogó szemmel.

- És ebben mi a jó? - Értetlenkedik a fekete.

- Semmi. De hagyjad őket egy kicsit... együtt! - Kihangsúlyozza a szót, amikor Yuri megérti a célzást, teljesen elvörösödik.

- Oh... Szóval ők...? - Viktor felnevet.

- Nem! De még lehet, hogy az a jég megreped.

- Ez nagyon rossz vicc volt... - Nyüszíti Yuri. Percekig némán falatoznak, majd végül a két távozó is vissza tér. - Na? - Rögötn feláll, a lány aggódó arcára néz.

- Hát, nincs jól. Előbb hányt, és a láza is szépen felment. - Panaszolja, látszik rajta, hogy kicsit kikészült. - Mi lesz így az edzéssel? - Kérdezi aggódva. - Ne haragudjatok, de haza kell vinnem. Jelen pillanatban nincs abban az állapotban, hogy huzamosabb ideig elmenjen a vécé mellől. - Előkapja a tárcáját, gyorsan lecsapja kettejük ebédjének az árát, majd kedvesen mosolyogva felkapja a táskáját és a kabátját, és visszarohan a vécékhez.

§§§

- 40,36. - Suttogja halkan, hogy a fiú ne hallja. - Nagyon magas... - Sopánodik, és Yurio-hoz fordul. - Mindjárt hozok neked valamit, ami leviszi a lázadat. - Ezzel elűnik a konyhában, miközben hallja, hogy a gólya ismételten hányik.
Kis keresgélés után vissza tér, kezében a pirulával és egy pohár vízzel. - Vedd be! - A szőke engedelmesen tejesíti, és vissza esik az ágyra. Az arca és a szája falfehér, a kezei és a lábai pedig remegnek.

- Még így is megnyerem. -Közli halkan, indulatosan. Elinort megmosolyogtatják a nagy szavak, végül nem szól, csak egy vizeskendőt tesz a tanítványa fejére. - Nem hiszed el? - Kérdezi az ingerülten.

-Dehogynem. Neked elhiszem. - Úgy beszél hozzá, akár egy kisgyerekhez.

- Ne szórakozz... - Motyogja Yurio bosszúsan. Hirtelen elfordul,és kiadja magából azt a kis pohár vizet, amivel a gyógyszert bevette. - Basszus...

- Igen, én is ezt akartam mondani. - Nyögi a lány. Feláll, a fürdőbe siet, és megnyitja a vizet. Bedugja a kádat, és színültig tölti hideg vízzel. Vissza fut a kinyitott kanapén fetrengő fiúhoz. - Na, gyere! - Talpra állítja, és a kád elé vezényeli. - Itt hagylak, de nehogy kiugorj nekem az ablakon! Vagy össze ess! Vetkőzz le, és mássz be! Majd szólok, ha kijöhetsz. - Yurio még betegen is megereszt egy "Ezt ugye most nem gonoldtad komolyan?" nézést, de végül bólint, Elinor pedig elhagyja a helyiséget.

Fél órával később már bent fekszik a lány hálószobájában, és kissélehűlt testtel szagolgatja a frissen felhúzott ágyneműt. Megnyugszik kicsit, így negyed óra forgolódás után végre elalszik.