3 hónap múlva:

-TAEHYUUUNG~!-kiabált uram dühtől izzó szemekkel,miközben éppen egy fakanállal üldözött,amiért nem elégítettem ki orálisan.
-U-uram sajnálom!Ígérem holnap bármit megteszek,illetve bármit megtehet majd a testemmel a vinnyogásom nélkül,de kérem csak ma ne kelljen semmi ilyesmit csinálnom!
-Óh,ez az ajánlat már jobban tetszik!Viszont...Holnap vendégeid lesznek TaeTae!-gonosz vigyora nem rejthetett semmi bíztatót számomra.
-Mégis k-kik?
-Aish,olyan naív vagy!Szerinted,ha nekem csak a tested miatt kellesz,akkor azt hiszed,hogy örökre eltartanálak,hogy örökre kellenél nekem?Egy maffia főnök fog jönni a klánjával,hogy megnézzen magának téged,ha megfelelő vagy számára,akkor minimum 3millát kapok érted,viszont ha nem...Keményebben foglak felkészíteni az eladásodra és arra számíthatsz,hogy nem fogsz kegyelmet kapni!-ezzel a mondattal arcon rugott.Miért is akartam én ezt a szemetet megismerni?-Viszont most megyünk játszani!-a hajamnál megfogva húzott maga után az ő kis szentélyébe,máshogyan nevezvén...a Játszószobába.

   Annyira kegyetlen,mégis úgy érzem ez a legjobb dolog,ami a szerencsétlen kis életemben történhetett.