Hallie Beckendorf a reptéren áltl. Az utóbbi napokban megpróbált nem törődni a Próféciával. Meglepően könnyen ment neki. Reggelente a táborozókat kínozta. A legtöbben a második generációsok közül itt maradtak a táborban. Egyedül Peter, Dia, Joe, Susan, Emily, Rose és Johnny utazott el. És Edmund. 

Yui a kezét fogta. Edmund pedig a gép felé vezető ajtó előtt állt. Az oldalán egy kis kézi táska lifegett. Hiába próbálta rábeszélni, azt mondta semmi szüksége nincs bőröndre, a sátorban felesleges. 

- Vigyáz magadra. - kérte. 

- A próféciában az áll, hogy meghalsz és komolyan értem aggódsz? - fogta az arcát a tenyerébe. 

- Csak ígérd meg, hogy nem indítasz be egy csapdát sem. Nem szabadítasz magadra valamilyen Egyiptomi átkot, és, hogy nem támasztasz fel múmiákat. 

- Jó akkor csak egyet támasztok fel. - vágta rá mosolyogva. 

- Most olyan voltál, mint Apád. - forgatta a szemeimet Hallie. 

- Nyugi. Nem lesz bajom. 6 éves korom óta visz Anya ásatásokra. A véremben van. 

- Tudom. Pont ezért aggódok. 

Edmund halkan felnevetett. Megölelte Yuit és valamit suttogott a fülébe. Aztán utoljára megcsókolta Halliet. . 

- Szeretlek. - mondta mikor elváltak. 

- Én is téged. 

Halliet kivételesen nem érdekelte ki kapja lencsevégre. Yuit a táborban akarta hagyni, de nála jobban senki sem érdemli meg, hogy elbúcsúzzon az apjától. Nem tudta mi lesz ennek a következménye, de Yui megtudja magát védeni. Víz és Tűz harmóniát alkot benne. Nem lesz baja. 

Edmund rájuk mosolygott, majd a gép felé indult. Hallie felsóhajtott és az ölébe vette Yuit. 

- Mikor jön vissza? - kérdezte Yui. 

- Amint megtalálja azt, amit keres. - felelte és visszaindulta a kocsihoz, miközben próbálta elterelni a figyelmét arról, hogy nehogy Edmund után szaladjon és megkérje, hogy maradjon. 

- Ms. Beckendorf. - lépett előre egy férfi az árnyékból, majd mögötte megjelent a kamera. - Ez az ön lánya?

Nem válaszolt csak folytatta az utat a parkolóba. Yui elkerekedett szemekkel bámult a kamerába, majd az anyjához bújt, az arcát elrejtette a vállában. 

- Ms. Beckendorf. - állta el Hallie útját egy fiatalabb nő. - Igazak a hírek? 

- Nem kívánok nyilatkozni. - felelte Hall. 

- Hogy tudta eltitkolni, hogy van egy lánya ilyen hosszú ideig? Tudja, hogy a lánya romba döntött egy antikváriumot? 

Csak futólag pillantott Yuira, aki a fülére tapasztotta a kezeit. Beszálltak a kocsiba. Yui bekötötte magát és próbált eltűnni a kocsi ülésében, miközben a kamera forgott és vakuk villantak. Hallie kivágta a tolató indexet és nem izgatta ki fog a kocsija alá kerülni, ő elindult. Legalább lesz dolga Brednek, ha elüt valakit... 

A tábor aljához érve leparkolt a beépített rejtett garázsba, kicsit irigykedett, hogy nem neki jutott eszébe. Yui kiszállt és előre rohant fel Thalia fájához, ahol Aaron és Hayden már várta. 

- Szia Törpilla. - köszönt Aaron. - Szia Hall. 

Hayden meredten bámult valami Yui mögött. Hallie oldalra pillantott, de nem vett észre először semmit, aztán csak egy villanást látott, majd ahogy egy robot a magasba emeli a lányát. Felismerte a gyártási modellt. A top harmadik fegyver kereskedő dobta piacra két éve...

Yui felemelte a kezét, mire egy jég elmetszette a fémet mögötte és ő a földre esett. Hallie egy tűzfallal körbe vett, de simán átsétált rajta... francba, ez a tűz álló prototípus! Futva indult meg Yui felé, a határon nem jut át a robot. De a robot kezén fúró jelent meg. Yui egy jégpajzsot vont maga köré, túl nagy a távolság, nem ér oda, mire átváltozna sárkánnyá már rég... 

- Yui! - Hayden keze előre nyúlt, mire az égből egy villám lőtt a robotba. Az áram körei kisültek és összeesett. 

- Yui jól vagy? - kérdezte Hallie, és ölelte magamhoz Yuit, de a lánya csak Haydent bámulta. - Mi az? - a fiú felé mutatott, pontosabban a feje főlé, ahol Zeusz jele világított. - Hádészra tippeltem a csendessége miatt...

~~~

Izzy délután feldúltan sietett a Halliehez a Nagy Házba. A kezében a tabletjét tartotta. Elhaladt Hayden, Yui és Aaron mellett, akik pár fiatalabb táborozóval bújócska fogócskáztak. Izzy az emeletre rohant és berúgta Hallie ajtaját. 

- Nem engedélyezheted a gyártást! - kiáltott rá a lányra, aki valahonnan kerített egy 3d-s vázlattervezőt és azon tervezgetett. 

- Az enyém a cég, azt csinálok amit akarok. - válaszolta. A szemein látszott, hogy nem érdekli mit mond Izzy. Már eltervezte, hogy piacra dobja a káosz anyagot. 

- Nem teheted! Ha emberekre használják.... 

- Ha emberekre használják az nem tartozik rám. A hírfolyamon olvashattad, hogy csupán limitáltan engedélyeztem. Ötöt gyártunk le belőle, plusz egyet, hogy meglegyen a bemutató. Már üzentem Jordannek, hogy hívja össze a fejeseket. Július közepén a Sziklás hegység déli részén, egész pontosan a Grand-kanyontól nem messze fogom tartani a bemutatót, tisztes távolságban a kíváncsi szemek elől. 

- Kiknek küldted el a hírt? - kérdezte Izzy idegesen. 

- A leggazdagabbaknak. Mit vársz, 960 millió dollár nem akad mindenki zsebében, ráadásul az csak a kikiáltási ár, felfog az menni 2 billion dollárig is, ha ügyesen játszok. * Írói megjegyzés: 960 millió dollár kb. 268 milliárd 452 millió forint*

- Kicsit pontosabb is lehetnél. - húzta el a száját Izzy. 

- Eddig 11 üzem per ország ahogy tetszik, küldött visszajelzést. - emelte fel a tollát a vetítőről Hallie, és méltóztatott Izzyre nézni. - Az OSV Madridból, Peru, az USA köztük Susannel az élen, a japánok, Kína, azon belül Shanghaj, az oroszok, a svédek, az angolok, az olaszok, a németek és a franciák. 

- Itt vér fog folyni Hall. Ennyi gazdag embert összehívni egy helyre...

- És még jönnek többen is. Nyugi ezek általában békésen szoktak zajlani. 

Izzy emlékezett az első ilyen kikiáltásos találmány eladásra amin volt. Olyan volt, mintha egy árverésen lett volna. Hallie ilyenkor szokta feketén eladni a találmányait, hogy ne kelljen levonnia az áfát a termék eladásáért. Ezzel pedig rengeteg pénz befolyik. Az összes limit terméket így dobja be. Ezért is emelkedtek fel hirtelen a részvényei. Miután megvan kiknek adja el a találmányt, fegyverkereskedő léte miatt könnyen kicsempészi az országból és juttatja el a címzetthez, akik emiatt még inkább vásárolnak tőle. Hiszen Hallie mottója egy a háborúhoz három dolog kell pénz, pénz és pénz. És a legtöbb pénze nem hiába Hallinek van... 

- Ez rossz ölet Hall. - lépett hozzá Izzy. - Kérlek. Ez az anyag mindenen át üt. Ha embereken felhasználják... 

- Bolondok lennének ilyesmit emberekre pazarolni. - vetette ellen Hallie. 

- De, ha mégis megteszik annak az embernek a teste és a lelke egyaránt megsemmisül. Nem jut el az Alvilágba, nem lesz sehol. 

- Ez nem a mi dolgunk Izzy. - nézett dacosan a lány szemébe. 

- Ha Edmund itt lenne... 

- Akkor is kiadnám. 

- Kockára teszed az emberek életét, hogy terjeszkedj a céggel?! - torzult el Izzy arca a dühtől. 

- Eddig is azt tettem. Mit gondolsz mire jó egy fegyverkereskedő és gyártó cég? - vonta fel gúnyosan a szemöldökét Hall.

Izzy higgadtan megfogta Hallie vállát és maga felé fordította a másik kezével az arcát, utálta, hogy a lány magasabb nála, mondjuk még Lucy is magasabb lett nála. 

- Attól még, hogy minden energiádat a cégbe fekteted, nem hozod vissza az Apádat. 

Hallie szeme felvillant, olyan könnyen belé lát Izzy. Mindig könnyen kiszagolta mit miért tesz. 

- Kifelé. - mondta a lánynak. 

Izzy válla megemelkedett, hogy szembe szálljon Hallievel, de a lány egy pillantással elküldte a fenébe és Izzy megadóan kisétált a teremből. Ő nem csak a barátnője, hanem az alkalmazottja is. A Nagy Házból kiérve Yuira pillantott, aki fellökte Aaront és egy rakás vizet fröcskölt a levegőbe, majd Hayden lerántotta a fiúról és a bokorba lökte. A két srác mosolyogva összeütötte az öklét, míg Yui a legaranyosabb arcával mászott elő a bokorból és vonult el sértetten. Hayden és Aaron azonnal utána indult, mint az engedelmes kiskutyák, akik megakarják vigasztalni a gazdájukat. Emlékeztette egy kicsit őt valakikre. De nem tudta megmondani, hogy kikre. Túl régi emlék volt. Olyan régi, hogy már nem is emlékezett rá, csak rémlett neki valami. 

~~~

Pár nappal később Hallie ideges volt. Az edzéseken csak a hibákat látta semmi mást. Leordította az Aphrodité bungaló fejét, de még az Athéné és az Árész kölykökét is. Yui inkább nem ment a közelébe, félt, hogy őt is lecseszi valamiért, ennyire még sose látta az anyját idegesnek és frusztráltnak. Mikor már senki sem bírta elviselni a hangulatingadozásait megkereste Aaronnal és Haydennel Ingridet. Hátha a fiatal nő letudja állítani. 

- Mi van? - mordult rá Hallie Ingridre, amikor meglátta. 

- Most mi bajod? 

- Hogy nem képesek komolyan venni semmit! - fordul vissza a táborozók felé. 

- Eleget ettél?

- Igen, ne kezelj, úgy mint egy fogyatékost, csak azért mert rossz kedvem van! - a szavakat inkább köpte, mint mondta. 

- Fáradt vagy? 

- Kicsit. - vonta meg a vállát a lány. 

Ingrid felvont szemöldökkel végig mérte a barátnőjét. A viselkedését figyelte, az arcvonásait és a vére dübörgését. De nem mondott semmit, a különös érzésre, ami hatalmába kerítette, helyette a táborozókat mérte végig. Az Aphroditésok közül csupán Saraht találta ügyesnek. A többiek maradjanak a shopingolásnál, a két fiú pedig menjen el modellnek.  Az Árész kölykök olyanok, mint az ő idejében, erősek, de buták. Az Athénésok valahogy túlbonyolították a csatákat. Túl agyalták. Mikor Hall befejezte a kínzásukat, Ingrid kicsit lemaradva tőle követte őt vissza a Nagy Házba. Hall telefonja megcsörrent, felvette és miután valaki elhadart neki valamit, az ő fejét is leordította. Ingridet nem hagyta nyugodni a vére ritmusa. Az a dübörgés, túl ismerős neki. 

- Mikor kéne megjönnie? - kérdezte. 

Hall kérdőn rápillantott, és a naptáráért nyúlt. Ingrid közelebb lépett hozzá és áthajolt a válla fölött, hogy belenézhessen a telefonjában. Sose téved, ha valamit meg kell érezni a vérrel kapcsolatban. 

- Lefeküdtél a bátyámmal? - folytatta a kérdezősködést. 

- Igen. 

- És tanultál Yuiból?

- Nem. - nyögött fel Hallie.

Ingrid a zsebébe nyúlt és elővett egy vékony dobozt, amit a barátnője kezébe nyomott. Hall elindult a mosdó felé, addig Ingridnek volt ideje végig néznie a szobán. Az ágy mellett az éjjeli szekrényen könyvek hevertek, Yui hozta el őket az Athéné bungalóból. Ingrid tisztán látta maga előtt, inkább érezte a véréből, hogy Hallie mennyire imádkozik, hogy a dobozban lévő terhességi teszt ne legyen pozitív. Ismerős... 

Körül belül 10-15 perc telhetett el, amikor egy nagy káromkodástól megremegett a ház. 

- Mi történt? - kukucskál be Bred, mellette Izzy neki dőlt a falnak. 

Ingrid elmosolyodott. - Szerintem várjátok meg amíg Hall maga mondja el. 

- Ez meg mi volt? - sétált be legújabb kollekciójában Annie. - A nappaliban is hallottam. 

- Hall káromkodott. - válaszolta Izzy. 

- Miért? 

- Ez innen jött? Az udvarról is hallottam. - jött be Cora is és ült le Ingrid mellé az ágyra. 

- Igen. - mondta vidáman Bred. 

Hall dühösen kivágta az ajtót, miközben az orra alatt morgott és félig hisztizett. Hasast dobott az ágyára és a párnájába fúrta a fejét. 

- Mi az? - mosolygott rá Ingrid. 

Hall válaszul csak kiöltötte a nyelvét. 

Izzy kivette a kezéből a terhességi tesztet. Bred odapillantott és elkezdett röhögni. Corához és Anniehez is eljutott a teszt. 

- Hát. Megint nagynéni leszek. - állapította meg Annie. 

- Komolyan. Az egy dolog, hogy kételkedem benne, hogy Percy és Annabeth ismerte az óvszer fogalmát, de nálad tudom, hogy nem ismered. - mondta Hallnek Izzy. 

- Várjunk csak. - ült fel Hallie és nézett Ingridre. - Nálad mért van terhességi teszt? 

- Még van egy. Izzy, Bred? 

- Mi ismerjük az óvszert. - vágta rá Bred. - Már csak egy gyerekre vágyok napi 12 óra munka mellett. - gúnyolódott.

- Minimum. - tette hozzá Izzy. 

- Hahó! - mondta hangosan Hallie. - Ismétlem, mi a francot keres nálad terhességi teszt? - fordult Ingrid felé. - Ráadásul nem is egy! 

Ingrid elkövette azt a hibát, hogy csendben maradt. 

Annie felvont szemöldökkel bámult rá. - Kivel feküdtél le?! És én mért nem tudok róla?! 

- Senkivel... - motyogta Ingrid. 

- Úgy senki, mint Odüsszeusz? - kérdezte gúnyos mosollyal Cora. 

Ingrid szeme tikkelt egyet.  - Anyátok valagát azt! 

- Szóval? - vette fel idegesítő arcát másodpontosan egyszerre Izzy és Hallie. 

- Menjetek a jó fenébe. - mondta és hátrált a kijárat felé. De Bred és Cora egyszerre vágta be az orra előtt az ajtót. 

Ingrid fejében csak egy dolog járt... kelepcébe került... 

- Innen nem mész ki, amíg nem beszélsz. - vigyorgott Annie. - Na halljuk. Ki tudott romantikus érzelmeket kiváltani egy pszichopata gyilkosból. 

Ingrid motyogott valamit az orra alatt, ami lehetett káromkodás és név egyaránt. 

- Mi?! - kérdezte Hallie. 

- Gregorio... 

- EZ AZ! NYERTEM! MONDTAM! MONDTAM, HOGY LEFOGNAK FEKÜDNI! BRED FIZESS! - kiáltotta Izzy. 

- A fenébe. Mért nem Skandarral feküdtél le, akkor most nyertem volna 50 dolcsit. - nyúlt bele a tárcájába a fiú és adta át a barátnőjének a manit. 

- Ti komolyan fogadtatok, hogy kivel fekszik le?! - hitetlenkedett Cora. 

- Engem még mindig az érdekel mért van nála terhességi teszt? - vigyorgott gúnyosan Hallie. 

- Engem más érdekel! - lökte arrébb a tesóját Annie. - Hol történt? Mikor történt? És mi van azzal, hogy "Ügynökök között nincs kapcsolat"? 

Ingrid, most bánta meg, hogy itt maradt a táborban. 

- Hát... szóval... - és elkezdte darálni. - Volt egy személyes ügyem a főnökömmel, amire megkértem, hogy jöjjön el segíteni. Lebuktunk, elfogtak, belém szúrtak egy 10 ceti hosszú kést, majd Dániába menekültünk, ahol kötöttünk egy egyességet mikor jobban lettem, hogy 16 órára azt mondtuk leszarjuk az ügynökséget, majd folytatjuk mintha nem történt volna semmi és akkor. - az álmáról direkt nem beszélt.

- Óóó. Ez tökre romcsi!! - nyafogott Aphrodités hangon Annie. 

- Kivételesen egyet értek vele. - felelte mosolyogva Izzy. 

Hall csak undorodó fejet vágott, majd arrébb tolta a testvérét. - És mit keres nálad terhességi teszt? 

- Fenébe... - morogta Ingrid. 

Cora elkezdett nevetni, ahogy Hallie is. 

- Ez se ismeri az óvszert. Bemutassam nektek? - kérdezte Izzy a két lánytól. 

- Nézzétek a jó oldalát. - mosolygott Bred. - Együtt járhattok terhes tornára. 

Ingrid és Hallie egyszerre lökte le az ágyról Bredet, aki a hátára zuhant. 

- AÚ! Ez a csigolyám volt, alulról az ötödik, vagy hatodik, ha rosszul estem rá lebénulok.

- Csak állj fel. - mondta Izzy. 

A fiú felült és a hátát dörzsölgette. - Élek! 

Hallie nem törődött Breddel, hanem lehalkította a hangját és Ingridhez fordult. - Elveteted? 

- Elakartam. - sóhajtotta a lány. 

- Akartam? 

- Elmondtam Gregnek és... És azt mondta, hogy a mi butaságunk miatt ne vessünk véget az életének. És igaza van... Bár én még mindig amellett vagyok, hogy jobb lenne elvetetni. Te mit fogsz csinálni? Ed lehet, hogy haza jön egy hónap múlva, de lehet, hogy egy év múlva is kint lesz, és tudod, hogy ahol tábort vert tuti nincs térerő. 

- Nem tudom. Illetve... - csillant fel a szeme. 

- Ne. Eszedbe ne jusson utána menni. 

- Tudsz jobb megoldást? 

- ... Nem... És te, hogy, hogy ne vegye észre az ügynökség?

- Ha Susannel beszélsz biztos add szabadságot én inkább amiatt aggódnék, hogy kibírod-e a meló nélkül. 

Annie valamit súgott Hall fülébe, mire az ikreket röhögő görcs szállta meg. 

- Mi van?! - kérdezte Ingrid. 

-  Csaa... - folytatta a nevetést Hallie. - Csak, csak, nem bírom! - dőlt el az ágyon Hallie. 

- Na jó, akkor mondom én. - erőltetett magára komolyságot Annie. - Képzeljétek el Ingridet, amint pelenkát cserél! 

Még Ingrid is majdnem elnevette magát a gondolatra, amíg rá nem jött, hogy 9 hónap múlva tényleg ez fog várni rá. Kisebb gond az USA titkos ügynökség, ott Susan lerendezné a dolgot, de az OSV... Ha kilép az egyet jelent az inaktivitással. Kiiktatják, hogy ne köpjön. Ha pedig észre veszik, hogy terhes, hamar összefüggésbe hozzák Gregorioval és akkor... Akkor... Fogalma sincs mi történt azokkal az ügynökökkel, akik kapcsolatot teremtettek egymással, de az ügynökséget ismerve... már az Alvilágban lehetnek. 

A karórája pityegni kezdett. Az OSV... 

- Bocsi lányok és Bred. Mennem kell. - intett nekik és ment ki a szobából. - Itt Ingrid Jackson ügynök. - halkította le a hangját. 

- Szervusz Ingrid. Egy új ügyet kapsz. Csendben kell elintézned a kettős ügynököt. Lehetőleg ne fogjanak gyanút. A hullájával azt csinálsz amit akarsz. Az aktát már elküldtem. 

- Rendben van. Meddig kell teljesítenem?

- Egy héten belül. 

Megnyomta a karórájának a hologramos vetítőjét, amikor megpillantotta a kiiktatásra váró személyt megroggyant a térdre. Nekidőlt a falnak és csak bámulta azt ami biztosan téves.

A kiiktatásra váró személy Gregorio Cortez volt.

~~~

Gregorio megszaporázta a lépteit. Olaszországban volt, Milánóban. Mario Costánál, az Olasz titkos ügynökség, avagy ahogy itt hívják Alvilág fejesénél. 

Amint belépett a szobába, a hatalmas mahagóni asztalhoz sétált. A vele szemben ülő sötét hajú férfi egy fényképet csúsztatott át. Jég hideg szemmel bámulta az ügynökét. 

- Iktasd ki a nőt. Veszélyes. - mondta Mario.

Gregorio a képre pillantott, az arcán tökéletes maszk volt. 

- Igenis Mario. - vette el a nő képét.

A képen az a nő volt, akit szeretett. Akivel sosem szabadott volna kapcsolatot létesítenie. Meg kell ölnie a nőt. Ez a feladat. Ez a parancs. Meg kell tennie, ha nem teszi meg, ő hal meg. 

A telefonja kijelzőjén megjelent egy üzenet. Beütötte a kódot, majd megnyitotta a szöveget.

Találkozzunk Izlandon, a megszokott helyen. Ingrid. 

Meg kell ölnie őt. Az egyik legerősebb félvért, akinek elég lenne egyetlen egy másodperc, hogy kinyírja. De talán... talán csellel kiiktathatja őt. 

Haza értem az Osztrákoktól, egy résszel a zsebemben. Nos remélem tetszett. Véleményeteket várom commentben.