Hali, szóval csináltam egy elég nagy bakit, annyi a lényeg, hogy véletlenül törlésre került ez a fejezet. Annyi volt a mázlim, hogy a wattpad algoritmusa telefonon sokkal lassabban frissít, de a másolásra még így sem volt esélyem, így villám gyorsan, összesen 96 képernyőképpel megmentettem a fejezetet... Ja, de ez itt nem ért véget, innen jött a buli Camscannerrel beolvasni a 96 képet, átkonvertálni pdf-be, onnan pedig wordbe, és hát... nos a magyar ó,ő,ű,á,é betűket nem kifejezetten kedvelik ezek a rendszerek, így előfordulhatnak benne ékezet lemaradások. De adjunk hálát, hogy megmenekült ez a fejezet (csak két órámba tellett megmenteni).

Sven di Angelot leginkább az foglalkoztatta, hogy vajon Sam Jackson, mint mondhatott Aaronnek, amikor belépett az Alvilág kapuin. Egyből a szobája felé vette az irányt, ám a nappaliban megtorpant, amikor hangos vitatkozás csapta meg a fülét, ami egyértelműen a húgától, Aelin di Angelotól és Hádésztól származott.

Sven nem tudta miért alakult ki a vita, csak felvont szemöldökkel figyelte, ahogy egymás szavába vágva ordibálnak egymással, majd ahogy Aelin morcosan előkapja a telefonját és Lint kezdi el csörgetni. 

-Hali, nem mehetek ma moziba.-mormogta a telefonba, mire Sven Hádészra pillantott kérdő tekintettel.

- A húgod rosszabb, mint Rose és Dia di Angelo együttesen. Pedig az előbbi Perszephonéval egy követ fújva több virágot akart a palotám minden szegletébe tenni, míg a második állandóan villámokat szórt a birodalmamban,ahol semmi keresni valója sincsen a villámoknak! - akadt ki teljesen Hádész.

- Mért, mit csinált? - faggatta ot Sven. 

- Hát a rövid verzió - hallotta meg Aelin. - Az az,hogy a dédapám egy szemét faszkalap.

Sven itt kezdett el kuncogni, míg Hádész elkerekedett szemekkel nézett Aelinre.

- A dédunokám pedig egy elkényeztett hisztis liba! - vágta rá.

-Te kényeztettél el!

- Az nem jelenti azt, hogy szabadon beülhetsz ítélkezni a holtak közé, mert hogy helyettesíted az egyik bírót! Főleg, hogy ilyet meg se tehetsz!

- Szóval ezen kaptatok össze.-értette meg Sven a kisebb összekülönbözés okát.

Normál esetben órákig képes lett volna elhallgatni, ahogy Aelin és Hádész vitatkoznak, de valahogy a mai napon erre alkalmatlanok voltak az agytekervényei. Csakis az járt a fejében, hogy mit kezdjen Jessica Ludge-al,így hát pár dialógus és szófordulat után felsétált a szobájába és leült az ágyára gondolkodni. 

Normál esetben órákig képes lett volna elhallgatni, ahogy Aelin és Hádész vitatkoznak, de valahogy a mai napon erre alkalmatlanok voltak az agytekervényei. Csakis az járt a fejében, hogy mit kezdjen Jessica Ludge-al, így hát pár dialógus és szófordulat után felsétált a szobájába és leült az ágyára gondolkodni.

A szobája ajtaja hirtelen nyílt ki 5 perccel később és Aelin sétált be rajta, morcos ábrázattal.

- Nem hiszem el...-mormogta.-Pedig kivételesen ezt a filmet meg akartam nézni... Te meg mit csinálsz?

-Gondolkodom.

- Mondanám, hogy megárt, de te már így is egy romhalmaz vagy.

Sven sértetten pillantott fel a húgára.

- Mostanában egész kiegyensúlyozott az életem!

- Perszeee...-forgatta meg a szemeit Aelin. - Helen Smith, Ava Dickenson, Tracy Black, most meg Jessica Ludge. Négy csaj három év alatt, rosszul áll a szénád.

Sven már akkor mérges lett, amikor meghallotta Helen Smith nevét. Őt minek kell mindig mindenbe bele kevernie a húgának?!

- Mért állna rosszul?!

- Semmi, csak ha így haladsz még a végén kiderül, hogy Noah valami random csajtól van. - cukkolta a lány. -Tisztára kezdesz Aaron Phinskyre hasonlítani.

- Aaron Phinskyre?! - emelte fel a hangját Sven. - Igazából a jelenlegi Aaron Phinsky hűséges és lakást szeretne venni Yuival és gyakorlatilag a harmadik generációs Jacksonok jó tündér papája, úgyhogy köszi a bókot, húgi.-vigyorodott el fölényesen.

- Én a régi Aaronre gondoltam. Aki lyukról lyukra ugrált.

- Nem zavar, hogy eddig egy barátnőmmel sem feküdtem le?!

- Mért Jessiet megdöntenéd?-gúnyolódott Aelin.

Sven pislantott egyet.

- Te meg honnan tanulsz ilyen szavakat?! - akadt meg ezen a ponton.

-Ha nem akarod megdugni, minek akarod megkapni? Helennel amúgy lefeküdnél, ha valahogy összetalálkoznátok? Zoya szerintem simán megoldaná, pláne hogy együtt dolgoznak.

Svent egy pillanat alatt elöntötte a méreg.

- Ne hozd már fel állandóan Helent! Akadj le a témáról, két éve nem hallottam róla és...

- De álmodsz róla. - húzta ki magát Aelin. - A kis köteleken időnként látsz tőlé képeket, nem? Amúgy észrevetted, hogy az összes eddigi barátnőd valamiben hasonlít Helenre? Ava állandóan beszólogatott neked, plusz barna haja volt és barna szeme. Tracy mindig beléd kötött és kioktatott téged, ha valami hülyeséget csináltál! Jessie szintén barna hajú, mint Helen és mellé ugyanazokat a sorozatokat és regényeket szereti, mint a csaj.

-Vitatkozz Hádésszal, ha mindenképpen kötözködős kedved van Aelin, vagy menjél el mégis moziba és baszogasd Nathaniel Stirlinget, engem meg hagyjál békén! Nem bírom a kamaszkorodat... 

- Ne háríts! Tudod, hogy igazam van! Te Helent keresed minden csajban!

- Aelin, menj ki a szobámból!-meredt mérgesen a húgára a fiú.

- Csak, ha beismered, hogy...

Sven felpattant és elkapta a húga karját, majd a húga kiabálása ellenére kipenderítette ot az ajtón.

- Bocs, de elegem van belőled!-kiáltotta utána, miközben becsapta az ajtót.- Be ne merj árnyékutazni!

~~~

A fiú visszarogyott az ágyára. A düh hullámzott a testében. Helen Smith... A húga ezzel túl messzire lépett, ha igaza van még akkor is. Nem hiába nem feküdt le Tracy Black-el, Apollón lányával. Ava-nál is pont ezért nem próbálkozott be, mert mindkettőben azokat a tulajdonságokat szerette,amik Helenre emlékeztették és semmi kedve nem volt ahhoz, hogv egv lánnyal csak azért ilyen szintre lépjen, mert hasonlít Helenre.

Sven megrázta a fejét és hátra dőlt az ágyában. A hajába futtatta az ujjait, majd előkapta a telefonját és megcsörgette Avat.

- Szia, ráérsz? Átugorhatok? Köszi. -azzal le is tette, majd felpattant és beleolvadt az íróasztala árnyékába.

Ava Dickenson, Déméter lánya éppen az ágya közepén hasalt a házija felett, amikor Sven megjelent a szekrénye mellett.

- Szólok Apának, hogy itt vagy.- állt fel és sétált le a kis családi ház földszintjére Ava, majd keksszel és üdítővel tért vissza.- Mesélj, mizu?

- Nem bírom a húgom kamaszkorát. -mondta ki őszintén Sven. - Esküszöm, én nem voltam ennyire idegesítő. 

-Megint Helennel jött?

- Direkt csinálja. Tuti. - markolt bele a kekszbe. -Jane meg azzal basztat amúgy, hogy miért vagy a legjobb lány haverom.

-Ódivatú a családod.- húzta el a száját Ava.-Mizu Jessica Ludge-al?

- Jó, hogy mondod. Azt akarja, hogy nyűgözzem le.-most erről is csak Helen jutott eszébe.- Dan adott is egy jó ötletet.

- Aha, elmeséled miután segítesz a matek háziban?

-Persze. Mutasd mit vesztek!

~~~

Dan nem élvezte a mozit, főleg mert Lin a film eleje óta ugyanolyan hisztisen és sértetten viselkedett vele, mint mióta távoztak Aaron Phinskytől.

- Mondtam már, hogy bocsánat! -suttogta Linnek.

- Nem baj, már megszoktam. - felelte a lány.

- Sss! - pisszegték le őket a többi moziban ülő személy.

Junie és Nat nem is foglalkozott velük, csak tömték magukba a nachost és a popcornt.

- Tök finom a popcorn sajt szósszal! -jegyezte meg halkan Nat, majd a szájába dobta a popcornt.

- Kajra? - kóstolta meg Junie is.

-Kajra.

-És tényleg!

Dan csak megbökte Lin karját, mire a lány unottan ránézett.

- Mikor bocsájtasz meg nekem? -kérdezte.

- Ha egyszer nem tesztek direkt keresztbe nekem. - felelte Lin. 

- Ha egyszer nem tesztek direkt keresztbe nekem. -felelte Lin.

-De nem is direkt teszünk keresztbe!

-Nem, dehogy...

-SSS!-hallatszott ismét mögülük, majd lámpa fénye jelent meg a folyosón és a teremőr baktatott le hozzájuk.

-Minden rendben fiatalok?- kérdezte a férfi.

- Persze! - vágta rá Dan.

- Akkor csendesen, vagy ha még egyszer ide kell jönnöm, akkor el kell hagynotok a mozi területét.

Junie és Nat itt nézett össze. Dan csak bólintott,hogy vette a lapot,majd egy ideig csendben nézték a filmet.

- Ééés bang...Lelőttek a vezetőjet a katonai csapatnak, mikor csak fél méterre vannak a kincstől. Közhelyes... -sóhajtotta Lin.

- Lin...- mormogta Nat. - Maradj már csendben!

- Ti néztek közhelyes filmet,nem az én gondom. Mindjárt jön a nagy bunyó,ahol mindenkit szitává lőnek, majd az utolsó három túlélő megszerzi az aranyat, amiről kiderül, hogy hamisítvány, vagy csak kötelesek visszaszolgáltatni eredeti tulajdonosának, mert lopott arany.

- Szerintem üljünk arrébb, még van ott arra hely.-mondta Junie.

- Oké! - biccentette Nat és kapta fel az üdítőjét.

- Gratulálok Lin. Junienak és Natnek elege lett belőled. - mosolyodott el gúnyosan Dan.

- Nekem mind a harmatokból elegem van, úgyhogy kvittek vagyunk.-pillantott a fiúra Lin.

Dan az ajkara harapott, ahogy szórul szóra az történt a vásznon, mint amit Lin pár perccel ezelőtt felvázolt.

- Nem hiszem el...- mormogta Dan.

-Megmondtam. Közhelyes film.

- Miért, a romcsi filmek nem azok? Két személy,akik csorgatják egymás után 

-Megmondtam. Közhelyes film.

- Miért, a romcsi filmek nem azok? Két személy,akik csorgatják egymás után a nyálukat és képtelenek összejönni. Időnként az egyik kap valami nagy menő munkát több kilométer és a másik fél hegyeket, árakat és kilométereket nem ismerve utána ered, hogy egymáséi legyenek, de addigra az egyik összeszed valakit ott azon az új helyen és a másik haza megy. De ez alatt az egyik rájön, hogy mégis szereti ot, dobja az újat és a másik után megy és boldogan élnek, amíg meg nem halnak és...-valaki belevakított a szemébe.- Francba...

- Megkérnélek titeket, hogy távozzatok a mozi területéről! - szólalt meg a teremőr.

- De mi csak...

- Nincs vita!

Dan és Lin felkelt, majd a fiú Juniera és Natre nézett, akik épp felnevettek a film poénján.

- Jöttök? - kérdezte.

- Együtt vagytok? -villantott a két srácra a teremőr.

-Mi? Velük? Azt se tudjuk kik ezek! -vágta rá Nat, miközben Junie átment bólogatós kutyába.

Lin mérgesen meredt a testvérére, de a teremőr elkapta a karját,ahogy Danét is és a kijárat felé pördítette őket.

- Voltam én is fiatal, de ha baj van beszéljétek meg, utána üljetek be randizni. - mondta a fickó.

- Mi nem randizunk! - emelte fel a hangját Lin.

- Pedig cukik vagytok együtt és pont úgy befenyítetted szegény srácot, mintha a fiúd lenne. Sziasztok!-intett az őr, majd visszament a terembe.

Lin vörös fejjel meredt a férfi hátára, míg Dan hangosan felnevetett.

- Mi van?! - nézett rá Lin.

- Kiraktak minket a moziból! - nevetett tovább Dan.

Lin értetlenül meredt a fiúra, majd ahogy rájött az abszurd szituációra még ő is elkezdett nevetni.

- Most mit csináljunk? A filmből még hátra van 30 perc.

-Gyere!- kapta el Lin karját Dan, rángatta ki ot a mozi területéről és mentek át a plázába. Meg sem állt a lézerharcpályáig.- Készen állsz? -vette fel a mellényt és a lézerpisztolyát.

-Mehet Dan! - fogta össze a haját a lány, majd felkapta o is a pisztolyt és mar be is álltak a kezdő részre, ahol a többi gyerek sorakozott.

Amikor megvolt a 18 fő és igy a kilenc csapat, elindult a játék. Dan és Lin egymást fedezve indultak meg a vár központja felé. A játék lényege ugyanis az volt, hogy a végén csak egyetlen egy csapat maradjon talpon, meghódítva a felhúzott mászó várat.

Dan lelőtte az egyik ellenfél csapattagját, akiknek a mellénye kék színű volt, mire a mellény középső része, ahol az érzékelő volt, az vörösen felvillant és pittyogás jelezte, hogy telitalálat.

- Imádom ezt a játékot! - mosolygott Dan, miközben Lin eltalálta a kék mellényesek második párját.

- Menj, fedezlek!- támasztotta be a 

Lin ez alatt a piros, a szürke és a citromsárga csapat egy-egy emberét is leszedte. Amikor Dan átért a fiú betámasztotta a lézerpisztolyt a vár kötélből készült oldalába és most o fedezte Lint, amíg a lány átmászott, így lett leszedve a piros és citromsárga csapat másik két tagja.

Lin kilőtte magát előre, míg Dan kicsit lemaradt, amíg kiejtette a szürke csapat maradék tagját is.

- Hat személy leszedve, maradt tíz!-mondta Dan.

- Szép! Jobb élőben tolni, mint filmben nézni? - állt meg a sarkon Lin és kukucskált ki, majd kilépett és két lövéssel leszedte a lila csapatot.

- Sokkal. - vigyorodott el Dan.- Na, hol a monitor gombja?-siklott a pillantása végig a vár tornyain.

-Ott!-mutatott a Nyugatira.-Gyere, hamarabb kell odaérnünk, mint a maradék négy csapatnak!

Felmásztak a kötélpályán, majd a majomlétrán keresztül eljutottak a Nyugati torony körzetébe, ahol kiszúrták a bennmaradt négy színt: a feketét, a rózsaszínt, a narancssárgát és a ciánkéket.

A narancssárga csapat éppen kiejtette a ciánkéket. Dan hirtelen rántotta vissza Lint, ahogy a feketék oldalról betámadtak. A majomlétrához viszont még túl közel voltak, így becsúsztak a vár két tornya közé. Lin riadtan felkiáltott, majd nagyot puffantak a vár árokként szolgáló trambulinon, majd csont hangja hallatszott.

- Aúú... - nyögte kórusban Lin és Dan.

A lány szemöldöke felhasadt, ahogy maga után rántotta Dant és a fiú rázuhant, Dannek pedig az orra kezdett el vérezni.

A két kamasz összenézett, majd hangosan felnevettek.

- Jól vagy? - kérdezték egymástól.

- Én igen. - mosolyodott el Lin, majd hangosan felnevettek.

- Jól vagy?-kérdezték egymástól.

- Én igen. - mosolyodott el Lin, majd kivett a zsebéből egy zsebkendőt és feltekerve Dan orrához tette.

-Várj,neked is kell egy. -vett ki a lány zsebéből Dan is egy zsebkendőt és itatta fel a szemöldöke feletti hegből folyó vért.

Lin hirtelen engedte le a zsepit, felkapta oldalról a fegyvert és telibe lőtte az egyik fekete csapattagot.

- Túl jó vagy. - mosolyodott el Dan, miközben legördült a lányról, aki megérintette az orrát, de már alig vérzett.

- Sárkánygének miatt gyógyulsz gyorsan?

-Ahhoz nem elég gyorsan, hogy ne fájjon... Aú...-érintette meg az orrát Dan.

Lin előre hajolt és egy gyors puszit nyomott a fiú arcára, mire Dan tíz árnyalattal vörösebb lett.

-Ezt...miért?

- Gyógypuszi. - felelte Lin. - Na nyomjuk 

-Aha...Megszédültem...-pislogott sűrűn a lány.-Kemény a nózid!

- Még jó, hogy nem folyékony, furán nézne ki. Mintha mindig taknyos lennék. -felelte vigyorogva Dan, majd óvatosan felállt és felhúzta a földről Lint is.

Lin gúnyosan rápillantott, miközben elhúzta a száját. Dan csak felnézett a toronyra, amit még senki sem foglalt be. Sejtette, hogy odafent van a fekete csapat utolsó tagja, a rózsaszínek és a narancssárgák éppen próbálják egymást lelőni lézerpisztollyal.

-Ha teszünk egy kört, akkor lehet, hogy megkerülve őket fel tudunk mászni a toronyba. Leszedhetjük a maradék öt embert és megnyomva a gombot nyerünk. - fordult vissza Linhez, aki a szemöldöke feletti kis heget tapogatta ujjaival végig.

- Oké... Akkor menjünk. - biccentett a lány,majd csörgést hallottak felülről.

A két gyerek a falhoz lapult, az érzékelő fejét gondosan a vár oldalához nyomták, hogy ne tudjak őket lelőni, majd felpillantottak. A rózsaszínek egyike a faI széléről nézett le, de hamar feladta és visszafordult a csapattársa felé.

Dan és Lin szorosan a falhoz tapadva megkerülték a tornyot és elkezdtek az egyetlen egy oldalon felmászni, ahol közvetlenül lehet feljutni a torony legtetejébe. Azért nem szokták ezt a helyet használni, hanem a belső pályákon keresztül felmenni, mert védtelenek, de most tudták hány csapat esett ki és, hogy a maradék csapatok benn vannak a torony belső részén.

Dan megkapaszkodott a mászókában és húzni kezdte magát felfelé. Még életében nem volt számára ennyire könnyű a mászás, hála az anyjának pontosan tudta melyik kiálló kapaszkodott kell megfognia és ezzel nem kis előnyre tett szert még Linnel szemben is. Amikor felért a tetejére, Lin még csak a felénél járt. A fiú behelyezkedett a lépcsőfordulóba, ami az egyetlen egy feljárat volt a toronyba és várt.

Lin két lépésre landolt tőlé a padlón, majd Danhez sétált és két kezébe fogta a fegyvert.

-Mizu?-kérdezte.

-Asszem le kell mennünk. - húzta el a száját Dan.

Lin csak elindult lefelé, mire Dan fel akart háborodni, de végül csak elmosolyodott, tulajdonképpen ezt szerette Linben, hogy a lány bátor és vakmerő, de nála óvatosabb is. Lassan haladt és mivel párszor már mentek ezen a pályán pontosan tudták, hogy hol vannak a buktatói ennek a helynek.

A lány felemelte a kezét az egyik lejárat végében és intett Dannek. A fiú leguggolt és kikukucskált Lin alatt a rejtekhelyéről. Rögtön kiszúrta a rózsaszín csapatot, akik fedezékben voltak. Az utolsó fekete játékos éppen lesétált a pályáról, ezek szerint sikerült eltalálniuk.

Dan és Lin összenézett, majd Lin célba vette a bal oldali játékost, Dan meg a jobb oldalit. Természetesen telibe eltalálták őket. Így már csak ok és a narancssárgák maradtak.A narancssárgák kidugták a fejüket a rejtekhelyükről, mire Lin mosolyogva integetett nekik. 

- Gyertek csak! - kiáltotta, majd elkapta Dan kezét és maga után rántva a fiút megindult felfelé.

-Imádom, amikor komolyan veszed ezt a játékot! - kocogott felfelé Dan a lány után, a fordulóban megállt, majd lőtt egyet, ahogy meglátta a narancssárga mellényes csapat egyik tagját, de nem találta el, így tovább futott.

Lin a torony tetejében jobb oldalra kanyarodott, míg Dan balra és hátra.

A narancssárga csapat első tagja, amint felbukkant Lin telibe találta ot, mire a lány mérgesen meredt rá, ám a mögötte levő srác eltalálta Lint, de a lány csak mosolygott, amikor Dan hátulról eltalálta a fiú erzékelőjét, majd rátenyerelt a gombra. Ami vörösen felvillant, jelezve, hogy a piros csapat, azaz Dan és Lin nyert.

- Ez az! - pacsizott össze Lin és Dan. 

- Jó trükk volt, előkészítetted nekem az utolsó lövést! - vigyorgott Dan.

- Nagyon szívesen! Ugye, hogy ez jobb, mint az a hülye film?!

- Jó... Tényleg. De nyálas filmet, akkor sem nézünk! - vágta rá a fiú.

- Pedig azok is jók és esetleg ti fiúk, nem lennétek olyan idióták,mint Sven.

- Én tudtam, hogy mit csináljon Jessicával! Most muszáj ezen vitázni!

- Egyszer én választok filmet! - húzta ki magát Lin.

-Többség dönt szitu van!

- Akkor mellém állsz, nem Junie és Nat mellé, ha Aelin az én pártomon áll. -kötötte az ebet a karóhoz.

- Junie kinyír, ha...- kezdte Dan, ám a telefonja megcsörrent a zsebében. - Cső,Yui! -vette fel - Mizu? Aha...Aha... Jó a holnap, igen...Amy? Pasz, honnan tudjam mit tervez holnapra?! Hívd fel! Juniet és Lint megkérdem, persze. Szia!- tette le a telefont. - Mit csináltok holnap Nattel? 

- Yui este hatra valami színházba akar menni a Jackson klánnal. Asszem, Lee Flecher színházába.

- Úúu! Az o darabjait szeretem! Mire megyünk?

- Nem tudom. - vonta meg a vállát a srác, bár ezt Lin nem láthatta, ám ahogy kiértek a pályáról egy roppant dühös Junieba és Natba futottak bele.

-Ti komolyan kihagytatok minket?!-akadt ki teljesen Junie, mire Dan kínos mosoly ült ki.

-Így jár, aki akció filmet néz! -vigyorodott el gúnytól izzó szemekkel Lin.

Junie és Nat egymás szavába vágva kezdte el kioktatni Lint, hogy mégis mit képzelnek magukról.

- Nyugi, nyugi! - csitította a társaságot Dan. -Yui holnap színházba akar menni, ráértek?

-Színház? Király! -lelkesedett be Nat.

- Nekem igazából kém dolgaim vannak.

-mondta Junie.

-Mi? - kérdezte Dan. 

- Mi? - kérdezte Dan.

-Az titkos.

-Füllentesz! Mindig elkezded mondani, hogy mit kell csinálnod, mert képtelen vagy tartani a szádat! Jössz színházba! -nevetett fel Nat, mire Junie, csak kinyitotta a száját, majd feladva be is csukta.

~~~

- Ezt még meg fogjuk bánni. - mondta szent meggyőződéssel Yui, miközben kinyomta a telefonját és letette az éjjeli szekrényre.

- Mit, hogy anyád ingatlan ismerősével nézünk házat, vagy hogy holnap leitatjuk a Jacksonokat? - kérdezte Aaron a konyhából, miközben kivette a sütőből a sült csirkét. 

- Mindkettőt.-forgatta meg a szemeit Yui, majd beleszimatolt a levegőbe.

-Mit sütsz? - mászott ki az ágyból és robogott ki.

- Csirke. Rozmaringgal,egy csipet majoránnával és öreganyóval. -vigyorodott el Aaron.

- Öreganyó?! - akadt meg az utolsó szavon Yui. 

-Oregánó.-helyesbített Aaron.-De az öreganyó jobban hangzik. - tette le a pultra a csirkét, majd kibújt a főzőkesztyűjéből es alaposan felmerte a csirkét.- Mit kérsz? Mellét, combját, szárnyát, hátát?

- Mell. - vágta rá Yui, miközben kivette a hűtőből a tegnap vacsiról megmaradt főtt krumplit.

- Jó választás! Én is a melledet választanám desszertnek, bár lehet farkas éhes vagyok és kicsit lejjebb is megkóstolnék valamit.-vigyorodott el Aaron, mire Yui érezte, hogy a füle tövéig elvörösödik.

- Mi van veled?- pislantott párat a lány.

-Meghívtam Ravent, Georget, Lindát és Madisont is holnapra. Ráérnek, úgyhogy... Izgatott vagyok! Utoljára államvizsga után buliztunk egy hatalmasat...Életemben nem ittam még annyit.

- Én sem. - mosolyodott el Yui. - Ha Izzyék megtudják, hogy nem színdarabot nézünk, hanem leitatjuk a lányát és a fiát, készülj fel, hogy bajba leszünk

- Oh, én tudom. Ismerem a féltestvéremet és a nejét. - harapott az ajkára Aaron, majd a miután felboncolta a csirkét belopta az egyik combot és tett magának a melegített krumpliból egy méretes adagot.

Csak akkor kezdett el enni az ebédlőasztalnál, amikor Yui leült mellé és behívta az ingatlanokat a laptopján.

- Ez jó árban és jól is néz ki. - jegyezte meg hangosan Yui, miközben végig mérte a mediterrán házat.

- Szar környék. - vágta rá Aaron. -Itt vannak a szörnyek fő pontja. Biztos nem.- szúrt fel egy húst a villájára.

- Mért félsz, hogy egy szörny leharapja a töködet?

-Apád is a közelemben van, még sem rezeltem be még... annyira. Ez jobb környék. Kertváros, közel van a metróvonalhoz és még mellé benn vagy a suliban negyven perc alatt. 

- Apád is a közelemben van, még sem rezeltem be még... annyira.Ez jobb környék. Kertváros, köze1 van a metróvonalhoz és még mellé benn vagy a suliban negyven perc alatt.

- Ronda. - húzta el a száját Yui. - És nagy. Minek nekünk...két fürdő, egy amerikai konyha étkezővel egybekötve és... négy szoba?! Egy háló, egy dolgozó szoba és a másik kettőbe mit akarsz tenni?!

- Nem tudom, talán egy vendégszobát, hogy ha valamelyik rokonod beállítana hozzánk, mert részeg és nem mer haza menni.

- Akkor is maradt egy szoba! - kapott be egy krumplit Yui.

- Talán nem akarok pár év múlva újra házat venni, csak mer elveszlek és jön egy gyerek.-vonta meg a vállát Aaron, mire Yui villája megállt a levegőben.-Most ijedtél meg,mi?

- Az se biztos, hogy megéljük... -tette le a villáját Yui és ivott egy korty vizet. -Honnan jut ez mostanában egyre gyakrabban az eszedbe? Nem rég az a fiút szeretnél, biztos nem lányt beszélgetés, most meg ez a...-a lány szeme hirtelen résnyire összeszűkült. 

-Az se biztos, hogy megéljük...-tette le a villáját Yui és ivott egykorty vizet.

-Honnan jut ez mostanában egyre gyakrabban az eszedbe? Nem rég az a fiút szeretnél, biztos nem lányt beszélgetés, most meg ez a... - a lány szeme hirtelen résnyire összeszükült.

Aaron csak rápillantott a barátnőjére. Egyenesen a szemeibe, amiben gyanú pislákolt.

-Mondjad. - harapott bele a húsba Aaron.

-Mit mondott a 18 éves Dan neked? A nejed voltam már, amikor visszajöttek, vagy a mennyasszonyod? Vagy el akartál jegyezni? Ne mond el melyik, csak... ilyesmivel vett rá arra, hogy adj nekünk egy esélyt?

-Igen. -biccentett Aaron.-Meglepően jól tudott a 18 éves Dan kikészíteni idegileg és egyben a legnagyobb löketet is adni... Pedig azt hittem erre csak az apád képes, főleg az elsőre.

Yui halványan elmosolyodott, majd hirtelen lehunyta a szemét, ahogy végig pörgette a fejében az emlékképeket. Gyűrű... Volt gyűrű a 26 éves énje kezén? Nem... De azt Dan is eltüntethette, hogy ne fogjon gyanút, viszont... Az asztalok, a sok szék az udvaron...

- Esküvő- suttogta maga elé.- Esküvőre készült nagyapa...

Aaron nem mondott semmit, csak félmosolyra húzta a száját.

- Én jobban sokkot kaptam, mikor Dan közölte velem.-mondta végül.

- Nem tudlak elképzelni a férjemként, még. Mondjuk... három éve a pasimként sem tudtalak volna. Szerintem...-nyomott be egy új ingatlant a laptopján- egyenlőre keressünk egy három szobás házat. Aztán ha Iranát túléljük benne vagyok a négyben. Mit szólsz?

- Jobb ajánlatot nem kapok? - pillantott a lányra.

- Nem. - rázta meg a fejét Yui.

- Pedig az én pénzem. 

- Nem érdekel, nem kizsigerelni akarlak, hanem csak együtt élni veled.

- A kettő nem függ össze, de legyen.-egyezett bele Aaron és nyomott egy csókot a lány homlokára. - De ezért holnap Amyt és Dant durván le fogom itatni.

- Gondoltam... Bár szerintem Dant nem fogod tudni. Anyám leitatta és nem tetszett neki.

- Hogy mi?! - pislogott sűrűn Aaron. -Mármint Hall leitatta a 13 éves fiát?! -Le.

- Inni akarok az anyáddal! Tuti nagy alkesz volt kamasz korában!

-Istenek...-forgatta meg a szemeit Yui.

~~~

Hall késő este ért vissza a Jackson villába, amint belépett a nappaliba Dan vigyorogva ugrott a karjába, mire a no szélesen elmosolyodott és egy puszit nyomott a srác homlokára, majd meglepetten nézett fel Natre, Juniera és Linre. 

- Nem tudom, hogy hol van a felfújható matrac! -kiabálta szinte Ed,ahogy Amy a nyakában loholt. - Tíz éve nem laktam itt!

- Yui szobájában is alhatnak ketten, Aaronnél alszik.

- Akkor minek keresem a matracot?!-pillantott a lányára Ed.

- Mert idegesít téged, hogy nem tudod hol van?

- Okos meglátás!- biccentett elismerően a férfi, majd széles mosollyal pillantott Hallre.

A nőben itt tudatosult, hogy Lin, Nat és Junie náluk alszik. Valóban volt matracuk egykor, amit egy hete hajított ki a kukába, mert annyira szétette az egyhelyben állás,hogy darabokra szakadt az anyaga. Elmondani azonban már nem tudta Ednek, mert túlságosan elmerült a férfi pillantásában. 

- Fiúk jöttök? -kapta el Lin kezét Dan és húzta felfelé az emeletre egy mindent tudó pillantást váltva Amyvel, aki csak eltűnt a könyvtár szobában.

Junie és Nat is rájött, hogy mi folyik a szobában, így Dan után sprinteltek.

Hall halványan elmosolyodott, ahogy a gyerekek leléptek, majd lazán Edmundhoz sétált. Átfonta a férfi nyakát és hosszan megcsókolta.

- Komolyan megcsináltad? Leállítottad a fegyvergyártást?! - rázta meg kicsit a fejét Ed.

-Baj?

- Logikus lépés volt.- érintette a homlokát Halliének. - Már azt várom, hogy mikor kezdik el azt, amit a 18 éves énjük...-pillantott fel az emeletre.

- Szemét voltál a jövőből jöttekkel. Régen nem ilyen voltál.  - simított végig a férfi arcán.

- Te sem ilyen voltál.

-Baj?

- Logikus lépés volt.- érintette a homlokát Halliének. - Már azt várom, hogy mikor kezdik el azt, amit a 18 éves énjük...- pillantott fel az emeletre.

- Szemét voltál a jövőből jöttekkel. Régen nem ilyen voltál.- simított végig a férfi mellkasán.

- Tudom... De túl sok mindent elvesztettem. Meg gyerekként valahogy könnyebb volt.

Hall lassan elmosolyodott.

- Szeretnék pár szabályt lefektetni.

-Például?

-Egy vacsorára el akarok menni valahová Yuival, Aaronnel és veled és nem akarom, hogy a "kiherélem a kicsike lányom pasiját, aki megmerte rontani az amúgy sem ártatlan lelkű lányomat" típusú apuci legyél alatta. Viselkedj normálisan, főleg Aaronnel, mert elárulom neked, azért jött össze Yuival, mert a 18 éves Dan elmondta neki, hogy az idősebb énje feleségül akarta venni mielőtt Irana kinyírt volna mindannyiunkat. Többek között engem és téged is. 

Ed szemei elkerekedtek a hír hallatán.

-Aaron lesz...A vejem?! Ez egy rémálom... - rázta meg a fejét.

- Oh ez nem az. - húzta el a száját Hall, ahogyan eszébe jutott, hogy Amy pasija és potenciális férj jelöltje ki lesz... - Amy rosszabb lesz, de arról nem mondhatok semmit. Egyenlőre Yuinak segítenünk kell elérni, hogy 5 csodálatos év múlva ne haljunk meg.

-Utálom Juniet...-jutott eszébe ismételten, hogy mit mondott neki egykor a fiú.

- Ők tudták, amit te akkor nem. És mégsem akartak megváltoztatni, elfogadták, hogy mekkora egy paraszt vagy.

- Vettem a lapot, egy faszfej vagyok, köszi. - húzta el a száját Ed.- Mit akarsz, milyen legyek?

- Önmagad. Légy végre valahára önmagad, Ed. Ne csak a régi Edmund Jacksonnak az árnyéka. -nyomott egy csókot a férfi homlokára. - Van valami vacsi?

-Rendeltem kínait.

- Nyami!- dobta le a táskáját a fotelre és már el is tünt a konyhában.

- Mi a többi szabály?- érdeklodött Ed.

- Foglaltam az őszi szünetre egy hétre egy két személyes utat Hawaii-ra. Van benne fürdőzés, varos nézés, szörf tanulás meg ilyesmik. - sétált ki Hall egy tányérnyi pirított tésztával, rajta édes-savanyú csirkével.

- Oh, romantikus út kettesben? Dan és Amy hol lesz? Izzynél vagy Ingridnél?

- Egyiknél sem. Amy velem lesz itthon, Dan pedig veled Hawaii-on.

- mosolygott Edre a no, mire a férfi ledermedt.

-Te össze akarsz zárni Hawaii-on egy hétre a fiammal?! -akadt meg Ed.

-Pontosan. Sose értetted Dan nyelvezetét és logikáját, ezért elmentek szépen egy egyhetes vakációra, ahol Dan szépen megszokhatja a te stílusodat és értékrendedet, míg te meg megismerheted a 13 éves fiadat, akit csak azért utálsz, mert rám hasonlít, pedig amúgy csak félig olyan, mint én. Sokkal több mindenben, hasonlít rád. Főleg a kamaszénedre. - ült le az ebédkőasztalhoz Hall. 

- Ezt nem mondod komolyan...- állította Ed. - Azt se bírtam ki,amikor hárman kísértek el az útjaimra, pedig ott Yui és Amy is figyelt Danre! - háborgott.

- De most nem dolgozni fogsz, hanem nyaralni, illetve gyakorlatilag Őszelni... ez hülyén hangzik. - húzta el a száját, majd lelkesen felnézett Edmundra. - Tehát nyugodtan megismerheted a fiadat, édes kettesben.

- Meg fogok őrülni.-jelentette ki a férfi.

- Majdnem tíz évig a sárkánya voltam es nem őrültem meg mellette, sőt melletted sem, pedig az sem volt könnyű. - mérte végig mosolyogva Edmundot, akinek tikkelt a szeme.

-Te ezt élvezed. - húzta össze résnyire a férfi a szemeit.

- Egy picikét. - kelt fel Hall és Edmundhoz lépve átkarolta a férfi nyakát. - Csak szeretném, ha végre nem gyűlölnéd a fiadat.

- A 18 éves Dan is utált engem!- vágta rá Ed. 

- Nem utált téged. - rázta meg a fejét Hall. - Én beszéltem vele veled ellentétben. Nem kedvelt téged, de megértett, főleg ahogy egyre idősebb lett es ahogy fejlődött a kapcsolatuk Linnel, mert ugyanazt érezte Lin iránt, mint te irántam. Pontosan tudta, hogy ugyanolyanná válna, mint te, ha Lint elveszítené, csak o porig égetné a világot.

Ed nem válaszolt. Tudta, hogy a 18 éves Lin majdnem ott hagyta a fogát,amikor elmentek Hayden Miller holttestéért és Irana halálos sebet ejtett rajta. Azt is tudta,hogy Nathaniel Stirling és Aelin di Angelo kijátszotta a halált, hogy időt nyerjenek Zoya Royalnak.

- Sose akart volna rám hasonlítani.-pillantott az emelet irányába a férfi.

-Tudom.-mosolyodott el Hall.

- Mi van, ha már nem emlékszem milyen a régi Edmund? - döntötte oldalra a fejét.

Hall egy hosszú csókot nyomott a férfi ajkaira, majd játékosan elmosolyodott.

-Hát...A régi Edmund sosem hagyná faképnél a csapatát, sem a családját.-kezdte Hall, mire a férfi érezte, hogy a gvomra összerándul. 

Amikor Susan és Peter meghalt mindenkit magára hagyott. Még a saját lányát is hagyta Irana börtönében rohadni.

- A régi Edmund Jacksonnak mindig volt terve. -folytatta Hall halvány, kedves mosollyal az arcán. - Arra, hogy mások megkedveljék öt és a saját kezére játsszák ki a lapjaikat, de sosem azért, hogy neki jó legyen, hanem hogy mindenkinek jó legyen.

Mint amikor szépen lassan Izzyvel megkedveltette a tábort, majd Ingrid Jacksonnak is megmutatta Kronosz igazi családot.

- A régi Ed...- simított végig az arcán Hall. - Okos volt, művelt, ravasz és jó szívű. Szeretett volt a lelkében, nem keserűség és gyász.

- Köszi... Értem...-nyelt egyet Ed.-Próbálkoztam a kulcshajsza után, hogy...

- Inkább próbáltál két szék között megülni és nem lezuhanni a padlóra.-felelte Hall.

-Te nem voltál sose kritikus... -harapott az ajkára.

-Izzyre nem hallgattál, pedig próbált segíteni neked.

- Az agyamban akart turkálni!

- Segíteni akart neked feldolgozni a gyászt. Amynek sem ártott volna egy pszichológus, ahogy Yuinak sem akkoriban. Neked meg kifejezetten szükséged lett volna rá,de most ebbe ne menjünk bele. Még lehet nekem is kelleni fog, hogy valahogy feldolgozzam az elmúlt kibaszott tíz évet. Elmész Dannel ősszel, vagy sem?- szegte fel a fejét a végére.

-El...

- Megpróbálsz az apja lenni?

-Talán...

-Ed...

-Jesszus...Igen, anyu! Megpróbálom! Mióta vagy ilyen házisárkány?!

- Amióta anyasárkány is.- vágta rá mosolyogva a no, majd visszaült a kínaija elé, hogy betolja a maradékot.

- Dannek mondtad már?- kérdezte a férfi.

- Még nem és halloweenig nem is fogod elmondani te sem.

- Ki fogjuk nyírni egymást.

- Jó lesz, hidd el.

Ed felsóhajtott, majd elindult felfelé az emeltre, de az utolsó pillanatban még visszafordult és megszólalt:

- Holnap áthozzák a cuccainkat a költöztetők Los Angelesbol.

- Amúgy miért nem adod Yuinak azt a házat? Oda költözhetnének Aaronnel.

-Mert én vettem és ne rugdosd már ennyire kifele a lányunkat a családi fészekből. -felelte a férfi és meg sem várva Hall reakcióját becsukta a szobájuk ajtaját.

Ő... Hawaii-ra...Hülye egy ötlet. Annyit ér el vele Hall, hogy a hetedik napra rohadt mérgesen haza állítanak és legalább két hétig nem fognak egymáshoz szólni. Adja oda Aaronnek és Yuinak azt a házat... Nem is lenne rossz ötlet, csak Yui utálja azt a házat, azért van általában Aaronnél. Különben is, ha össze akarnak költözni oldják meg, o nem segít. Az biztos! Egy Apollón vérnek... Összeszorult a torka, ahogy eszébe jutott Cora Wizards, aki... Hallie és később Izzy után a legjobb barátja lett. Egy Apollon vér. De ő csaj, ő más... Bár igazán nem kéne minden egyes Apollón vért utálnia, mikor csak Skandar Mosley-ban nem bízik... 

- Csak egy napja lakom Hallel és már most kezdem azt hinni, hogy túl reagálom ezt az Apollón vér dolgot...És még,hogy én manipulálom az emberek agyát...Ch!- horkantott fel a végére, majd felkapott egy könyvet az éjjeli szekrényről és olvasni kezdte.

Halványan elmosolyodott, ahogy meglátta a margó jegyzeteket és a beletűzött papírokat. Elcsomagolta egy dobozba még anno ezt a regényt.Hall pedig visszatette a helyére... Mintha csak várta volna ot.

Két kopogás hallatszott az ajtó felől, mire Dan dugta be a fejét az ajtón.

- Anyád lenn van. -mondta Ed.

- Tudom, de most te kellesz! - csukta be maga mögött az ajtót.

Ed kérdőn magara mutatott, majd felült.

-Mi az?

Dan bekapcsolta a komódon lévő zene lejátszott, majd az apjához kocogott és közel hajolt hozzá.

- Bocsi, anya sárkányhallását zárom ki.-suttogta, mire Ed azonnal rájött honnan fúj a szél.

- Hallottál mindent,mi?

Dan biccentett.

- Nem fogok veled menni valami hülye apa-fia vakációra! Idegrohamot kapok tőled! 

- Anyád nem fog jobb belátásra térni. -húzta el a száját Ed.

- Kivéve, ha bebizonyítjuk,hogy képtelenek vagyunk megférni egymás mellett.

Ed felvont szemöldökkel végig mérte a fiát,aki elvigyorodott.

-Mit tervezel?

- Az évszázad vitáját! Köss belém mindenben, amiben csak lehetséges, én meg mindig vissza fogok pofázni és így elkerülhetjük életünk legrosszabb vakációját!

- Megbeszéltük! - nyújtotta ki a kezét Ed, mire Dan vigyorogva belecsapott.

-De ha nem akarod, hogy anyád két percen belül bejöjjön átteszed valami másra a csatornát, mert nem szoktam... Fingom sincs mi ez...kpop?

- Nem,ez az a hülye pali banda, állandóan ez megy a nyolcadikosoknál nálunk.

- Pocsék az ízlésük...- húzta el a száját Ed. 

-Tudom. Sokkal jobb a retro. - tette át a zenét. - Mikortól menjen a művelet?

-Holnap reggelitől.

-Vettem!-szalutált Dan, majd kilopózott a szobából.

~~~

Hall csak unottan meredt a laptopjára és nézte végig a hálószobája biztonsági kamerájáról az előbb lezajlott beszélgetést. Fiúk...Mindig kiszámítható és manipulálható a viselkedésük, mire eljön az őszi szünet ezek tökéletesen együtt fognak tudni dolgozni. 

Hall kikapcsolta a laptopját, majd felsétált a műhelyéből, hogy betegye a tányérját és a villáját a mosogatógépbe. Meglepetten pillantott Amyre, aki a nappaliban olvasott.

- Hali. - nézett a lányára, aki csak unottan rápillantott, majd összecsukta a könyvet.

Hall felvonta a szemöldökét, ahogy meglátta azt a tipikus élt, ahogy ő méregette egy időben Izzyt. Veszély. Átverés.

- Igen? - kockáztatta meg a kérdést.

- Miért csak Danre figyeltél?

Szóval innen fúj a szél.

-Te meg Yui boldogultatok, legalábbis Danhez képest. Plusz... Láthattad Aphrodité ajándékából, hogy Dan...

- Sárkány. - szorította meg a könyvet Amy. - Én és Yui nem. Mi olyan időszakban fogantunk, amikor közted és Apa között csak problémák voltak. Dan harmóniában fogant.

- Az túlzás...- húzta el a száját Hall. -De a kapcsolatunk akkoriban stabilabb volt. Miattad és Yui miatt foleg.

- Akkor miért Danrol szól minden? Állandóan rá kellett figyelnünk, te is vele foglalkoztál, miatta maradtál,nem miattam, Yui vagy Apa miatt. Minket nem hívtál, amikor elhagytad a Bázist, de Dannek felajánlottad, hogy jöjjön veled. Visszaadtad neki az erejét. Valakivé tetted.

Hallie halványan elmosolyodott, majd a lányához sétált.

Hall felvonta a szemöldökét, ahogy meglátta azt a tipikus élt, ahogy o méregette egy időben Izzyt. Veszély. Átverés.

- Igen? - kockáztatta meg a kérdést.

- Miért csak Danre figyeltél?

Szóval innen fúj a szél.

-Te meg Yui boldogultatok, legalábbis Danhez képest. Plusz... Láthattad Aphrodité ajándékából, hogy Dan...

- Sárkány. - szorította meg a könyvet Amy. - Én és Yui nem. Mi olyan időszakban fogantunk, amikor közted és Apa között csak problémák voltak. Dan harmóniában fogant.

- Az túlzás...- húzta el a száját Hall. -De a kapcsolatunk akkoriban stabilabb volt. Miattad és Yui miatt főleg.

- Akkor miért Danről szól minden? Állandóan rá kellett figyelnünk, te is vele foglalkoztál, miatta maradtál, nem miattam, Yui vagy Apa miatt. Minket nem hívtál, amikor elhagytad a Bázist, de Dannek felajánlottad, hogy jöjjön veled. Visszaadtad neki az erejét. Valakivé tetted.

Hallie halványan elmosolyodott, majd a lányához sétált.

- Yui magara vállalta a felnőtt szerepet, te pedig... Apád kedvence lettél, aki a legjobb eredményeket elhozta, a legokosabb vagy, Yuit is bármikor levernéd. Yuival érzelmi Apád kapcsolata. A pici lánya, akinek első négy évét, ahol babusgathatta volna, ott nem volt jelen. - mosolygott még mindig, ahogy felrémlett előtte, hogy milyen volt Eddel, amikor Amy pici volt, amikor Ed azt se tudta mit kell csinálni egy kisbabával, majd az is, hogy Dannél már mennyire profi volt. - Dan pedig... Az örök rosszaság, az akinek önként elrontotta az életét, hogy az én kérésemet teljesítse és ne legyen ereje. Apád pedig sosem vette el senkinek sem a képességét. Ő kiképző, imádja az emberek erejét a maximumra felerősíteni, feszegetni a határokat. Ezt Dannel nem élhette át. Dannek szüksége volt rám, hogy elhiggye van helye a családban.

- Egyik gyerekedet sem akartad igazán. -mondta ki hirtelen Amy.

- Így van.- felelte Hall.

-Nem is tagadod?! 

- Nem. Yuit 19 évesen szültem, nem álltam rá készen. Téged 24 évesen, mondjuk, hogy rád már jobban készenálltam, mint Yuira, de... Éppen akkor jöttem össze újra Eddel, a cég végre elfogadott, senki nem akart nekem keresztbe tenni, csak a sajtó, akik minden egyes pasira ráakaszkodtak, akikkel csak szóba álltam és állandóan szimatoltak, mindent felnagyítottak. -Hall nézte, ahogy Amy arcára harag ül ki. - Dannél 27 voltam, ideálisabb egy gyerekhez, de akkor meg végre bele rázódtunk Eddel a két gyerekbe, erre o meg Yui átvertek engem, csak hogy legyen egy kisöcsitek... Hárman vagytok és egyikőtök sem volt tervezett és mégis imádlak titeket. - Amy zavart arcát látva, Hall szélesen elmosolyodott.

- Dehát... Nem is akartál minket.-értetlenkedett a lány.

- Ahogy Ingrid sem tervezte be Carment, sőt... Susan sem Svent. Akkoriban indult az elnök választáson, éppen megnyerte, mikor kiderült, hogy terhes. Joe csak azért jegyezte el, hogy nehogy már az elnököt valami kis útszéli ribinek gondolják. De Ingrid nagyon szereti Carment, pont azért szigorú vele. Susan imádta Svent, ahogy Joe is. Aki tényleg tervezte a gyereket az Peter és Dia volt, Jake és Lucy, illetve Bred és Izzy. Aztán mindannyian árgus szemekkel őrzik és agyon féltik, vagy féltették a gyerekeiket. Elfelejtették, hogy milyen gyereknek lenni. Mondjuk Bredet és Izzyt megértem miért. - meredt hirtelen egy pontra a falon.- Bred anyja egy diliházban halt meg, mert meg akarta védeni a fiát. Izzyt kiszakították a saját idejéből és mire újra találkozott az anyjával, volt vagy hatvanöt éves... -rémlett fel előtte az a kísértet ház Los Angelesben, ahol 14 évesen járt életében először és utoljára.- Mai Young... Izzy egyetemista volt amikor hallotta Hádésztól, hogy meghalt az anyja, hetven évesen.

- Mért... Milyen gyereknek lenni? - vonta fel a szemöldökét Amy.

-Kalandok, szörnyek, örökveszély, ami mindig üldöz egy félvért, ha nem akarja akkor is, tele rejtélyekkel, harccal és időnként halállal és szerelemmel.-vágott egy fintort, mire Amy elnevette magát.- A gyereknevelés...egy befektetés... Megpróbálsz megadni mindent a gyereknek, aztán imádkozol, hogy nem cseszted el valahol és nem egy selejtet neveltél ki. Vagy leszarod ot és a gyerekednek kell mindent megoldania. Nekem nem volt választásom melyiket csinálom, de... Egész jó emberek lettetek. Dan teljes kamasz korát végig élvezhetem, neked meg...a felét.

- Ne légy az utamban és nem lesz baj. -mosolyodott el szárazon Amy.

-Te se az enyémben.

- Fogsz engem valaha annyira szeretni, mint Dant?

Hall egy ronda oldalpillantást vetett a lányára.

- Annabell? A hajó út? - vonta fel a szemöldökét.

Főnix védte ot is... nem csak Dant. Lelökte róla a babát és az a pillantás, ahogy ránézett Főnix a hajón... Sajnálta, hogy azt látta, mert...Mert...

Amy lassan elmosolyodott, majd csak annyit érzett, hogy egy kar oldalról átöleli.

- Én is szeretlek, Anya. -mondta ki, majd hirtelen eszébe jutott egy aprócska dolog. - Nem zavar, hogy vonzódom a lányokhoz is?

- Én ezeket mindig leszartam, úgyhogy pont nem érdekel, hogy két csapatba játszol. Egy időbe Annievel szentült hittük, hogy Cora biszex, úgyhogy nem zavar a gondolat.

- Aztán mi történt? - vonta fel a szemöldökét Amy.

- Szerep szerint smárolnia kellett egy csajjal és a próba alatt behányt. Onnan rájöttünk, hogy nem biszex.-nevette el magát. - Na, jó éjt!

-Holnap este színházba megyünk úgy nagy csapatosan, Lena és Adel kivételével minden Jackson, plusz Aaron, meg a két Stirling.

-Színházba?! -sétált át a konyhába Hall, hogy végre eljusson a tányér a 

- Ennyire uncsi vagyok?-kérdezte Ed.

-Nem...Csak gyanakszom.

- Miről maradtam le?

- Yui elviszi a Jackson klánt és haveri körüket színházba. Lee Flecher színházába. Holnap este.

- És? Várj...Lee Flecher?

- Köszönöm! Gyanús, ugye?! - tárcsázta Lee számát, a férfi a harmadik csörgetésre vette fel.- Szia Lee, itt Hallie Beckendorf! - Ed hallotta, hogy a férfi felnevet a vonal másik végén és a jól ismert "Broadway gyereksztár" kiáltást is tökéletesen értette. - Hogy-hogy fogadod a harmadik generációs Jacksonokat a holnap esti színdarabon?

- Hangosítsd ki!- mondta Ed.

- Cső, Ed!- köszönt Lee.

- Hali, Lee bácsi. Mesélj csak!

-Jaj, ne most akarjatok aggódó szülőt játszani!

- Mire készül Yui? - kérdezte Hall.

- De egy követ fújtok... Olyan ti féle szilveszteri bulit, csak nem szilveszterkor és nem nektek, hanem a harmadik generációnak. Csak, hogy ismerkedjenek a határral. 

Ed felvont szemöldökkel meredt a telefonra, míg Hall hangosan felnevetett.

- Fél szemed rajtuk legyen. -mondta a nő.

- Meglesz, de most megyek aludni. Majd még beszélünk gyereksztárom, puszi!

- Puszi! - mosolyodott el Hall, majd szembe találta magát Edmund kérdő pillantásával.-Leitattam Dant, úgyhogy ő nem lesz ittas.

- Hogy mit csináltál?! Ez a buli amúgy nem nekik való... ők még...

-13-17 évesek. Bőven benne vannak abban a korban, amikor ezt mi csináltuk. Ne játszd már, hogy nem volt gyerekszobád!

Ed csak mérgesen összepréselte az ajkait.

- Azt se tudom Apuék, hogy engedhették meg ezt nekünk....-mormogta. 

-Úgyhogy megmondtuk nekik, hogy ez lesz és pont. Nincs választásuk. Sose volt, mi mentünk a saját fejünk után, csak mivel Peter és Susan meghalt, én meg káosz mérget kaptam ti eldöntöttétek, hogy rövid pórázon lesznek a gyerekeitek és arról is szólniuk kell, ha kimennek pisilni.

- Ha leszarom őket az a baj, ha nem, akkor meg az, ki ért ezt!- háborodott fel ismételten Ed, mire Hall elkapta az állát és hosszan megcsókolta a férfi.

- Csak légy ott nekik, ha szükségük van rád.

- Percy is ezt mondta...

- Okos gondolat volt tőle.

~~~

Yui délután felvette Amyt és Dant a Beckendorf villában. Felvont szemöldökkel hallgatta, ahogy Ed és Dan hangosan vitatkoznak, miközben Hallel és Amyvel bepakolták a cuccokat a kocsi csomagtartójába.

- Miről maradtam le? -suttogta az anyjának.

- Hosszú.- legyintett Hall. - Aztán majd vigyázz rájuk! 

- Oksa, mondták, hogy nem alszanak itt, hanem a Los Angelesi lakásban fognak, ugye?

-Persze. Jó ivást! - intett nekik a no, mire Yui szemei egy pillanatra fennakadtak.

-Ezt meg honnan...?-kezdte a lány.

- Biztos forrásból. -felelte rejtélyes mosollyal Hall, majd Danhez sétált és a kocsi felé pörgette a fiút. - Ülj be! Jó mulatást! - nyomott egy gyors puszit a fiú homlokára.

Dan a kocsihoz rohant és beült hátulra, míg Amy bezárta a csomagtartót és az anyós ülésen foglalt helyet. Yui alaposan végig mérte a szüleit, akik csak az ajtóban állva beszélgettek. Szürreális kép volt, ahogy az apja mosolyogva súg valamit Hall fülébe, mire az anyja oldalba könyökölte ot, Ed pedig válaszul csak kuncogva letámasztotta az állát a nő vállára.

Yui intett nekik, majd beült a volán mögé és beindította a kocsit.

-Milyen színdarabra is megyünk?- érdeklődött Amy. 

-Bulis színdarabra. - válaszolta Yui és legbelül érezte, hogy meg fogja még bánni ezt a ma estét.

Hat órára futottak be a színház parkolójába, ami teljesen kihalt volt. Amy felvont szemöldökkel bámulta azt a három kocsit, ami a színész bejárónál állt. Az egyik az őr szolgálaté volt, a másik Lee Flecheré, a harmadikhoz kellett pár perc, hogy rájöjjön, hogy az Hádész szekere, egy nyolc személyes családi autónak álcázva.

- Mit takar nálad a bulis színdarab?-kérdezte mialatt kikötötte magát.

Yui nem válaszolt, helyette kiszállt a kocsiból és a csomagtartóhoz sétált. Az első kezébe akadó szatyrot Amy kezébe nyomta, a másodikat pedig Danébe.

Amy belenézett a szatyorba, mire értetlenül összevonta a szemöldökét.

-Ebbe piák vannak.

- Mi más lenne? - hallatszott az ajtóból Aaron hangja, aki mellett ott állt a vigyorgó Lee Flecher.

-Nem szóltatok nekik, mi? - pillantott a féltestvérére a színház tulajdonos.

- Persze, hogy nem. Főleg az őseiknek nem!

- Pedig azok aztán tudtak bulizni... egykoron!

Lee és Aaron nevetve egymásnak dőltek. Yui hiába tudta, hogy mindkettőnek Apollón az apja, meglepődött, hogy mennyire hasonlítanak egymásra, még akkor is, ha Aaron 23, Lee bácsi pedig 67 éves és akkor is, ha a haj és a szemszínük teljesen különböző árnyalatú volt a szőke és kék skáláján.

Az arc formájuk. Az egyezett kristálytisztán. Ugyanaz a szem, orr és száj forma. Kísérteties volt.

Aaron mosolyogva lépett oda Yuihoz és nyomott az ajkára egy csókot, mire Dan vágott egy fintort és inkább elindult befelé az egyik szatyorral.

- Akkor most tényleg inni fogunk? -állt meg Lee mellett.

-Ti igen, én csak a helyszít biztosítom.

- Király. Whisky-kolázni fogok. -azzal el is tűnt az épületben.

Amy csak felvont szemöldökkel meredt a nővérére. 

-Le akartok minket itatni? - kérdezte.

- Le. - vigyorgott rá Aaron.- Szió, csajszi! - nyomott két puszit Amy arcára, mire a lány elmosolyodott.

- Ez kurva jó lesz! - vágtatott be vigyorogva Amy.

- Valahogy nem pont erre a reakcióra számítottam.

Yui nem mondott semmit. Ismerte annyira a húgát és főleg annak utóbbi bulizós kamaszos korszakát, hogy ne érje meglepetésként, hogy inni akar.

- Menjünk.- pillantott fel Aaronre és sétált Lee bácsihoz.

Mosolyogva ölelte meg az Apollón vért és hallgatta, ahogy az hitetlenkedve faggatja Aaront,hogy miért pont egy Jackson lányt kellett kinéznie, ráadásul pont Edmund Jackson lányát.

- Mert utál engem, pont azért! - vágta rá a lépcsőn felfelé menet Aaron. 

- Ed valóban nem kedveli a férfi Apollón véreket, leszámítva engem. En tanítottam meg ot hangszeren játszani és énekelni, plusz döntöttem el miattuk, hogy nekem biztosan nem lesz gyerekem, nincs az az isten. Azt se tudom, hogy bírod a harmadik generációs Jackson klánt! - nevette el magát a férfi.

- Néha én se. - pislantott Yui felé Aaron, de a lány inkább csendben maradt.

Még valahogy el kell mondania Aaronnek, hogy holnap este Edmunddal és Hallievel vacsoráznak... 

Yui amint belépett a kis mellékterembe, ösztönösen elmosolyodott. Egyszerre rettegett és várta ezt az alkalmat, azóta hogy Aaron felvetette neki. A mellékterem egy kisebb színház terem volt. Az egyik végében egy hangosító asztal volt, amire rá voltak kötve a terem oldalsó falaira felszerelt hangszórók. A másik végében egy kisebb színpad volt, amire két oldalt lépcsőn keresztül lehetett feljutni. A székek, amikre a vendégek ülhettek a sarokba voltak elhelyezve és letakarva, így a nézőtér helyén egy üres tér volt, a szélére jó pár kanapé és asztal volt helyezve. A rokonai pedig éppen ezeket foglalták be, vagy helyezték el rajtuk a piákat és a kajákat.

- A szüleitek egyetemista korukig itt bulizták át a szilvesztereket. - szólalt meg Yui mellett Lee. - Joe és Susan kis első alkalma innen két szobára zajlott, mint azt az esküvőjükön megtudtam, nagyjából tíz évvel később. Ami után Percy, Annabeth, Nico és Thalia engem akart megbüntetni. Szokásos.

- Tényleg?! - szólalt meg Sven di Angelo, aki Amynek segített kipakolni a szatyorból. - A szüleink ilyen felelőtlenek voltak?!

-Hm... Végre találtam egy hasonlóságot 

- Hm.. Végre találtam egy hasonlóságot köztem és anyám közt! - mosolyodott el Aelin, majd fintorogva kivett valami zöld színú italt Dan szatyrából.- Ez undin néz ki...

- Oh, sok minden történt itt. - mérte végig a falakat Lee. - Hall mindig ott volt. - mutatott a hangosító pultra.-O keverte a zenéket, időnként Eddel együtt. Susan a színpadon tácolt, énekelt és jól érezte magát. Csak ekkor lazíthatott egy kicsit. Ed egyszer abba a sarokban hányt be, miután nem jutott el a mosdóig, sőt az ajtóig se.

- Nehezen nézem ki ezt apából. -bontotta meg az egyik bort Amy, de Aaron ciccegve kivette a kezéből.

- Nem bármit iszunk, hanem majd amit mi adunk. -mosolygott.

- Ne már! - sápadt el pár árnyalatot Dan.- Már anyám hánytatott, nem akarok megint...

- Mi van?! - pislantott párat Lin, ahogy realizálta, hogy mit akarnak velük csinálni. - Én inkább haza megyek! - akart elindulni, de Nat elkapta a könyökét. - Mi az? - nézett rá, majd a tekintete elsötétült. - Azt ne mondd, hogy te inni akarsz...Ha anyuék megtudják... 

-És ha nem?

- Anyuci szoknyája mögé bújtok?-vigyorodott el gúnyosan Aelin, mire Nat érezte, hogy a pumpa felmegy benne.

- Úgy nézek ki? - kérdezte.

- Nem, anyámasszony katonájának nézel ki. - húzta ki magát Aelin és ült le a kanapéra.

- Amúgy... - mosolyodott el lassan Lee.-Izzy es Bred első csókja is itt esett meg. Azon az erkélyen. - mutatott az ajtóra. -Pontban éjfélkor és pár nappal később össze is jöttek, pedig próbáltam Bredet rávenni, hogy hülye, de... Mégis ment a szíve után. És most itt vagytok ti...-mérte végig Lint és Natet.- Ijesztő Na, jó bulizást! Majd, aki még jön azt felküldöm ide. -intett Yuinak és a többi Jacksonnak plusz azok hozzá tartozóinak és már le is lépett.

- Na kezdjük! - csapta össze a tenyerét Aaron és lépett a keverő pulthoz, majd rácsatlakozott vele a netre és betett valami pörgősebb számot.

Amy és Carmen csak a pia asztalnál állt, ok már inni akartak. Jane unottan ácsorgott Sven és Sam között. Az ikertestvére mosolyogva súgott valamit Demetria fülébe, mire a lány  elmosolyodott és el is pirult pár árnyalatot. Brady felvont szemöldökkel kérdezett valamit Aelintől, aki erre csak elvigyorodott.

- Jó kérdés. -válaszolta, miközben a pillantása Linre siklott, aki szorosan a bátyja mellett állt és hihetetlenül ideges volt.

Dan megkínzott fejet vágott, miközben Junie mellette lelkesedni kezdett.

- Én ezt nem akarom. - rázta meg a fejét Dan.

- Pedig tök jó! Mindig ki akartam próbálni, milyen lehet bulizni, meg alkoholt inni! - vigyorgott Junie.

-Technikailag ez teljes mértékben illegális, mert 21 év alatt tilos alkoholt fogyasztanunk... - kotyogott közbe Dan.

Aelin felvont szemöldökkel pillantott Danre, akárcsak mindenki a szobában.

-Most mi van?

- Te egyet értesz valamiben a 

-Te egyet értesz valamiben a törvénnyel?!- pislantott döbbenten Amy.

- Kész, vége a világnak...-harapott riadtan az ajkára Lin.

- Az anyám leitatott és meghánytatott alig egy hete!- panaszkodott Dan.-Szar dolog inni!

Yui majdnem hangosan felnevetett, főleg ahogy eszébe jutott a 18 éves Dan Jackson, aki nem kis mennyiséget tudott ledönteni a torkán.

-Kezdjük!-kapott fel egy piát Aaron.

- Mindenki üljön szépen le, kell egy asztal és pohár...

Yui segített Aaronnek beszerezni mindent, miközben a húga és Carmen folyamatosan röhögtek az orruk alatt.

- Ittunk már életünkben.-mondta ki Carmen.

- De ez most más lesz, most megismerkedtek szépen a határotokkal. - felelte Aaron, mire Dan felnyögött.

- Jaj ne... Anya is ezt csinálta...-sóhajtotta. - Én esküszöm a Sztüxre iszom, csak ne kelljen még egyszer egy ilyen szaron részt vennem, jó?-könyörgött.

Aaron már nyitotta a száját, de Yui elkapta a karját és megrázta a fejét.

- Jó Dan, igyál amit szeretnél.

-Imádlak nővérkém! - pattant fel a kanapéról, mászott át a háttámlán és ölelte meg a noveret, majd mar fel is kapta a whiskyt, a kolát és egy üres korsót.

-Komolyan...Te is kivételezel vele, mint Anya? - forgatta meg a szemeit Amy.

- Nem láttam még Dant ennyire hisztisnek ,úgyhogy igen. És nem tudom mit csinált vele Anya. Aaron?

- nézett a srácra, ám abban a pillanatban kopogás hallatszott az ajtó felől, mire Aaron hangosan felkiáltott és már fel is pattant az asztaltól.-Hosszú este lesz...

Az ajtóban egy fekete hajú srác jelent meg, aki rögtön felnevetett és már szélesre is tárta az ajtót.

-Phinsky!-rikkantotta. 

-Mizu, Raven?! -kapaszkodott össze a két fiú.

- Hé! Én is itt vagyok! - vigyorgott George is, mire a három ex szobatárs összeborult és nevetve ölelkeztek egy darabig, amíg maguk mögül torok köszörülés nem hallatszott.

- Szörnyűek vagytok. - mosolygott Linda O'Bryan.

Aaron megölelgette a lányt is, majd az ajtóban ácsorgó Madison Greenfield arcára nyomott két puszit.

- Elkezdtétek már?- kérdezte a lány.

- Most kezdjük. Jöttök? - biccentett az asztal felé Aaron.

Raven összevont szemöldökkel mérte végig Dant, majd megállapodott Junien, Aelinen, Naten és Linen a pillantása. Szólásra nyitott szájjal fordult Aaronhöz, ám Yui besétált elé, mire csak elvigyorodott.

- Mizujs, kislány? Megcsalt már Aaron?

- Nem. Mit néztél ennyire? -érdeklődött Yui.

Raven csak visszapislantott a kicsik felé. 

- Ok nem magasabbak voltak és idősebbek?-kérdezte hirtelen, mire Yui elmosolyodott.

-Raven, Linda, George, szeretnénk titeket pár ital mellett beavatni egy-két dologba. -karolta át Ravent és Georget Aaron. - Például, hogy a görög mitológia, valójában nem csak mitológia.

~~~

Dan stabilan fogta a whisky-koláját, miközben figyelte, ahogy Aaron sört itat a társasággal. Lin fején halálra nevette magát, főleg amikor a lány majdnem kiköpte az italt. Bezzeg Nat... A srác megkóstolta, megállapította, hogy ez tök finom, majd viccből elkezdte hergelni Svent, aminek az lett a vége, hogy a két srác csurig töltötte a poharukat sörrel, majd versenyezni kezdtek, hogy ki tudja hamarabb kiüríteni a pohara tartalmát. Sven nyert. Nat félre nyelte a sört.

- Balek. - vigyorgott gúnyosan Aelin, mire Nat szeme felvillant.

-Ha annyira megy, húzd le!- vágta rá.

Aelin csak elhúzta a száját, majd tele töltötte a saját poharát és elkezdte kiinni a tartalmát. A folót itta ki 

Aelin csak elhúzta a száját, majd tele töltötte a saját poharát és elkezdte kiinni a tartalmát. A felét itta ki, amikor egy fintorral leengedte a poharat és akkorát böfögött, hogy mindenki rá nézett. Lin sikítva felnevetett, miközben Aelin elvörösödött.

- Tündér hapci?- mosolyodott el kínosan.

-Inkább egy disznó. -vágta rá Nat.-Még van benne, több mint a fele.

Aelin karkötőjéből csak elpattant egy penge és Nat felé hasított vele, de a fiú elkapta a lány csuklóját és megcsavarta.

-Itt nincs harc! - kiáltott rá a két kamaszra Yui.

- Ahaaa...Szóval ezt jelenti a félvér...-kezdte felfogni mindeközben Raven, hogy pontosan mit jelent az a mondat, hogy a görög mitológia, valójában nem csak mitológia.

Dan direkt szelektálta azt a mondatot, amikor Aaron elkezdett arról beszélni Ravennek, George-nak és Lindának, hogy akikkel ok találkoztak azok a jovobol jött énjük. Junie, Nat, Aelin és Lin szerencsére meg sem hallották. Junie éppen stopperrel mérte, hogy a Carmen vagy Amy tudja hamarabb lehúzni a pohár sörüket.

- Óvatosan. -fogta meg Lin Nat kezét, ahogy átadta neki a sörét.

- Mert? - kérdezte Nat.

- Mert Aaron a határotokat akarja megtaláltatni veletek. Lefordítva, folyamatosan inni fogtok, amíg baromira ittasak nem lesztek.

-Aha, értem. Az mi? - mutatott Nat a Dan kezében lévo italra.

- Whisky és kola. -felelte a srác.

-Megkóstolhatom?

Dan csak felkapta Nat poharát és átöntött egy kicsit a sajátjából. A srác belekortyolt, majd a szeme felcsillant.

- Ez finomabb, mint a sör.

- Kajra? - hajolt elore Junie és vette ki Dan kezébol a piát.

-Hékás!- kiáltott a srácra, aki már bele is kortyolt a poharába.

-Kajakra! - vigyorodott el Junie. -Keversz nekem egy ilyet? 

- Nem. - vágta rá Dan. - Mást terveznek veletek...-biccentett Aaron felé, aki a kezében jó pár üveg borral tért vissza.

Dan gyomra fordult egyet az emlékre, hogy az anyja még ezt is lehúzta arra a sok töményre. Csak figyelte, ahogy Aaron mindenki elé letesz 3 vörös és 3 fehér borral töltött poharat, többek között elé is.

- Ha Dan nem lesz ittas, úgy nem poén. -felelte Yuinak, aki már fel is akart szólni a védelmében.

- Egyet értek.- mosolygott a nővérére gúnyosan Amy, majd felemelte az első poharat.-Édes... Félédes... Száraz...- ment végig a három darabon. - Kezdjük a szarral... - húzta le a szárazat.-Hamar ittasak leszünk, ha így haladtok, ugye tudjátok? - pillantott a végén Aaronre.

Dan megkínzott fejjel kortyolt bele a száraz vörösborba, mire olyan érzése támadt, hogy valaki kiszívott minden nedvességet a torkából. Lin köhögni kezdett, amikor belekortyolt a pohárba és azt is Nat elé tolta, aki csak megízlelte a sajátját, majd le is húzta. 

- Ez baromi jó! - mondta.

Aaron Yui fülhez hajolt:

- Már értem miért ivott Nat mindig másnaposan sört. Ez már most alkesz. -suttogta.

Yui csak elhúzott szájjal nézte, ahogy Aelin szintén belekortyol a száraz vörösborba, majd Svennek tolja, aki csak vágott egy fintort és megitta Aelin italát. O jobban szerette a félédes vörösbort.

Nat a hatodik bor végére már legyezni kezdte magát a kezéve1, amiból Dan tudta, hogy itt bajok lesznek. Főleg, hogy az a hat bor igazából tíz volt, mert Lin a sajátjából négyet átadott a bátyjának. Mondjuk már Dan is érezte azt a jó kis melegséget, ami a fejében kezdődött és a világ is kicsit élénkebb színeket kapott, de hozzá mégis valahogy mosott volt. Inkább belekortyolt a whisky kólájába, mialatt Aaron tovább haladt a piákkal, de most Natet gondosan kihagyta.

Dan szeme tikkelt egyet, amikor meglátta az előtte lévő vodkát.

- Nem vagyok én ruszki, hogy ezt igyam víz helyett! - adta oda rögvest Yuinak a piát.-Lin meg ne... 

Lin a felét megitta, aztán köhögni kezdett, mire Dan csak elhúzott szájjal adta oda neki a whisky koláját.

- Kísérőnek a vodka mellé whisky kola. - biccentett elismerően Amy.-Nem rossz Lin.

Ők bírtak, bar Sam annyira nem, legalábbis a vodkára ő is érdekes fejet vágott, de Svenbe mintha egyáltalán nem ment volna pia. Teljesen stabil volt. Amy szeme már úgy csillogott, mint Carmené, de még jól voltak, csak érezni lehetett, hogy már lazábbak. Jane visszafogta magát, de ezt csak Sven és Sam érezte, utóbbit meg nem érdekelte.

- Hiányzik?- kérdezett rá nyíltan Sven.

- Kilyan? Eléggé. Ha egyszer leérettségizem tuti az egész nyarat ott töltöm. -felelte Jane, mialatt lehúzta a vodkát.-Jobbak ott a piák.

Sven felvont szemöldökkel követte Demeriát a tekintetével, aki csak visszament a borokért.

- Bocs Aaron, én nem bírom ezt a szart. -mondta miközben felkapott egy fél literes korsót és még Raven álla is szinte leesett, ahogy meglátta, hogy Demetria tele tölti borral a fél literes korsót.

- Mit is mondtál? Ö az ókori? Ja...Igen, igen, megvan.-bólintott Raven.-Hát ott bor volt nem víz.

-Kezdenek túl jól lenni. - suttogta Yui, miközben az o szeme is ittasan csillant a vodka után.

- Tudom.- vigyorgott Aaron.-Madison, felteszel valami...-hirtelen fagyott le, ahogy Demetria odasétált a pulthoz és elindított egy mulatós számot. - Csípem a csajt. Na, a legjobb módszer kicsik arra, hogy a pia kimenjen belőletek vagy, hogy felrázzátok az a tánc.

Demetria nevetve kapta el Sam kezét és húzta fel a székből. A fiú már át is karolta a lányt, táncolni kezdett vele, amitől Jane arcára mosoly görbült, hihetetlenül édesek voltak.

- Ez kéne neked is. - érintette meg Sven vállát a lány.

-Ja...

-Jól vagy? 

Ez kéne neki, de... Mi van, ha Jessicával sem éli majd át, úgy ahogy Avaval és Tracyvel sem?

-Persze.-felelte a fiú, miközben felállt és töltött magának egy pohár bort, de közben mindvégig Samet és Demetriát bámulta.

Féltékeny volt. Rájuk és Jane-re is. Neki miért nem ilyen egyszerű ez? Jó...Jane-nek sem az. Kilyantól egy teljes dimenzió választja el, de... Mégis kijönnek, még is úgy összegabalyodott a sorsuk, hogy valahogy Sven erősen kételkedik benne, hogy valaha is képesek lennének elszakadni egymástól.

- Sven, gyere már! - kapta el a kezét Amy, mire Sven már nyitotta a száját, hogy ellenkezzen, de Amy telitorokból elkezdte üvölteni a számot, amit o is túl jól ismert.

Carmen hamar elkapta a másik oldalról és nevetve borultak össze, bár ezt már inkább Yui látta jól az oldal vonalról, ahogy azt is, hogy Nat részeg. Konkrétan, ha Lin felrángatta a székből a srác majdnem eldőlt. Lin felpörgött. Junie volt az aki elkapta a kislány kezét és nevetve húzta be középre a térre.

Yui elmosolyodott ahogy meglátta a jelentet, majd kiszúrta Aelint, aki csendben ült és hozzá sétált.

- Nem táncolsz?

- Annyira nem izgat. - vágta rá Aelin, mialatt kíváncsian nézegette az italpultot.

Yui erősködni akart, hiszen tudta hogy Aelin fog tudni társas táncolni, ám ekkor Lin a démon úrnőhöz rohant és elrángatta táncolni. Yui pillantása ismét végig siklott a társaságon.

Meglepetten sétált az öccséhez.

-Te nem bulizol? - kérdezte.

-Mi a hátsó szándékod?

Yui ledermedt.

-Nincs hátsó szándékom. -felelte, de hirtelen olyan tisztán elevenedett meg a szeme előtt a 18 éves Dan. - Csak azt akarom, hogy tudjátok hol a határotok.

Az öccse lesajnáló pillantásra méltatta.

- Akkor nem kockáztatnál ennyit. Ha Izzy megtudja, hogy mit csináltál, akkor halott vagy.

Yui az öccse szemeit nézte, amiben látta az ittasság kezdeti jelét és a végtelen tüzet.

-Lazíts öcsi. - erőltetett mosolyt a szájára. - Tudom, de... Amyékkel elszaladt a ló... Azt akarom, hogy legalább ti tudjátok hol kell megállni.

Dan mondani akart valamit, de Lin halk sikolya miatt elkapta a nővéréról a fejét.

- Nem úgy, tekerd a csípöd, Bred nem tanított neked semmit?! - fogta meg Lin kezét Aaron és húzta táncba.- Azaz, nyolcas írj le vele! Úgy! Megy ez, csak ittas vagy!

Yui vére lüktetni kezdett, ahogy...

Eszébe jutott, amikor Dan ellen Lint használta fel és Aaronnek, mind azt mindannyian realizálták utólag, a saját unokahúgát kellett megcsókolnia.

Aaron csak pár percig táncolt Linnel, majd széles mosollyal Yuihoz lépett. A lányt maga után húzta a tánc parkettre és azonnal irányítani kezdte a mozdulatait, miközben telitorokból énekelt és nem csak o. A régi egyetemi bandája is. Yui átkarolta Aaron nyakát és mélyen a fiú szemeibe nézett, vad volt, de mégis tiszta. Yui látott benne minden szeretetet.

- Táncolj, forró véred, üzzön téged, úgy égess, úgy lángolj. - énekelte Aaron, mialatt átkarolta a derekánál fogva a lányt.- Kicsit hiányzott ez.

- Inni és táncolni?

- Ha egyszer veled leszek a saját házamban, sok mindent fogok veled csinálni, azon túl.

Yui elvörösödött, de összeszedte magát. El kell mondania Aaronnek, hogy a szüleivel lesz egy közös vacsi, még most, amíg józanabb.

- Aaron, Anya azt szeretné, ha holnap együtt vacsoráznánk, csak mi és a szüleim....Igent mondtam rá.

Aaron ledermedt egy pillanatra. Azt már megszokta, hogy Edmund hogyan méregeti ot, de pontosan emlékezett rá, hogy Hall hogy reagált rá, még amikor 6 éves korában megismerte Yuit.

Tartsa távol magát tőlé...

- Jó ötlet ez? - kérdezte halkan.

- Anya kedvel téged, úgyhogy igen.

Hallie sárkányként velük volt. Tudja azt a sok-sok mindent, amit Ed nem, hoov Aaron Erósz és Anollón vére ellenére nem olyan, mint egy tipikus Apollón vér.

- Oké... - biccentett, miközben valahová a lány mögé bámult. - Nat jól vagy?-pillantott a srácra, aki éppen vitatkozni kezdett Aelinnel.- Közbe kéne lépni mielőtt... Hol van Sam, Demetria és Lin?

- Lin a teraszon és...- kezdte volna Dan, de Nat hirtelen letett elé egy 3 dl-es whisky kolát és még egy volt a kezében.

- Nem Nat, én nem iszom veled, itasd meg Junieval,ha annyira akarod és...

- Mi van, Jackson? Betojtál? -incselkedett vele Aelin, miközben váltott egy pillantást Nattel.

- Nem, de az ivás nem is....

- Betojt bizony ám.- kontrázott rá Nat.

- Ezzel nem vesztek rá semmire sem és...

- Anyáddal elv ittál, Hall nagy ivó volt. Mutasd, mit tanultál! - lépett mögé Lin is, aki a teraszról szökdécselt befelé.

Dan mérgesen végig mérte a többieket. 

- Jó, megiszom. Ha Aelin, Junie és Lin is kap egyet.-vigyorodott el.

Aaron lassan elhúzta a száját, pláne hogy Yuival ellentétben ot beavatta a jövőből jött bagázs, hogy mit is ittak Lin-Dan nem nászút nászútján.

- Mi?! - visított szinte fel Lin. - De én nem....

- Oké! - vágta rá Junie.- Aelin?

- Legyen.

Dan csak a whisky kolához lépett. Aaron jól látta, hogy mit csinál Dan... Direkt felcserélte az arányokat...Ez csúnya lesz, ha nem lép közbe és bizony nem fog. Semmi kedve sincs hozzá és különben is, azért vannak itt, hogy megtanulják a saját határukat.

Dan kiosztotta a maradék három whiskyt Linnek, Aelinnek és Junienak, majd alantas mosollyal körbe nézett.

- Hát akkor egészségetekre! -koccintották össze a poharukat és már húzni is kezdték lefelé az italt, kivéve Lint, aki elkerekedett szemekkel meredt a poharára. 

- Ebből baj lesz.-suttogta lábujjhegyre állva Aaron fülébe Yui.

-Az tuti.

Nat a felénél ezt is leeresztette, hogy kicsit pihenjen, de mikor meglátta Dant, aki abban a pillanatban az üres poharat tette le az asztalra, rögtön emelte is vissza a szájához a poharat.

- Na jó, ezt hogy a fenébe csináltad?! - böfögött még egyet Aelin, ahogy a felénél ő is letette a poharat.-Uh...Ez nem esett jól...

- Igyatok egyszer anyámmal és megtudjátok. - felelte Dan, aki a legstabilabb volt a borok ellenére a kicsik között.

-Hol van Demetria és Sam? - szólalt meg hirtelen Yui.

- Én is ezt kérdeztem vagy öt perccel ezelott.-húzta el a száját Aaron, mialatt Amyre, Carmenre, Janere és Svenre pillantot. - Azt nézd...

Yui elsápadt, ahogy meglátta a kitöltött húsz feles pohárnyi vodkát az egyik asztalon. Az asztal szélén pedig Amy, Carmen, Jane és Sven állt, mindannyiuk előtt pontosan öt pohár volt.

- Akkor szabály tiszta, ki tudja előbb lehúzni az öt felest, úgyhogy nem használja a kezét.-tette hátra a karját Amy.

- Ezt az egyetemen tanultátok?! -kérdezte idegesen Sven.

-Igen!-hangzott a válasz Amytol és Carmentol.

Yui mielőtt bármit is szólhatott volna, Amy elindította a versenyt és előre hajolva a szájukba véve az apró szájú poharat körbe fogták az ajkukkal, majd felegyenesedtek és hátra döntötték a fejüket, hogy a pia minden cseppje a torkukba menjen.

- Amy és Carmen is alkesz...Mi lesz ha egyetemre mennek? - kérdezte kíváncsian Yui.

-Szerintem sok egy éjszakásuk... De csak tipp.- válaszolta Aaron

~~~

Demetria és Sam Jackson feltett szándéka volt, hogy a színházat teljes egészében felfedezzék. Demetria tátott szájjal figyelte meg belülről a színházterem minden egyes kis gombját, zsanérját és díszletét, majd miután a színháztermet megnézték elindultak a kisebbek szobák felé.

Demetria hangosan füttyentett egyet, amikor beléptek a hármas számú terembe. Ez volt az első helyiség, ami be volt rendezve. A fókuszpontban egy kanapé állt, előtét egy dohányzó asztal hevert, amin újságok voltak szétterítve. A kanapétól 3 méterre pedig egy kamera állt. Demetria az utóbbihoz sétált és kíváncsian bele lesett, de a kamerában nem volt film, teljes mértékben díszletként funkcionált. A lány csak elhúzott szájjal bele kortyolt a borába, majd helyet foglalt a kanapén és végig mérte a teret.

- Mi az? - mosolygott Sam mialatt a kanapé mögé sétált, ahol szekrények sorakoztak. Érdekelte volna, hogy miről is szól a darab.

- Elgondolkodtam milyen lehetett ez az ókorban. Kár, hogy akkor no nem játszhatott és mindent maszkokkal oldottunk meg. -kelt fel a kanapéról és sétált hátra, a világító terembe.

- Ne szedj szét semmit! - szólt a lány után. Már megszokta, hogy Demetria, amint valamilyen újdonsággal találkozik azt szét akarja szedni és alaposan megvizsgálni. Athénés beidegződés.

Demetria felkapcsolta a fényeket a színpadon, mire Samnek muszáj volt a szeme elé kapnia a kezét, alig látott valamit, sőt a nézőtéret egyáltalán nem is látta. A fények hirtelen lágyultak el, minimális vörös szín vegyült bele, majd narancssárga.

Sam értetlenül nézett Demetria felé, aki csak lekapcsolta a nézőtéren a világítást.

- Mit csinálsz? -kérdezte Sam.

-Ismerkedem a fényekkel. Dant és Juniet idézve: Nagyon menő.- sétált vissza Samhez és karolta át a nyakát.

Sam mélyen a lány szemeibe nézett, az őzike barna szemek csillogtak a gyér fényben. A lány lábujjhegyre állt és lágyan megcsókolta Samet. Az ajkai hihetetlenül puhák voltak, mint mindig, olyan lágyak, hogy attól Sam szinte az eszét is képes volt elveszteni. Sam a lány derekára csúsztatta a kezét. Érezte, ahogy Demetria a hajába fúrja az ujjait és végig szánt vele a fejborén.

Annyira kivánta őt. Mar hónapok óta nagyon szeretett volna egy sokkal, de sokkal magasabb szintre lépni, olyanra ahol Kilyan és Jane tart. Demetria viszont nem állt készen rá, nem tudja egyáltalán készen fog-e állni valaha is rá.

Sam csak nyomást érzett a mellkasán, mire hátra lépett, neki ütközött kanapénak és a fenekével a bőrhuzaton huppant. Pislogva meredt Demetriára, aki a tenyerét a fiú mellkasán nyugtatva elmosolyodott, felemelte a lábát és Sam combjait közre fogva leült a fiú ölébe. Sam nyelt egyet, ahogy a lány a mellkasához simult a felső testével, az ajkait pedig a szájára tapasztotta. A fiú lehunyta a szemét, miközben szétnyitotta Demetria ajkait és besiklott a nyelvével a lány szájába. végig simított a fogain, majd az ajkain. A kezével szorosan tartotta ot, ám ahogy egyre kényelmesebben elhelyezkedett Demetria, úgy lazult el az érintése is. Sam akkor kapcsolt, hogy valami változott, amikor Demetria helyezkedni kezdett az ölében, pontosan úgy, hogy a fiú keze a derekáról kicsit lejjebb siklott a csípöjére. Reflexből és puszta kíváncsiságból markolt bele Demetria bőrébe. Puha volt és volt rajta mit fogni. Felmerült benne, hogy igazi-e vagy Demetria kicsit alakított-e a testén a képességének köszönhetően, ami...Hihetetlenül idegesítette Samet, gyűlölte, hogy Demetria bármit képes magán módosítani.

- Változtattál mostanában magadon valamit? - húzódott el fél centire a lánytól.

- Csak a hajamat, lusta voltam levágni, így a képességemmel megrövidítettem. Miért? - pislogott rá mosolyogva a lány.

Sam nem válaszolt semmit, csak Demetria fenekére csúsztatta a kezét és felfedezte azt, amit már érezni sokszor érzett, de még sose érintette meg, nem merte... 

A lány cserfesen elmosolyodott, nem úgy, mint ahogy szokott. Ilyenkor általában elvörösödik és rövidesen feláll Samet leállítva, de most csak jobban Samhez simult és simogatni kezdte a nyakát és a mellkasát.

-Minden rendben? - kérdezte Sam.

-Aham.-haladt lefelé a kezével a törzse mentén, amitől Sam egyre jobban kezdett beindulni.

Kapkodni kezdte a levegőt, az orrlyukai kitágultak, ahogy a pupillája is, hogy még több ingert befogadjon a szervezete.

Demetria Sam farmernadrágjának övtartó részével kezdett el játszani. A pólója alá benyúlva szétterpesztette az ujjait, mire Sam egyik kezét levéve a lány fenekéről elkapta az arcát.

- Ne játssz velem. - mondta ki halkan Sam.

- Pedig pont azt akarok. - húzta el a száját Demetria.

-Demetria...-suttogta a fiú, majd a lány elfordította a fejét és az ajkai közé vette Sam ujját.

A fiú ledermedt Teljesen elállt a lélegzete, ahogy meglátta Demetria tiszta őzike szemet, amibe várakozás ült és kíváncsiság, de leginkább attól készült ki, hogy az ujja a lány ajkai között van. Amikor pedig a lány finoman végig simított a nyelvével a bőrén, teljesen elvesztette a fejét. Irtózatosan szexi volt és beindító és még soha nem csinált ilyet a lány.

Sam előre hajolt, hogy az ujja helyére az ajkait tapassza. Szabad kezével a lány pólója alá siklott, és nem akart megállni. Ennyire még semmit sem akart az életben, mint most Demetriát. Az sem foglalkoztatta, hogy egy színház egyik kis befogadóképes termében vannak. Nyilvános helyen.

Fél másodpercre húzódott el a lánytól, hogy lehúzza róla a felsot. Még sosem látott olyat, ami ennyire szexi volt. Hófehér melltartó, mögötte két átlagos nagyságú dombocska, felpillantva meglátta a tiszta őzike szemeket, azt ahogy enyhe pír öntötte el Demetria arcát. Gyönyörű volt, gyönyörűbb, akár egy napfelkelte.

Sam ismét csókolgatni kezdte

Demetriát. A lány hirtelen húzódott el, mire Sam ledermedt. Rögtön az jutott eszébe, hogy Demetria kihátrál, hogy mekkora hülyeséget csinált, mikor pontosan tudja, hogy Demetriánál ez egy kényes téma.

- Sam ugye van nálad... Tudod.-mondta a lány.

A fiú pislantott egyet, részben mert rájött, hogy Demetria nem akarja leállítani, másodsorban pedig mert nem volt nála.

- A fenébe...- most komolyan ezen fogják elbukni az egészet?

- Szóval nincs, kár. -döntötte a fiú homlokának a fejét Demetria.

- Aaronnél szerinted...Van? Vagy Jane-nél?

-Janet biztos nem kérdezem meg, mert egy évig hallgathatom, hogy...-hallgatott el Sam és meredt pislogva Demetriára.-Biztos szeretnéd, hogy

- Biztos, Sam.- mosolygott rá a fiúra és nyomott egy puszit a szájára.

-Ittas vagy?

- Csak bort ittam lényegében. Fél korty sört, meg vodkát, ennyi. -húzta el a száját a lány.

Akkor nem ittas. Demetria egy liter bort képes tisztán meginni, anélkül hogy a beszéde vagy a hangulata megváltozna.

- És Aaron? Vele mizu? - pislogott rá fel a lány.

Aaron? Aaron sehová se megy koton nélkül a régi beidegződése miatt.

-Fél perc és itt vagyok.-nyomott egy csókot a lány ajkára és már ki is sprintelt a szobából.

Egy emeletet kellett lejjebb mennie, hogy lejusson abba a szobába, ahol a többiek buliztak. Sven röhögve táncolt Jane-el, egy pillanatra Sam meg is állt, ahogy meglátta az ikrét és az unokatesóját rokizni. A második sokk, ami érte, az a kicsik voltak. Tudta, hogy Nat részeg, elég volt ránéznie, de akkor sem hitte el. Aelin és Lin egymáshoz közel ülve beszélgettek valamiről, míg Dan és Junie a tesóikat akarták megszívatni, de Amy és Carmen ittasan pont leszarták őket es meg ok hoztak zavarba a kistestvéreiket valamivel, amirol Sam teljesen lemaradt. Aaront és Yuit a srác ex egyetemei társai között szúrta ki. Feltünés mentesen sétált hozzá és kocogtatta meg a vállát.

-Áh! Szia, Sam! Demetria szétszedte már a fél színházat?-nézett át a válla felett a srác.- Csüccs le!

-Nem kifejezetten ezért vagyok itt és nem, még nem szedett szét semmit sem. Aaron van nálad... Öhm...- ezt hogy lehet diszkréten megkérdezni? - Öhm...

Aaron szemei viszont elkerekedtek, majd arcára jellegzetes macska vigyor ült ki.

- Nocsak. - nyúlt bele a zsebébe, majd felemelt egy kis piros színű zacskót.-Ez kéne?

- Az.- biccentett Sam, hátra pillantva, hogy vajon Sven és Jane kiszúrta-e, de éppen megbontották a kövi adag sört, így ebben erősen kételkedett.

- Márka jel felől nyitod ki, akkor csak magadra kell tenni, nem kell forgatni, se semmi. 30 centis vízibombának felfújható, mint azt Dan jóvoltából Yuival megtudtuk, úgyhogy biztosan jó rád. Demetriával játssz kicsit előtte - emelte meg a másik kezét és mozgatta meg a mutató és a középső ujjat, mire Sam rögtön levágta Aaron mire gondol. - akkor nem lesz olyan fájdalmas. Te meg próbáld meg tartani magadat amennyire tudod, szűz a lány, tehát szűk. Oh, és még egy koton, ha az elsővel baj lenne. -vett ki még egyet a zsebéből.

- Oké, köszi!- vágta zsebre a tasakokat és már le is lépett.

Aaron halvány mosollyal fordult vissza a haveri gárdájához, mire találkozott Raven pillantásával.

- Mióta vagy szexoktató és kamaszcsősz?-jegyezte meg a srác.

Aaronnek rögtön beugrott, hogy még Carmennél és Amynél is van egy-egy kis csomag. Egyedül Jane-t nem kellett soha semmilyen tanáccsal sem ellátnia.

- Mondjuk, hogy mióta vele vagyok. - ölelte át egyik karjával Yuit.

- Mi? - kapta fel csak ekkor a lány a fejét. - Sam és Demetria még mindig nem került elő...

- De, az előbb volt itt Sam.

- Akkor miért nem mondtad, hogy jöjjenek vissza?!

- Mert egy kicsit elfoglaltak, majd visszajönnek, nyugi. - puszilta meg Yuit.

Raven csak rosszallóan megrázta a fejét, Aaron egy pillantással belé fojtotta a szót.

Sam mindeközben visszaért a terembe. Amint becsukta maga mögött az ajtót és megfordult a földbe gyökerezett a lába.

Tátott szájjal nézte Demetriát, aki fehérnemüben ült a kanapén. A lábai keresztben átvetette egymáson, amíg Sam be nem jött. Akkor felpattant a helyéről, Sam pedig... Fogalma sem volt miért ragadta magával ennyire a látvány, hiszen látta már Demetriát fürdőruhában, de ez most valahogy más volt. Lehet a melltartón és a fehérneműn végig futó csipkeszegély volt az oka, hogy sokkal jobban kikészült attól, ahogy a lány felé sétált, mint nyáron a strandon.

A mosolya egyszerre volt egy csábító démoné és egy angyali kislányé, ami hihetetlenül szexivé varázsolta ot.

Sam nyelt egyet, ahogy a lány átkarolta a nyakát és az ajkára tapasztotta a száját. A fiú belenyögött a csókba, teljesen magával ragadta ot a lány.

-Látom szereztél.-suttogta Demetria az ajkára.

- És kisebb kioktatást is kaptam mellé.

- Az jó, mert fogalmam sincs, hogy kell azt rád tenni.

-Oh, nem csak arról kaptam kioktatást. -mosolyodott el Sam.

-Hanem?

Sam csak felemelte Demetriát és a kanapéhoz vitte ot.

- Majd mindjárt megtudod. - fektette le az ülőalkalmatosságra és most nem filozofált, hogy mit csináljon. Demetria belement. Innentől kezdve szabad a pálya, tehát egyből lehúzta a lányról a csipkés, irtó izgató alsóneműt.

Egy kicsit szemét vagyok, hogy ezt pont itt hagytam abba, ugye?