Changbin ölelése hirtelen erőtlenné vált és a karjait maga mellé ejtve hátrált el Felixtől. A szőkeség semmit sem értve bámult az alfára, aki ingerülten megrázta a fejét.
-Bűzlesz a szagától - fintorgott megvetően Bin. - Miért érzem rajtad ilyen erősen Hyunjin feromonjait?! - morrant fel dühösen, mire Lixie automatikusan összehúzta magát.
-Hyung esküszöm, hogy nem történt semmi - kezdett el magyarázkodni a kicsi nehezen forgó nyelvvel. - Csak táncoltunk... - tette hozzá szem lesütve.
-Azt sem tehetted volna meg - rivallt rá Changbin. - Az enyém vagy Lee Felix - mondta ki ellentmondást nem tűrően és megragadta a fiúcska csuklóját.

-Először is nem vagyok a tulajdonod - rántotta ki a kezét Bin szorításából Felix. - Másodszor pedig, ha annyira a tiéd vagyok akkor miért nem kerestél fel?! - fakadt ki kétségbeesetten.
-TE HAGYTÁL OTT BÚCSÚ NÉLKÜL YONGBOK - kiabált vissza az alfa. - Mégis mit kellett volna tennem?! - tette fel a költői kérdést, amire már Lix sem tudott mit mondani, csak szótlanul tátogott, mint egy dilettáns aranyhal.

-Nem tudom, te vagy a férfi - vágta csípőre a kezeit sértődötten Felix.
-Ooo mert neked talán nem fasz van a lábad között?! - forgatta meg a szemeit ingerülten Changbin. - Mert én úgy vettem észre, hogy igen, ráadásul egy elég szép példány...
-Ne beszélgessünk a faszomról, jó?! - vörösödött el a kis szeplős, mire az alfa vigyorogva közelebb lépett hozzá és belemászott az arcába.
-Beszélgessünk Hyunjinéról? - húzta fel a szemöldökét kacéran az alacsonyabb.
-Nem érdekel Hyunjin farka sem - fakadt ki Felix és alkoholtól elködösült elméjére hallgatva erősen meglökte Changbin mellkasát. - Szopjalak le a nyílt utcán, hogy el hidd végre, hogy te vagy az egyetlen, aki érdekel?! - ordította bele az idősebb fejébe.

Changbin kővé dermedve bámult Lixiere, aki már azon nyomban megbánta agresszív cselekedetét és sírásra görbülő szájjal nézett az alfára. Az izmos férfi ölelésre tárta a karjait, mire az ausztrál fiú zokogva a nyakába vetette magát és újra szorosan összeölelkezve bújtak a másikhoz. Bin lágyan ringatva csitította Felixet, miközben megállás nélkül a hátát és szőke tincseit simogatta és ez a módszer viszonylag hamar megnyugtatta a kis szeplőst.

-Jézusom Yongbok, mit művelünk...? - suttogta Changbin szomorúan és a vállainál fogva kissé eltolta magától a kicsit, hogy a szemeibe tudjon nézni. Felix kapkodva letörölgette a könnyeit, majd szipogva az alfa férfira pillantott. Gyűlölt veszekedni, főleg olyan emberekkel, akiket kedvelt és Bin pont ilyen volt... Túlságosan beférkőzött a szőkeség szívébe.
-Ahj nem tudom - temette kezeibe az arcát Lixie és kínjában a homlokát kezdte el dörzsölgetni, majd kócos tincseibe túrt. - Binnie, úgy hiányoztál - motyogta csendesen, de az alacsonyabb így is tökéletesen jól hallotta minden szavát.
-Te is nekem picike - felelte somolyogva és lágyan végig simított Lix szeplős pofiján.

Felix zavarában egy ideig a földet pásztázta, majd tekintetét nagy nehezen Changbinra vezette. Jól esően merült el az alfa mélybarna íriszeiben, de pillantása végül máshol kötött ki... Képtelen volt levenni szemeit az alacsonyabb csókra csábító húsos párnácskáiról és mielőtt lebeszélte volna magát róla szenvedélyesen birtokba vette őket.

Changbin meglepetten felnyögött, mikor a kicsi hevesen a szájára tapadt. Tűhegyes fogacskái rögtön az alfa alsó ajkába mélyedtek, mely olyan puha volt, mint egy mályvacukor. Felix pici kezecskéivel megragadta Bin pólójának a gallérját és úgy húzta közel magához a férfit, mire az idősebb a kis szeplős combjai alá nyúlva kapta fel az ölébe őt. Lixie képtelen volt elnyomni elégedett mosolyát, elmondhatatlanul boldog volt. Hiányoztak neki hyungja csókjai és még többet és többet akart belőle, képtelen volt betelni Changbinnal és ezzel az alfa is így volt... Az sem lett volna elég ha Lixie 0-24 folyamatosan mellette lett volna.

-Figyelj - szólalt meg pár perc után lihegve Bin. - Mi lenne ha most haza mennénk hozzám, lefürödnénk és aludnánk egy jó nagyot?
-Ezt szeretnéd hyung? - kérdezett vissza Felix, miközben csillogó szemekkel és kipirult orcákkal bámulta az alfát. - Maradjak veled éjszakára...?
-Igen - bólintott Changbin és finoman megsimogatta a fiúcska haját. - Holnap pedig beszélgetünk, amikor már teljesen józan leszel.
-Most is az vagyok - kuncugott Felix, ám mikor az alacsonyabb leengedte őt az öléből, az ausztrál fiú lábai felmondták a szolgálatot és spiccesen kacarászva borult az alfa karjaiba.
-Na persze - forgatta meg a szemeit somolyogva  Bin, majd egy könnyed mozdulattal a vállára kapta Lixet, mint egy krumplis zsákot.

A karjaiban cipelte egészen hazáig, amin a pici roppant jót mulatott. Eleinte nyafogott, hogy kényelmetlen, fáj a feje, hányingere van, emiatt Changbin végül menyasszony pózba vitte őt tovább. Felix kihasználva a helyzetet az alfa mellkasához bújt és szinte el is aludt, ahogy hyungja szívverését hallgatta. Ám a lejáróhoz érve kénytelen volt abba hagyni a kényelmes utazást és szépen óvatosan lemásztak a földalatti rendszerbe.

Felix borgőzösen kuncogva Changbinba karolt és folyamatosan jártatta a száját. Néha random énekelgetni kezdett, legalább tízszer majdnem pofára esett, de végül nagy nehezen megérkeztek a farkas lakba. Bin finoman betapasztotta Lixie száját és nem törődve Reila szabályaival cipőben végig trappoltak a folyosón, egészen az alfa szobájáig. A hálóba belépve Changbin óvatosan vetkőztetni kezdte a picit, majd magát is megszabadította a pulcsijától és a cipőjétől. Leültette Felixet az ágy szélére, a lelkére kötötte, hogy maradjon szépen nyugton ott, majd a fürdőszobába ment, hogy egy jó forró és habos fürdőt készítsen a picinek.

Felix vigyorogva terült el az ágyon és jól esően szippantotta magába az ismerős illatokat. Szeretett Changbinnál lenni, bár eddig csak egy éjszakát töltött el a farkas odújában, mégis folyamatosan vissza vágyakozott oda. Nem értette, mi volt az a láthatatlan erő, az a megmagyarázhatatlan érzés, de valami ösztönösen az alfához húzta őt...

-Kész a fürdővized, gyere - szakította ki a kis szeplőst a gondolatai közül Changbin hangja. Mosolyogva felült az ágyon és nevetgélve megdörgölte zsibongó fejét.
-Kaphatok kölcsön valami pizsamát hyung? - pislogott hatalmas szemeivel Binre, mire az idősebb fiú gyomra tűhegynyire zsugorodott. Túlságosan tetszett neki a gondolat, hogy Felix az ő ruháit fogja hordani... Valamiért ezt roppant szexinek találta.
-Persze Bokkie - felelte végül a férfi, majd a szekrényhez lépve előkotort egy régebbi, kisebb méretű pólót és alsó nadrágot

-Parancsolj - nyomta a fiúcska kezébe a textíliákat, majd lovagiasan a fürdőhöz kísérte őt.
-Te nem fürdesz velem hyung? - rebegtette meg a szempilláit Felix, miközben gyötrelmes lassúsággal elkezdett kibújni a ruháiból, amit Changbin természetesen nyál csorgatva nézett végig. Főleg azt a mozdulat sort, ahogy a pici bemászott a vízbe...
-Félek annak nem fürdés lenne a vé... - kezdett el magyarázni az alfa leülve a kád szélére, de a szemtelen kis ausztrál berántotta maga mellé a habokba. - YONGBOK! - kiáltott fel meglepetten, de a hangja egy cseppnyi haragot sem tartalmazott.
-Ohh, nahát! Milyen ügyetlen vagy hyung - vihorászott Felix. - Így most már kénytelen vagy velem fürdeni - nyalta meg diadalittasan az ajkait, amin az alfa nevetve megcsóválta a fejét.
-Gyagyás csirke... - morogta Bin, majd szájon csókolta a fiúcskát.

Changbin megszabadította magát az elázott ruháitól és hanyagul ledobálta őket a fürdőszoba padlójára. Kényelmesen elhelyezkedett a kádba és Felix fölé tornyosulva kezdte el marcangolni a fiatalabb ajkait. A kis szeplős megkönnyebbülten sóhajtott fel, ahogy Bin nyelve átsiklott a szájába és mindkét kezével selymes tincsei közé túrt. A férfi nagyon jól tudta, hogy Lix mennyire imádta a farkas füleit, így alfa erejét kihasználva előhívta azokat. Amint Felix megérezte Changbin füleit belemosolygott a csókba és kissé hátrébb hajolt tőle.

-Egy icipici orrocska, két bolyhos fülecske - dalolászta aranyosan a kisebb, majd finoman megnyomta hyungja nóziját és megsimogatta a hallókáit. Apró mancsa kacéran lejjebb kalandozott Changbin testén és miután jó alaposan megtapogatta a karjait, mellkasát és a pocakját határozottan a lába közé nyúlt. - És egy jó nagy lompos farkinca - nevetett fel elégedetten, miközben Bin férfiasságára markolt.
-FELIX, AZ ANYÁD!!! - ugrott meg sikítva az alfa, amin Lixie hangosan felnevetett.
-Szerencsére nincs itt - közölte vigyorogva, mire Changbin a derekánál fogva az ölébe húzta őt.
-Nem bírsz magaddal? - suttogta a szőkeség ajkaira, aki csak mosolyogva megcsóválta a fejét.

-Nagyon kívánlak - dorombolta mély hangján az alfa, amivel pillangók ezreit keltette életre Felix hasában. - De úgy szeretnék veled legközelebb lefeküdni, hogy teljesen józan vagy. Nem szeretnék véletlenül sem vissza élni a helyzettel - tette hozzá gyorsan. Felix nem örült a "vissza utasításnak", de annak igen, hogy hyungja milyen figyelmes volt vele. Hálásan mosolyogva végig simogatta Bin arcát, majd lágyan szájon csókolta.
-Köszönöm, hogy mindig figyelsz rám Binnie! - suttogta meghatottan.

Miután alaposan lefürödtek és megszárítkoztak kényelembe helyezték magukat Changbin hatalmas ágyán. Lixie nagyon szexi volt az alfa ruháiban, amik természetesen nagyok voltak rá, de Bin egyszerűen imádnivalónak tartotta a látványt. Elmélyülten simogatta a szőke tincseket, miközben Felix a mellkasán fekve pihegett.

-Binnie nagyon fáj a fejem - panaszkodott a pici, mire az alfa rögtön homlokon csókolta őt.
-Hozzak valami gyógyszert? - kérdezte kedvesen. Lix az idősebbre emelte óriási baba szemeit és a szempilláit megrebegtetve bámult fel rá.
-Nekem te vagy a gyógyszer - jelentette ki, majd óvatosan felült és a lábait átvetve Changbin csípőjén könnyedén az ölébe huppant. - Csókolj meg - kérte csendesen és az alfa természetesen azonnal teljesítette a fiúcska óhaját.

-Most már ideje lenne aludnunk Bokkie - szólalt meg csendesen az alacsonyabb, miután megszakította a csókot. Felix csalódottan felszusszant, de a hyungjától kapott becenév megmelengette a szívét. Imádta, hogy a férfi ilyen gyengéd volt vele.
-Szeretem mikor így hívsz - szusszant fel elégedetten Lix, majd lemászott az alfa öléből és ismét a mellkasán helyezte magát kényelembe. "Én pedig téged szeretlek" tette hozzá gondolatban Changbin, de hangosan még nem merte kimondani... Óvatosan odébb söpörte Felix arcából a szőke tincseket és homlokon csókolta a fiúcskát.
-Jóéjt icipici Yongbokkie~ - köszönt el a picitől.
-Szép álmokat Binnie - felelte az ausztrál, majd egy pillanatra felemelkedett hyungja mellkasáról és vigyorogva szájon csókolta őt.

Changbin egy ideig elmerengve bámulta a fiatalabb békés arcocskáját. Felixnek nem kellett sok idő, hogy elaludjon, így az alfa boldogan gyönyörködhetett a mellkasán szuszogó angyalka látványában. Hálás volt a sorsnak, amiért az útjába sodorta a kicsit, bár időnként úgy érezte, hogy nem érdemelt meg ekkora ajándékot az élettől.

Elmondhatatlanul szerencsésnek érezte magát Lixie miatt...

Reggel az alfa volt az első, aki felébredt. Nagyot ásítva megdörgölte a szemeit, majd vigyorogva az alvó szőkeség tincseivel kezdett el játszani. Egész éjjel ugyan abban a pózban aludtak, ahogy lefeküdtek és emiatt Bin végtagjai kissé elgémberedtek. Óvatosan legurította magáról a hangosan hortyogó fiúcskát és gondosan betakarta a kis testét, hogy nehogy véletlenül megfázzon. Nagy cuppanós puszit adott Felix homlokára, majd a papucsába belebújva a konyha felé indult, hogy valami reggelit szerezzen maguknak.

Ám odabent már az alfa nőstény ténykedett. Csak úgy sürgött forgott a tűzhely körül, miközben mindent elárasztott a frissen főtt kávé, sült bacon és tükörtojás illata. Changbin elégedetten a levegőbe szimatolt, mire gyomra hangos korgással jelezte, hogy ideje lenne reggelizni.

-Jó reggelt gyönyörűm - köszönt vidáman a helységbe belépő Changbinnak Reila.
-Héé! - kiáltott fel sértődötten Jeongin a müzlistálja mögül. Az omega mostanában valamiért nehezen viselte, ha párja másokkal is kedves volt.
-Eszik, nem hisztizik! - nézett rá összeszűkült tekintettel a lány.
-Jó reggelt Reila, jó reggelt Innie - vigyorgott rájuk Bin, majd a kávéfőzőhöz lépett, hogy töltsön magának egy adag koffein bombát.
-Neked is hyung - motyogta a legfiatalabb, miközben egy nagy adat müzlit kanalazott be.

-De jó kedve van valakinek - mérte végig mosolyogva az alfát Reila. - Ma reggelre nem játszott Fionásat a kis csirke és nem szívódott fel? - csipkelődött szeretetteljesen.
-Haha, de vicces vagy - forgatta meg a szemeit Changbin. - Nem, most itt maradt - felelte és nagyot kortyolt a bögréje tartalmából.
-Mertem remélni - csóválta meg a fejét az alfa nőstény és tenyerét színpadiasan a mellkasára tapasztotta. - Sok munkám volt ebben...
-Köszönöm - ölelte át hálásan Bin, majd Jeonginhoz lépett. - És neked is - szorította magához az omegát és kedveskedve összekócolta a haját. - Mert gondolom te is nyakig benne voltál és mentél anyuci után a hülyeségben...
-Mint mindig - húzta ki magát büszkén I.N.

Reila egy tálcára két poharat, tányért és evőeszközöket tett ki. Jól megpakolta pirítóssal, baconnel és tojással a tányérokat, majd a poharakba frissen facsart narancs levet öntött ki. Elvette Jeongin elől az üres müzlis tálat, majd futólag szájon csókolta az omegát és gyorsan bedobálta a koszos edényeket a mosogatóba.

Changbin vigyorogva nézte a jelenetet, majd cukiskodva közelebb somfordált az alfa nőstényhez, abban reménykedve, hogy a lány nekik is főzött.
-Véletlenül nem csináltál nekünk is reggelit? - rebegtette meg a szempilláit Bin.
-Véletlenül csináltam - válaszolt somolyogva Reila és a férfi kezébe nyomta a jól megpakolt tálcát. - Menj ébreszd fel egy csókkal a csipke rózsikádat - kacsintott rá.
-Te vagy a legjobb - hálálkodott Changbin és homlokon puszilta a lányt.
-Jaja, persze - nevetett fel Reila, majd fenékbe rúgta az előtte elhaladó alfa társát.

Changbin vidáman fütyörészve ment vissza a szobájába és a lehető leghalkabban osont az éjjeli szekrényéhez. Óvatosan letette a kis komódra a tálcát, majd bebújt Felix mellé az ágyba. A fiúcska teste olyan meleg volt, olyan puha, hogy Bin nem bírt ellenállni neki... Finoman a szőkeség pólója alá nyúlt és lágy mozdulatokkal cirógatni kezdte a bőrét.

-Jó reggelt Bokkie - suttogta a kis szeplős fülébe, miközben magához húzta a vékony kis testét. Fejét Lixie nyakába fúrta és mélyen magába lélegezte a fiúcska illatát.
-Mmm, neked is Binnie - válaszolt reggeli rekedtes hangján a pici, aminek hála kellemes borzongás futott végig az alfa gerince mentén. Az ausztrál lassan szembe fordult Changbinnal és hosszú percekig szótlanul bámulták egymást. Lix látta, ahogy az alacsonyabb vívódik önmagával és nem tudja miként viszonyuljon hozzá. Esetlensége megdobogtatta a szőkeség szívét és finoman két keze közé vette Changbin puha arcát. - Hyung bár részeg voltam, de emlékszem mindenre - suttogta alig egy centi távolságra a férfi ajkaitól. - Csókolj már meg - kuncogott kisfiúsan, mire az alfa felbátorodva lecsapott a szájára.

Úgy marcangolta Felix párnácskáit, mintha élve fel akarta volna falni a fiút. És ez nem is állt annyira messze az igazságtól... Egyszerűen imádta Felixet, szerelmes volt minden porcikájába, sóvárgott utána és majd bele bolondult a vágyakozásba. Annyira nehezen mondott neki nemet az éjjel, de nem akart tisztességtelen lenni. Sosem használt volna ki egy részeg embert se, főleg nem a picikét, aki a világot jelentette a számára.

-Annyi mindenről  kéne beszélnünk, azt sem tudom hol kezdjem - vált el lihegve az ausztrál fiútól Changbin és lágyan végig simított az orcáin.
-Dettó - sóhajtott fel frusztráltan a pici. - Széthasad a fejem a gondolattól is... - panaszkodott gyermekien nyafogva, amivel megmosolyogtatta az alfát.
-De valahol el kell kezdenünk - húzta oldalra a száját Bin, mire Felix egy óriásit sóhajtott, óvatosan felült az ágyon és kissé remegő kezekkel szőke tincsei közé túrt.
-Akkor beszélgessünk kettőnkről - mosolyodott el keserűen.

-Nézd Changbin - fújta ki a tüdejében rekedt levegőt Lix. - Én csak... Megijedtem - vallotta be, majd hevesen megrázta a fejét. - Nagyon sajnálom, ennél többet nem tudok mondani és nincs semmi mentségem arra amit tettem - sütötte le bűnbánóan a szemeit. - Egyszerűen csak berezeltem, annyira hirtelen jött ez az egész... Felkavartál bennem mindent, olyan dolgokat hoztál elő belőlem pár óra ismeretség után, hogy huhh - mosolyodott el fájdalmasan, de még mindig képtelen volt az alfára nézni. - És ez megrémített engem - suttogta megtörten és végül nagy nehezen Binre emelte a tekintetét. - Sajnálom, hogy itt hagytalak, de azt hittem téged ez nem fog megrendíteni, hiszen csak egy strigula voltam - nyelt egy nagyot és kapkodva letörölte a könnyeit. - Csak egy egy éjszakás kaland, semmi több...

Felix szavai után döbbent csend telepedett a szobára. Hosszú percekig szótlanul bámulták egymást, miközben mindkettejük fejében csak úgy kattogtak a fogaskerekek. A kicsi azon agyalt, hogy vajon hyungaja képes lesz megbocsájtani neki, miközben Changbin azon töprengett, hogy bevallja-e az érzéseit a szőkeségnek?

De végül aztán feltett mindent egy lapra...

-Édes pici Lixie... - csóválta meg a fejét az idősebb és mindkét tenyerével végig simított Lix arcocskáján. - Hogy nézhetnék így rád, amikor bevésődtél nekem? - mondta alig hallhatóan, de a kis szeplős minden szavát tisztán értette.
-Tessék? - kérdezett vissza döbbenten. Képtelen volt elhinni hyungja szavait...
-Jól hallottad - mosolyodott el lágyan Changbin. - Sajnálom, ha most ezzel megijesztelek és nem várom el, hogy viszonozd az érzéseimet! Hiszen nem is tudnád... - nevetett fel keserűen. - Csak adj nekem egy esélyt, rendben? - kérdezte szinte már könyörögve.

-Kezdjünk el randizni? - pislogott rá hatalmas szemekkel Felix.
-Igen - bólintott az alfa. - És olyan tempóban fogunk haladni, ahogy te szeretnéd! Nem kell kapkodni, nem kell sietni - tette hozzá. - Csak haladjunk szépen komótosan,  mint egy hétköznapi pár - mosolyodott el és félénken szájon csókolta a fiúcskát.
-De én nem akarok lassítani hyung - rázta meg a fejét hevesen Lixie. - Én bele akarom vetni magam ebbe a szerelembe, még akkor is ha ez őrültség - jelentette ki eltökélten. - Anyukám mindig azt mondta, hogy a szerelem olyan mint egy kád forró víz... Lassan nyakig elmerülsz benne, aztán szép fokozatosan kihűl - idézte fel a szülői bölcsességet. - De ha rögtön fejest ugrok, akkor elevenen elégek, mielőtt kihűlhetne - egészítette ki, mire Changbin csak elkerekedett szemekkel, döbbenten nézte őt.

-Kérlek hyung - váltott a hangja esdeklőre és hevesen megragadta az alfa kezeit, miközben közelebb kúszott hozzá. - Hajítsuk a kukába a józan ész utolsó morzsáját és bungee jumpingozzunk védőfelszerelés nélkül! - hadarta teljesen felvillanyozva. - Lehet, hogy ez őrültség, sőt biztos... De akarom ezt és akarlak téged - jelentette ki eltökélten. - Csak perzselj fel és égess porig a szerelmeddel, mindegy mennyi ideig tart - folytatta, majd óvatosan Bin ölébe mászott és az ajkaira hajolt. - Boldog akarok lenni gátlások nélkül, megbánás nélkül... Végre egyszer felszabadultan! - suttogta az alfa párnácskáira.

Rövid, de annál szenvedélyesebb csókot váltottak. Az alacsonyabb kezei ösztönösen a kicsi derekára siklottak, majd onnan a fenekére. Jó erősen megmarkolászta a formás barackokat, mire Lixie a szájába nyögött, majd az alsó ajkába harapott és ezzel csak még jobban feltüzelte hyungját. Alig bírt leállni, hogy ne teperje le a szeplős angyalkát...

-Biztosan ezt akarod? - kérdezte csendesen az idősebb. - Én bármire hajlandó lennék azért, hogy mellettem legyél - folytatta mosolyogva és lágyan megsimogatta Felix arcocskáját, aki úgy bújt bele hyungja tenyerébe, mint egy édes kis cica.
-Soha semmiben nem voltam még ennyire biztos. Nem érdekel sem Hyunjin, sem senki más... Csakis egyedül te! - felelte és elszánt tekintete megmelengette Bin szívét. - Mindegy a hol, mindegy a mikor... - magyarázta fellelkesülve Lixie és karjaival körbe ölelte az alfa nyakát, miközben csillogó szemekkel bámulta őt. - Semmi sem számít, amíg veled vagyok!

-Kitartasz mellettem és büszkén felvállalod, hogy hozzám tartozol? - kérdezte Changbin és orrát finoman a kis szeplős nózijának nyomta.
-Igen és igen! - kiáltott fel Felix. - Nem is lehetne másként - csóválta meg a fejét, mire az idősebb óvatosan hátra dőlt a matracon és magára húzta a fiúcskát.
-Ezt a választ akartam hallani baby - morogta Lixie ajkaira.

-Köszönöm, hogy megbocsájtottál nekem hyung - szólalt meg a kis szeplős és hatalmas bambi szemeivel szinte lyukat égetett Changbinba, oly' perzselő pillantással nézett rá. Bin lágyan végig simított a pici derekán és mosolyogva az arcára puszilt.
-Én köszönöm, hogy a bizalmadba fogadtál Lixie - suttogta az alfa és karjait szorosan a fiúcska karcsú teste köré fonta. Boldogan bújtak össze, teljesen kizárva a külvilágot, csak egymással törődve. Ám Felix gondolatai elkalandoztak messzire és ez Binnek is feltűnt egy idő után.

-Na, bökd ki - pöckölte meg játékosan az ausztrál homlokát az alfa, mire Lix mérgesen az orrát ráncolva nézett fel rá. - Mi jár abban a szép fejedben? - kérdezte somolyogva és megállás nélkül a picike puha haját simogatta.
-Aish, annyira nem akartam erről beszélni - biggyesztette le a száját Lixie. - De nem hagy nyugodni ez a Hyunjin téma - sóhajtott gondterhelten.
-Mire vagy kíváncsi? - érdeklődött higgadtan, miközben egész testében megfeszült és idegességében szabadjára engedte menta illatú feromonjait.
-Honnan ismered őt? - nézett fel a férfire érdeklődve Felix.
-Hyunjin a falkám egyik bétája - felelte higgadtan Changbin, de válasza hallatán a kis szeplős szemei tányér méretűre nőttek.

-HOGY MI VAN??? - sipította egy oktávval magasabb hangon a szőkeség.
-Várj - rázta meg a fejét Bin. - Te erről nem tudtál?! - csodálkozott el.
-HONNAN TUDTAM VOLNA?! - fakadt ki a kicsi és szégyenében legurult Changbinról, majd az arcát a kezei mögé rejtette. - Jézus Krisztus, Szűz Mária, Szent József és az apostolok!!! Ezek szerint én enyelegtem egy vérfarkassal?!

-Innen nézve kettővel - vigyorgott büszkén az alfa, de a mosoly hamar leolvadt az arcáról, amint felfogta Felix szavait. - HÉ!!! Mikor enyelegtél te Hyunjinnal egészen pontosan? - vonta kérdőre a fiatalabbat és lefejtette Lix praclijait az arca elől.
-A múltban egy évig együtt voltunk - sóhajtott fásultan az ausztrál. - Mit gondoltál az alatt az egy év alatt, csak egymás kezét fogva mentünk a templomba?
-Amíg nem a házassági szerződést mentek aláírni a templomba engem nem érdekel, hogy mit csináltok ott - vonta meg a vállait Bin, majd hirtelen eszébe jutott valami... - Naaa várjunk csak! Te egy évig jártál Hwanggal és még sem feküdtetek le?
-És én még azt hittem kerülni akarod a Hyunjin témát... - forgatta meg a szemeit Lixie.

-Ugyan már - legyintett Changbin, majd felült az ágyban és egy óriásit nyújtózott, amit Felix nyál csorgatva nézett végig. - Arról mindig szívesen beszélgetek, hogy mennyi mindenben vagyok jobb nála - kacsintott a picire, aki csak hitetlenkedve megcsóválta a fejét.
-Istenem hyung... - morogta a nem létező bajsza alatt Felix. - Ilyenkor úgy viselkedsz mint egy ovis - dorgálta meg Bint, de az alfa nem tudta őt komolyan venni.
-Leheeet - dalolászta vidáman. - De mégis ez az ovis vette el a szűzességedeeet - hajolt közelebb a fiúcskához és ezernyi apró puszival halmozta el a száját, orrát és az arcát.

-Borzasztó vagy Binnie! Életem végéig ezt fogom tőled hallgatni? - nevetett önfeledten Felix és boldogan ölelte magához az alfát.
-Talán - válaszolta Changbin Lix ajkaira csókolva. - De fogalmad sincs róla, hogy milyen jó érzés az, hogy én voltam az életedben az első férfi Bokkie - vallotta be, majd egy szenvedélyes csókba invitálta a kis szeplőst.

És őszintén remélte, hogy az utolsó férfi is ő lesz Felix életében...