szerintem! az egész fejezet a véleményemről szól. megsértődni nem muszáj.
NEM ATTÓL LESZEL JÓ ÍRÓ, HOGY TÖBBSZÖRÖSEN ÖSSZETETT, RITKA, MÁSOK ÁLTAL NEM ISMERT SZAVAKBÓL ÁLLÓ MONDATOKAT ÍRSZ!

nem kell a fél szótárat felhasználni egy-egy fejezethez. ha egy slice of life könyvecskét tálalsz nekünk nem kell minden mondatba három metafora! bőven elég egy, néha még sok is. persze, ha az élet értelméről írsz, a létezés magasztosságáról, annyi költői képet használhatsz, amennyi jól esik.

és könyörgöm a watti közösségnek, hogy mikor azt írja mondjuk, hogy xy kihúzza a szemét (nem a kezével, szemceruzával) akkor ne azt írd hogy kihúzza
A Z   Í R I SZ E I T!  

kedves olvasók, itt egy egyszerű ábra a szem felépítéséről:

innen világosan látjuk, hogy eléggé fájna, ha valaki az írészét rajzolgatná körbe szemceruzával.

ebből csak arra akartam kilyukadni, hogy ezen hibának is egy oka vagy (azon kívül, hogy az illető passzolta a bioszórákat): az, hogy valaki görcsösen próbálja elkerülni a szóismétlést, ezáltal állandóan erőlteti a szinonimákat. csak ebben a helyzetben sajnos nem volt helyes a szóhasználat.

persze, írjatok változatosan! mindenki azt próbálja, nem csak jól néz ki, de még tanulsz is belőle. de tudd mi az a szóismétlés!
most megpróbálok magyarázni, de elég hülyén fog kinézni, bocs.

szóval, az első mondatban van egy szó. innentől kezdve jön a verseny, a görcsös izzadás, hogy mikor használhatod újra. van egy jó hírem. ha a második mondatban nem írod le, a harmadikba nyugodtan beleteheted! persze csak ha elég hoszzú a második. úgy nem lesz feltűnő ha ugyanazt a szót használod.

de az igaz, hogy tényleg elengánsabb, ha nagy szókinccsel írsz. (és hejesen :DD <- igen, ez egy poén volt, de akkor inkább hagyom....) de ne vidd túlzásba. nem lesz kellemes olvasni, ha olyan szavakhoz kell alkazmazkodnunk, amik nem illenek a történetbe, vagy nem valók egy kamasz szájába, ha a főszereplőd az.

amúgy mikor ötletet gyűjtöttem, rátaláltam egy jó cikkre:
http://www.krisznadasiwrites.hu/blog/szoismetles/
így el lehet érni? fogalmam sincs.

mellesleg fogalmam sincs hogy jutottam ide, mert a szöveg elején lévő témáról akartam beszélni. a metaforákról.

ELNÉZÉST, amíg arról összeszedem a gondolataimat, eszembe jutott még valami.
mikor párbeszédet írsz, te mit szoktál tenni a kis vonalka után? a mondta, kérdezte, szólt, kiáltott fel stb. szinonimáit, vagy cselekvést?

elárulom, mindkettő jó. de ne ragadj le csak az egyiknél. ha csak cselekvést használsz, attól olyan lesz, mint egy írott szerepjáték (higgy nekem, sokat szerepezek). ha csak a beszéd formáját írod oda, igazából... na jó, úgy meg lehet lenni. de ha csak cselekvést. nekem az egy idő után kellemetlen. nem tudom meg a hangulatot. az egész fejezet a történések írására van, csillagbogár! nem szükséges besűríteni a mondanivalók közé.
itt van egy példa (én írtam 10 másodperc alatt, nem idézek, lol a zárójel szomorú szmájli):

- Nem, Jake, én ezt nem csinálom tovább - nyitottam ki az ajtót.
- Sonja, ne tedd ezt. Már nem szállhatunk ki - rúgta be a kocsija ajtaját, és futott utánam.
- Csak figyelj, nekem menni fog - mentem át a konyhába.
- Kérlek. Kicsinálnak, ha nem leszel ott - vágta be az ajtót.

és most kicsit máshogy:
- Nem, Jake, én ezt nem csinálom tovább - kiáltottam a fiú után, és kinyitottam az ajtót.
- Sonja, ne tedd ezt. Már nem szállhatunk ki - szólt kétségbeesetten, majd berúgta a kocsija ajtaját, és utánam futott.
- Csak figyelj, nekem menni fog - vetettem oda, és átmentem a konyhába.
- Kérlek. Kicsinálnak, ha nem leszel ott - könyörgött, miközben  bevágta az ajtót.
(!igekötőkre figyelni!)

tessék magunknak eldönteni, melyik az élvezetesebb.

ELNÉZÉST, még valami eszembe jutott. ez tényleg az utolsó.
ismerd azt, amiről írsz. egy atomkatasztrófa nem csak abból áll, hogy ki kell telepíteni az embereket. a homoszexualitás nem választás. a bipoláris személyiségzavar nem játék. ha a főszereplőd vak, nem ugyanolyan a háza mint egy látónak. ha süket, nézz utána a jelnyelvnek. ha terhes, ha egyetemista, ha elrabolták, ha meghalt valakije, ha kórházban van. tudd, hogy miről írsz, mert egyetlen apró tudatlanság az egész történetet elronthatja.

szóval, a metaforák. ne.
lehet használni, én is szoktam. de ne vidd túlzásba! hiába jössz majd azzal, hogy de én így meg úgy, ilyen szépen meg olyan választékosan fogalmazok, miért nincs több olvasóm? mert nem értik. nem tudják, nem tudjuk átérezni, ha nem a mi nyelvünkön, hétköznapian írsz. szép dolgok a költői eszközök, de jóból is megárt a sok.

elnézést ha valakit megbántottam, de ha gondolod, kommentben anyázás helyett kifejtheted ellentétes (vagy akár hasonló, valaki?) véleményedet.

~shiro