Nem mondanám, hogy mostanában ért volna annál kellemesebb élmény,  hogy ébredéskor Kora feje nyomja a karom. Még mindig halkan szuszogott, a combja az enyémen pihent a keze pedig a mellkasomon.

Kellemes volt, leszámítva azt a rohadt idegörlő érzést, hogy képtelen vagyok megérinteni. A karomban fekszik, olyan mint egy édes ártatlan angyal én pedig nem tudom megsimogatni az arcát, nem tudom végig húzni az ujjam a résnyire nyílt rózsaszín ajkán.

Becsuktam a szemem, hogy ne is lássam mert egyre jobban ingerelt, a szája, a nyaka, a karja... Basszus! Tulajdonképpen mindene. Ez a kicseszett gipsz! Pedig legszívesebben ráfordulnék és azzal ébreszteném hogy végig csókolom a nyakát, a póló alatt az imádni való hasát, köldökét, amiben még mindig nem szoktam meg azt a rohadt piercinget. A francnak van kedve a hideg fémet nyalogatni amikor ugyanezt a forró, illatos bőrével is tehetném.

Csodás... Már áll is a farkam...

Mondjuk nincs min csodálkozni, ahogy tegnap félbemaradt, pedig, ha nagyon belemerülünk, még a szobatársa ágyát is kipróbálhattuk volna

Istenem...de belemerülnék...még tartozik nekem!

De nem kelthettem azzal, hogy most azonnal szeretkezzen velem. Nekem elég volt egy gondolat és máris készen álltam, de neki azért több kellett hozzá... Mondjuk ha tudnám használni a jobb kezem... A ballal sajnos béna vagyok, de majd gyakorolunk. Lesz rá időnk, majd csak belejövök!

Bár azt imádnám a legjobban, ha fölém hajolna rám ülne és jól meglovagolna. Hogy lássam közben az arcát ahogy élvezi, ahogy sóhajt, vagy nyög. És azok a gyönyörű mellei... A kezemben, a számban akarom érezni..

Ahh...kell ez nekem, hogy így kínozzam magam?

Mindegy, mert visszaaludni nem tudok, moccanni sem, mert párnának használ ez a csábító kis démon.Démon, a fenéket!

Bár a tegnapi után... Jó, legyen csak démon. Fel kellene keltenem.

De akkor morcos lenne és buknám a reggeli hancurt amit délben megismételnék és még vagy kétszer este.

Egy kicsit mocorogtam, hogy kijjebb húzzam alóla a karom, hogy legalább felé fordulhassak. Jó, az se gáz, ha felébred. De nem ébredt fel csak átfordult a másik oldalára és így a karomról teljesen lecsusszant. Nem lett jobb a helyzet, mert most meg a fenekét domborította ki. A pólója, igazából az enyém, felcsúszott a hátára, és most az egész gyünyörű feneke ott volt premier plánba. Egyszerű csíkos pamut bugyi volt rajta, de ez legalább annyira izgató volt mintha valami csipke csoda lenne rajta. Ha elképzeltem micsoda finom gyönyör vár rám alatta.

Nem volt szívem felébreszteni, meg szemétség is lett volna azok után amennyit értem fáradt.

Már egész otthonos volt a lakás is, nem a sok holmitól amit behordtunk, de tény, hogy némiképp az is elnyomta azt az ürresség érzetet, ami akkor szabadult rám, amikor Kora elment. De most hogy itt volt megint mindennek lett értelme, vártam a reggelt, hogy felébredjen, hogy reggelizzünk, hogy lássam az arcát, amikor kipróbáljuk az új kávégépet. A lehető legjobbat akartam neki, hogy örüljön. Hogy én örüljek amikor majd minden reggel bekapcsolja majd nézem, ahogy elégedetten flangál a pólómba a frissen főtt kávéval a kezében. Vártam a mai napot, amikor majd együtt elmegyünk fát választani. Tegnap annyira jók voltunk, hogy mára szinte semmi kötelező nyűg nem maradt. A mai nap csak, a miénk!

Mivel felszabadult a karom, kimentem a fürdőbe, megpróbáltam álló farokkal célozni a vécébe... Mi sem egyszerűbb...

Aztán kicsit megmosakodtam, fogat mostam és egyre türelmetlenebb lettem, hogy mikor kel már fel. Komolyan, mint ajándék bontás előtt. Apropó ajándék, ma még azt is el kell hozzam. Nem nagy valami, de talán értékelni fogja. Vissza bújtam az ágyba, Kora pedig nyöszörögve felém fordult és visszamászott a karjaimba. Nem úgy, mint eddig, hanem sokkal szorosabban. A melleit hozzányomta az oldalamhoz én pedig nem tudtam elképzelni mi a fenének van rajta ruha. A combját is teljesen rám csúsztatta, annyira hogy éreztem a forróságot, ami ismét kiütötte az agyamat. Ha a merevedésem csillapodott is valamit, most megint baszhattam.

Ohh.. Istenem de becsúsznék abba a forróságba...

Az izgalom végig cikázott az ereimben és annál izgatottabb lettem, Kora minél többet mocorgott, annál is inkább mivel nem egyszer hozzá ért a lábával a merevedő férfiasságomhoz.

Már ébren volt jól tudtam, mert a lába már nem véletlenül tévedt arra, már szándékosan simogatott. Aztán az ujjai a hasamra csúsztak és a köldököm alatti puha szőrszálakat simogatták. A feje is mozdult a nyakam felé, amire lehelt egy gyengéd csókot.

-Nahát... Nahát.. De fickós valaki ma reggel. – incselkedett, kicsit sem fáradt csilingelő hangon.

-Ha így hozzám dörgölőzöl ne csodálkozz rajta. – feleltem vissza.

-Ilyen volt az már előtte is. – játszott tovább.

De, oké menjünk csak bele a játékba.

-Előtte is hozzám bújtál. – mondtam és egy kicsit hozzá fordultam, ő megemelte a fejét, ami tökéletes volt ahhoz, hogy végre megcsókolhassam.

Az egyik lábát a derekam köré fonta én pedig azonnal ösztönből hozzányomtam magam. Sóhajtott ami újabb jel volt, hogy tovább folytathatom. Teljesen ráfordultam mire be kellett látnom, hogy ez így most rohadtul nem fog menni. Ettől bedühödtem és lefordultam róla, vissza hátra. Kurva jó, hogy ettől az istenverte gipsztől még dugni se tudunk.

-Mi a baj, szépfiú? – kérdezte a mellkasomra feküdve.

-Egyértelmű nem? – kérdeztem ingerülten.

Kora elmosolyodott.

-Én nem látok itt semmi akadályt.. – mondta lassan miközben felült és megszabadult a pólómtól.

A tekintetem csak úgy cikázott a szexi testén. Hirtelen nem is tudtam melyik részletét nézzem először. A gömbölyű vállát ami elő bukant a kócos haja alól, vagy a kulcscsont alatti selymes bőrt ahonnan a tekintetem lesiklott melleinek izgató völgyeibe, majd fel az észvesztő puha halmokra. Felültem, hogy jobban lássam őt, és jól is tettem, mert letolta a bugyiját, én megrándultam mert ez csak egyet jelent. Szinte levegőt is elfelejtettem venni, ahogy a csípőm mellé térdelt, és a vállamba kapaszkodva  átvetette fölöttem a lábát. A kívánatos cickói most kellemes közelségbe kerültek a számhoz, és egyből érezni is akartam a nyelvemen a rózsaszín mellbimbóját. A tenyerem a fenekére simult de nem markoltam bele csak simogattam, azt majd csak utána, ha rámült. Becsuktam a szemem mert már beigazította a szerszámomat azután mélyen rám csúszott. Isteni volt az a nedves forróság amivel körbevett. Most már markoltam és ösztökéltem, hogy mozogjon de ez a kis kínzógép meg sem moccant, csak egy pajkos mosollyal a számhoz hajolt és olyan kurva szexi csókot kaptam, hogy már attól majdnem eldurrantam. Aztán végre megmozdította a csípőjét, extázis közeli élményt okozva nekem.

Igen egy kicsit már ki voltam éhezve rá. Lassú volt és egy idő után kínzó ahogy hullámzott, de volt módszerem, hogy kicsit gyorsabb mozgásra bírjam.A mellét kezdtem csókolgatni majd a mellbimbóját szívogattam majd gyengéden többször is megharaptam. Nem erősen, csak hogy érezze, a fogam. Bele nyögött és kicsit megremegett, majd egyre hevesebben mozgott az ölembe.

Nem szabadott arra gondolnom hogy mennyire kicseszettül jó érzés mert mérföldekkel közebb vitt volna a végéhez.

Ha minden testrészem működött volna rendesen most hasra fordítom és hátulról is csinálom vele. Imádtam a forró, nedves kis punciját. Kora a kéjtől félig lehunyt pillái alól figyelt, engem pedig megszédített az a mindig viharos kék tekintet. Fölül akartam lenni, én akartam mozogni benne, de már ő is és én is közeljártunk, de még előtte akartam a finom ajkát. Míg csókolóztunk lassított, én meg mindkét kezemmel átkaroltam a hátát, hogy annyira közel húzzam, hogy egyáltalán ne maradjon távolság.

Annyira szédítő volt, hogy meg is feledkeztem róla hogy esetleg a gipsz a hátát dörzsöli, vagy nyomja. De nem szólt érte átölelte a nyakamat és úgy csókolt vissza.

Kurvára nem tudtam volna élni nélküle! Abba előbb vagy utóbb belebolondultam volna. Ő az enyém, és soha nem is lehet senki másé!

Lazítottam a szorításon ahogy ő mozogni kezdett, és figyeltem az arca minden gyönyörű változását, miközben olyan vadul lovagolt, hogy a fülem csengett. Pontosan láttam melyik volt az a pillanat amikor a csúcsra jutott, mert a hangos nyögése előtt az arca megfeszült, utána pedig teljesen ellágyult. Ez volt az a pillanat amikor már, ha akarom se tudtam volna tovább halogatni az orgazmust. De akarta a franc! Úgy döngetett végig rajtam, hogy teljesen kirázott.

Kora felszabadultan nevetett, majd rám dőlt, én meg átöleltem.

-Istenem.... – sóhajtotta,  - Hogy ez mennyire hiányzott.

A szívem örömtáncot járt, nem amiatt, hogy kurvajót szexeltünk, hanem mert imádtam nézni a mosolyt a szemeiben a boldogságát.

-Aha... Szóval csak a testem kellett... – mondtam mosolyogva, de egy pillanatra le nem vettem volna a szememet a pirospozsgás arcáról.

-De kellett ám! – mosolygott. – Most viszont meg kell fürödnöm. Adj egy pár percet aztán csatlakozhatsz hozzám! Megpróbálkozhatnánk a zuhanyzással.

A balkezemet a tarkóm alá támasztottam és úgy figyeltem, ahogy meztelenül ringó csípővel kivonul a fürdőbe. Olyan könnyen lélegeztem, olyan könnyű volt most minden, boldognak lenni, létezni, reménykedni, álmodozni.

A fürdés sikamlós volt és szerelmes, tökéletes folytatása a napnak. Habár azt hozzátenném, hogy rohadtul hiányzott az ügyesebb kezem. Nem csak azért mert nem tudtam rendesen hozzáérni Korához, de nagyon sok mindenben a segítségére szorultam, és ez idegesített. Egy ideig még élvezi az ember ha kiszolgálják, de egy ponton túl már tehernek érzi magát.

Míg Kora szendvicseket gyártott reggelire, én beüzemeltem a kávégépet, és roppant büszke voltam magamra amikor sikerült fél kézzel.

Megszenvedtem vele, mert még a kávét is alig bírtam kinyitni, de nem akartam, hogy Kora segítsen. De minden szenvedést megért az a boldog tapsikolás amit Kora rendezett, amikor eléraktam az első csésze kávét.

Minden olyan jó, olyan normális volt vele, választottunk egycszerinte kicsi, szerintem túl nagy fát, és megkértem Vincet, hogy ugorjon át talpba tenni és egyúttal elhozná-e Kora ajándékát.

Nem számított, hogy korán volt még, hozzá, aznap feldíszítettük. A nappali és a konyha közötti székrényt toltuk arrébb, a helyére állítottuk a fát, hogy az étkezőből és a nappaliból is rálássunk.

Szép lett, se nem kicsi, se túl nagy, vacsoránál nagyon hangulatos volt az a melegfényű égősor amit rátettünk.Még Vincenek is tetszett, aki estig maradt. Együtt filmeztünk, majd miután elment, Kora elkezdte becsomagolni az ajándékokat.

Most láttam, hogy ezzel az egésszel mennyire túl vállalta magát, mert én alig tudtam neki valamiben segíteni. De amit lehetett együtt csináltunk még ha én csak annyit tudtam hozzátenni, hogy tartottam a csomagoló papírt míg ő leragasztotta.

Sok minden volt még hátra mielőtt megérkeznek a vendégeink, de egyszer sem panaszkodott, hogy fáradt, mindent örömmel, mosolyogva csinált. Én meg szégyelltem, hogy voltam olyan hülye, hogy eltörtem a kezem. Másnapra ő sütisütést tervezett nekem pedig el kellett ugranom valahova még este előtt.

Az ajándékához kellett, és szerencsére az üzletben be is csomagolták nekem, így csak a fa alá kellett becsempésznem.

Mire hazaértem a lakásunkból csak úgy áradt a süti illat. El sem hittem, hogy ez tényleg abból a lakásból jön amiben nemrég még olyan szag volt, mint egy lepukkant kocsmában.

Amikor beléptem a tévéből karácsonyi dalok szóltak, Kora meg éppen akkor nyalt le az ujjáról valami krémet. Még meg kellett szoknom, hogy ez az én életem és az a gyönyörűség aki a konyhában szorgoskodik az én barátnőm. Ebben a pillanatban tökéltem el, hogy egyszer majd a feleségem is ő lesz. Ha akarja.

Jó volt így hazajönni a tökéletes életembe, és már alig vártam, ebéd után átadjam Kora ajándékát. Ez most olyan volt amivel nem lehetett várni karácsonyig. De most már értettem az izgalmát, amikor ajándék csomagolás közben folyton azt kérdezgette, hogy vajon fog-e tetszeni amit vettünk anyámnak, meg a testvéreimnek. Akkor nem éreztem át, hogy mit feszül rajta, úgy sem fogják azt mondani, hogy nem tetszik nekik még ha így is lenne. De most én is izgultam hogy örül-e neki vagy teljesen mellé lőttem vele.

Becsúsztattam a dobozt a fa alá, aztán Korához sétáltam, hogy én is ellenőrizzem, hogy tényleg jó lett-e az a krém.