Prologus
Shawn Mendes
Tiszán emlékszem arra a napra amikor első nap mentünk középiskolába. Mindenki félt meg ilyenek, de valamiért én olyan magabiztos voltam, mint meccsek előtt.
Amióta az eszemet tudom boxolok és zenélek. Az utóbbit Nashen a legjobb haveromon kívűl senki nem tudja. Ha rajtam múlik nem is fogják.
Most 17 és fél éves vagyok. Utolsó évemet rúgdosom a középiskolában. Igen, nem vagyok a tanárok kedvence.
Amikor legelőször megláttam az évfolyamomban lévő leggyönyörűbb lányt, azóta tudtam, hogy meg kell szereznem magamnak. Gyönyörű hollófekete haja és kék szeme volt akkor még. Mellékesen az ő neve Lucy. Igen, ki lehetett találni, hogy a magabiztosságomból ítélve összejöttünk. 4 éve vagyunk együtt kisebb nagyobb szünetekkel. Összességében eleinte azt hittem, hogy csak a társadalom miatt jött velem össze, mert, egy idő után felfedezték, hogy helyes vagyok és domináns. Mivel a suli "alfahíme" akkor ballagott amikor én elsős lettem valamiért engem akartak. Nagyon egósan hangzik, de ez van. Luc a szépsége miatt gyorsan megtalálta mindenki. Ami elég baj, mert én elég féltékeny típus vagyok. Azok a "haverok" akik "velem" vannak... Hát azokban nem bíztam meg. Mindenki annyit tudott amennyit én akartam, hogy tudjanak. Mindent a kezembe tartottam. Pletykák hamar véget érnek az én körömben, mert mindenki fosik tőlem. Tulajdonképpen nem csak tőlem hanem Nashtől is elég rendesen félnek. Elég sok lányt megkaphatott volna avval a rikitóan kék szemével, ő mégsem ragadt le senkinél. Nem sajnáltam, mert minden buli lelkei voltunk és minden hétvégén ő másik csajjal volt. Mindenki kérdezte, hogy mikor unom meg már Lucyt. Ezekre sosem válaszoltam. Sosem értettem, hogy ezt a kifejezést, hogy lehet emberre használni.
A zenéléről még annyit, hogy gitár, zongora ami nagyon jól megy hangszernél. Énekelni is tudok bár senki nem hallott még énekelni ez csak saját vélemény.
Sziasztok! Megírtam a prologust, remélem ez a történet is elnyeri a tetszéseteket. Ha tetszett voteoljátok❤️❤️
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro